Antelme és Duras a Jelenkornál egy időben megjelent könyvei annyira összekapcsolódnak, hogy magától értetődik együtt beszélni róluk.
Tökéletes, emberszerű lényeké és génmanipulált állatoké a jövő Margaret Atwood idén teljes egészében magyarul megjelent trilógiájában.
Margaret Atwood Man Booker-díjas A vak bérgyilkos című műve kissé túl bonyolított regény a regényben.
Mi történik, ha a férfiak lesznek a gyengébb nem és a nők kerülnek hatalomra? Ez a központi kérdése Naomi Alderman Hatalom című könyvének.
Kiállítást nyílt groteszken mocskos budapesti képekből, amelyek görbe tükröt tartanak a város és az itt lakók elé is.
Hét zsebkönyv automata várja az olvasókat szerdától Budapesten. Nyáron mikrobusszal viszik a könyveket a fesztiválokra.
Számítógép panelekből álló textilek és groteszk humorú városképek is láthatóak Regős Anna és Regős István kiállításán.
Nemcsak a család-, hanem a társadalom- és politikatörténet is meghatározza egy ember identitását - derül ki Maxim Leo könyvéből.
A Spinoza éttermet bérlő cég külföldi tulajdonosa ellehetetleníti a Spinoza Színházat, ezért a színház működését egy időre felfüggesztik.
Ismét megjelent Tar Sándornak az NDK-ban dolgozó magyarokról írt Tájékoztató című műve. Két másik szövege pedig egy zsebkönyvtár-sorozatba került be.
Kosztolányi Dezső Édes Anna, Aranysárkány és Esti Kornél című műveinek kritikai kiadásai már ingyenesen, digitálisan is elérhetőek.
Nádas Péter kapta az Aegon Művészeti Díjat Világló részletek – Emléklapok egy elbeszélő életéből című memoárjáért.
Németh Szilárd, Mészáros Lőrinc és Putyin is szerepel drMáriás képein, amelyekkel a művész szerint fel lehet oldani az emberekben lévő feszültségeket.
Két évig fotózta a menekülteket a határvidékeken Molnár Zoltán, akinek képei a FUGA-ban láthatóak.
A punkmisétől a tárgyaláson át a bebörtönzésig mesélte el saját alaptörténetét a Pussy Riot hétfőn Budapesten.
Attól nem lesz valaki fotós, hogy csinál egy csomó képet és felrakja a Facebook-ra -gondolja Sandro Miller, akinek képei John Malkovich-csal a főszerepben a Műcsarnokban láthatók.
Egy biztos: jó olvasni Daniel Kehlmann regényeit. Az viszont nem dőlt el a Magvető világirodalmi beszélgetéssorozatán, hogy “nagy irodalomról” van-e szó.
Sötétségbe burkolózott helyeket fotózott Rafael Y. Herman. Az izraeli születésű művész éjszaka készült tájképei egy ismeretlen valóságot mutatnak a Ludwig Múzeumban.
Az első világháború 100. évfordulójával kapcsolatos programsorozat 2013 és 2020 között zajlik: néhány nagyobb projekt mellett már százával újították fel az emlékműveket.
Április 20-ig tart a második Budapest Fotó Fesztivál. A fővárosi múzeumokban, galériákban és kulturális intézményekben kortárs és klasszikus, hazai és nemzetközi fotográfusok munkáit láthatjuk.
Hogyan születik a műalkotás? Festők és múzsáik kapcsolatán keresztül keresi a kérdésre a választ dr. Gerevich József pszichiáter.
Nem lesz ARC plakátkiállítás az Ötvenhatosok terén idén, a Városliget Zrt. az új Néprajzi Múzeum építése miatt ugyanis nem adta meg az engedélyt a szervezőknek.
Heinrich Böll német Nobel-díjas író rengeteg szállal kötődött Magyarországhoz. Ezt mutatja be a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) kamarakiállítása.
Az esetek többségében egykori ügynökök leleplezésekor kerülnek be a közbeszédbe az állambiztonsági iratok, amelyek a történészek számára alapvető forrásokat jelentenek.
Egy brit író olyan thrillereket díjazna, amelyben nem bántalmazzák a nőket. Ezentúl ne írjanak az írók erőszakról? De igen, csak nem mindegy, hogyan.
Abortusz, a női szó hitele és az elnyomottak kihasználása a fő témái a Margaret Atwood regényén alapuló Alias Grace című sorozatnak.
Ingyen látogatható a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása, amely társadalmi problémákra kérdez rá bevonva gazdákat, roma fiatalokat és látássérülteket.
Kassák Lajos vasmunkásból lett a művészetet felforgató költő-lapkiadó-képzőművész, aki ugyan nem beszélt jól nyelveket, mégis egy nemzetközi közösség tagjának tartotta magát.