Magyarország újabb álvitája Brüsszellel szemben

Magyarország folytatja "szabadságharcát" Brüsszel ellen, most a szociális jogok európai átalakításában lát támadást. Újabb frontot nyitott a kiskereskedelmi láncokkal szemben is, és nem enyhült a multiellenessége sem - látszólag. A kormány attól fél, hogy Brüsszel el kívánja venni a jogállami kompetenciákat a foglalkoztatáspolitikában, a támogatásokban, az uniós álláspont szerint erről szó sincs.

Újabb epizóddal gyarapította a kormány tegnap a Brüsszellel való szembenállását. Ezúttal a kormány Marianne Thyssen, belga európai uniós biztos budapesti látogatását használta fel arra, hogy a már korábban is hangoztatott Unió- és multiellenességének hangot adjon. Miközben a foglalkoztatásért, szociális ügyekért, munkavállalói készségekért és mobilitásért felelős uniós biztos a jól működő, méltányos munkaerőpiacokról és jóléti rendszerek kialakításáról egyeztetett, a kormány képviselői ismét tagállami jogok csorbítását és elvételét sejtették a szándék mögött, aminek hangot is adtak. Ez erősen emlékeztet az Orbán Viktor kormányfő évértékelőjében már hangoztatott unióellenes kirohanásra, amiben a munkahelyteremtő támogatások feletti rendelkezés jogát féltette a brüsszeli bürokratáktól. Mindkét esetben álságos a kormány viselkedése, retorikája mert nem törvényben lefektetett döntésekről van szó, hanem egy folyamatban levő egyeztetésről, aminek a végén a tagállamok egyetértésével születhet meg a végső irányelv. A Fidesz-kormány tehát továbbra is ellenzi a szociális jogok európai átalakítását, ami vagy annak a bizonyítéka, hogy mérhetetlenül ostobák és fogalmuk sincs, miről szól az uniós elképzelés, vagy eldöntötték, hogy végleg cserbenhagyják a magyar embereket - véleményezte a kormány hozzáállását közleményében Újhelyi István, a szocialisták európai parlamenti képviselője.

Külföldiek a regionális nagyfoglalkoztatók

A kormány multinacionális cégek elleni "szabadságharcában" is ellentmondóan cselekszik. Miközben a kabinet retorikájában a külföldi cégek felelősök minden rosszért, a támogatások legfőbb élvezői is ugyanezek. Legalábbis az elmúlt két évben a munkahelyteremtésre juttatott összegek amellett, hogy jelentősen nőttek, a felhasználói kör is igen koncentrált volt. Leginkább azok az autóiparban érdekelt cégek jutottak milliárdos támogatáshoz, amelyek előre vállalták, hogy - igen drágán -, beruházásaikkal munkahelyeket létesítenek. Az Orbán-kormány 2015-ben 9,8 millió forintot, tavaly már 12,2 millió forinttal adott egy-egy újonnan létrejövő állásért. A kedvezményezettek főleg a multinacionális cégek voltak, bár néhány hazai társaság, főleg gyógyszergyárak (a Béres Gyógyszergyár Zrt., A Richter Gedeon Nyrt.) is részesültek a támogatásokból. A multiellenességre ellenpélda, hogy Magyarország egyes térségeiben működő nagy foglalkoztatók többsége mind külföldi cég, elsősorban a feldolgozóipar, valamint az élelmiszer kereskedelmi láncok képviseltetik magukat az élcsoportban.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Marianne Thyssen egyik tárgyalópartnere elismerte, hogy nem mindenben egyezik a magyar kormány és az Európai Bizottság (EB) álláspontja a szociális jogok uniós harmonizációjával kapcsolatban. A miniszter szerint Magyarországnak, ahogy más régióbeli államnak is, még jelentős lépéseket kell tennie a versenyképesség javításában ahhoz, hogy a nyugat-európaihoz hasonló szociális rendszereket adaptálni tudja. Hangsúlyozta: a szakpolitikák alakításának, működtetésének és finanszírozásának nemzeti hatáskörben kell maradniuk.

Marianne Thyssen arról beszélt, a szociális jogok európai pillérének referenciakereteit április 28-án hozzák nyilvánosságra. A biztos hangsúlyozta: a javasolt elvek nem váltják fel a már meglévő jogokat, a pillér nem jogszabály, mindössze az EU alapelveit tükrözi, amelyeket figyelembe kell venni a tagállami intézményrendszerek kialakításánál.

"Úgy érzem, a magyar kormány attól tart, el szeretnénk venni a tagállami kompetenciákat. Erről szó sincs. A szubszidiaritás elvével összhangban a foglalkoztatási és szociálpolitikák meghatározása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik" - fejtette ki Marianne Thyssen. Mint mondta, a pillér egyfajta iránytűként szolgál majd a tagállamok számára. Hozzátette: a tervekkel kapcsolatban más tagállamokban nem találkozott ekkora szembenállással.

A magyar kormány álláspontja szerint az Európai Bizottság az Európai Unió egységének előmozdítása helyett bizonyos országcsoportok protekcionista érdekeit képviselő javaslatokat fogalmaz meg - ezt már Takács Szabolcs államtitkár fejtette ki az uniós biztossal folytatott megbeszéléseke után. Bármely alapszabadság korlátozása a belső piac integritását veszélyeztetné, amely az Európai Unió széteséséhez vezethet - vélte az államtitkár.

A Brüsszel ellen vívott szabadságharc részeként még hozzátette, hogy Magyarország szerint elfogadhatatlan a legálisan működő, versenyképes szolgáltatókat és munkavállalókat érintő bármilyen jellegű diszkriminatív korlátozás bevezetése. Az államtitkár rámutatott, hogy például a kiküldetési irányelv módosítását Magyarország elutasítja, mivel azt az egész Európai Unió versenyképességét, a belső piac integritását veszélyeztető javaslatnak tekinti.

Amiről Takács Szabolcs beszélt, az a helyzet félreértéséből fakadt - mondta lapunk érdeklődésére Katona Tamás. A közgazdász egyetemi tanár, volt államtitkár a sérelmezett kiküldetési irányelvről kifejtette, hogy az úgynevezett „kiküldött” munkavállaló olyan munkavállaló, akit foglalkoztatója ideiglenesen másik tagállamba küldött egy bizonyos szolgáltatás elvégzésére. A kiküldött munkavállaló fogalma egyébként nem azonos az Európai Unión belüli úgynevezett utazó vagy migráns munkavállaló fogalmával. A migráns munkavállalók azért költöznek az Európai Unión belül másik országba, hogy hosszú távon vagy akár állandó jelleggel integrálódjanak az ottani munkaerőpiacba. A kiküldött munkavállalók egy adott tagállamban való jelenléte viszont szigorúan egy-egy szolgáltatás elvégzésére korlátozódik.

A gondok abból adódnak, hogy a nagy bérkülönbségek torzítják a vállalatok versenyfeltételeit, és megzavarják az egységes piac zökkenőmentes működését. A munkavállalók kiküldetésére vonatkozó szabályoknak a jelenlegi gazdasági-társadalmi körülményekhez való hozzáigazítása tehát mind gazdasági, mind társadalmi szempontból szükséges. Ezért az Európai Bizottság meg kívánja erősíteni a munkavállalók kiküldetését szabályozó keretrendszert, elősegítve az egységes piac méltányosabb alapokra helyezését és elmélyítését. Ez volt az uniós biztos budapesti látogatásának az egyik célja.

Új adókat kapnak a kiskereskedelmi láncok

A napokban kiszivárgott multiellenes kormányzati intézkedéscsomag senkinek sem jó, de legkevésbé a hivatalos propaganda szerint preferált kisvállalkozásoknak és a fogyasztóknak. A kormány csak a tervezet nyilvánosságra kerülését követően egyeztetett az érintettekkel. Hétfőn a munkavállalók, kedden a munkaadók érdekképviseleteinek képviselőivel ültek tárgyalóasztalhoz a gazdasági tárca illetékesei. Az érintettek szerint azonban olyan fontos kérdésekről van szó, amit a három oldalnak együtt kellene egyeztetnie. Egyelőre a munkavállalók és a munkaadók képviselői sem kaptak újabb meghívót.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) megítélése szerint olyan intézkedéscsomagot készítettek elő a Kormány részére, mely fékezi a kereskedelem egészének – így a kisvállalkozásoknak is – a további fejlődését, a korszerű szervezési megoldások alkalmazását, ami súlyosan sérti a vásárlók érdekeit és egyes esetekben hátrányosan érinti az alkalmazottakat is.

Két stratégiai hiba is van az elképzelésekben - nyilatkozta a Népszavának Vámos György, a szövetség főtitkára. Az egyik, hogy gyakorlatilag megtiltaná a legkorszerűbb értékesítési módszereket, ahelyett, hogy ösztönözné azokat. A kormány a digitális stratégiájában ösztönzi a legkorszerűbb módszereket, miközben megadóztatná az online megrendelések kiszállítását. A másik stratégiai hiba, hogy a javaslatcsomag valamennyi pontjának van vásárlóellenes hatása.

A kereskedelmi kisvállalkozások fejlődését, megújulását, fejlesztéseik, beruházásaik, pénzügyi – pályázati – támogatásával kell segíteni annak érdekében, hogy ők is alkalmazhassák a legkorszerűbb értékesítési módszereket. Sokkal inkább ezzel lehetne közelíteni a kisvállalkozások és a multik közötti technológiai távolságot - említette az OKSZ főtitkára. A szakember figyelmeztetett, hogy például a vasárnapi bérpótlék 100 százalékra emelése azt eredményezheti, hogy sok kis bolt zárva marad és ez is a fogyasztókat fogja sújtani.

A büntető csomag pontjai, a parkolókból behajtani remélt évi 20 milliárd forintos költségvetési bevétel, minden 36 millió forint bevétel után egy alkalmazott kötelező felvétele, az ingyenes pláza járatok ellehetetlenítése, az egység csomagolás megtiltása, az online rendelések házhoz szállításának megadóztatása mellett egy újabb költséget is - főleg a multik - nyakába varrna a kormány, mégpedig a fogyasztóvédelmi ellenőrzések díját. Ha ez normatív lesz, akkor a kicsiknek is fizetni kell, ami a kötelező minimálbér és garantált bérminimum emelés után a kisvállalkozások már képtelenek lesznek kigazdálkodni, ha pedig diszkriminatív módon csak a nagyokra szabják ki, Brüsszel fogja elmeszelni - hívta fel lapunk figyelmét Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. A szakember megjegyezte, a fogyasztóvédelmi díj, valamint a kötelező létszámemelés a magyar tulajdonú láncokat is érzékenyen érintheti. A boltok, élelmiszerláncok költségeit pedig végül a fogyasztóknak kell majd megfizetni.

Iparági szakértők szerint a kormányzat azért sem törődött az egyeztetésekkel és a szakmaisággal, mert a fő célja a nemzetközi élelmiszerláncok megregulázása, háttérbe szorítása. - B. T.