Közülük ketten küzdenek az azbeszt miatt kialakult, gyógyíthatatlan mellhártyadaganattal (mezotelióma), György-Sándor Judit nem, ő a férje ügyét viszi tovább: a 38 éves férfi a tárgyalás első napját sem érte meg, 2014. decemberében legyőzte őt a halálos kór.
A felperesek a Heves megyei selypi medencében, Lőrinci, Zagyvaszántó, Petőfibánya településeken élnek. A Népszava 2014. áprilisában számolt be először arról, hogy a helyi lakosok között az országos adatokhoz viszonyítva kiugróan magas a daganatos megbetegedések száma, ezt a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve is megállapította. Lőrinci és Zagyvaszántó között a 70-es évektől 2004-ig üzemelt egy eternitgyár, ahol azbesztfeldolgozással foglalkoztak. Nemrég szakértői vizsgálat bizonyította: a gyárban nem alkalmaztak zárt technológiát, a mérgező anyag több útvonalon is kikerült a lakókörnyezetbe.
A beteg felperesek az államot perlik, mert amikor az azbesztszilánkok a tüdejükbe kerültek, a gyár még állami tulajdonban volt (a mezotelióma lappangási ideje 20-30 év is lehet, mire kiderül a baj, legtöbbször már nem lehet segíteni). Noha a per 2014 nyarán indult, az első érdemi tárgyalás csak 2015 januárjában volt, a bíróság ugyanis hónapokig nem tudta megállapítani, ki jogosult képviselni a államot, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagy a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A per nyolc mezoteliómás felperese közül már csak ketten vannak életben.
Az ügyben hónapok óta bizonyítási eljárás zajlik: arra az egyértelműnek tűnő kérdésre kell bizonyító erejű választ találni, hogy a felperesek valóban a gyárból származó azbeszttől betegedtek-e meg. Az ÁNTSZ komplex vizsgálatokat indított, a perdöntő eredmények április végére várhatóak.