A nemzetközi hírügynökségek beszámolója szerint az idei ünnepségsorozat sokkal visszafogottabb volt, mint az előző években. Tavaly még az elnök is a félszigeten ünnepelt, de az idén már a parlamenti küldöttség tagjai között sem volt senki, aki magasabb tisztséget tölt be.
Ebben vélhetően közrejátszik az is, hogy május 2-án Moszkvába látogat Angela Merkel német kancellár, Putyin addig is kisebb gesztusokat tesz Ukrajna irányába nemzetközi kapcsolatainak javítása érdekében. Pénteken Oroszország bejelentette az EBESZ-ben, hogy eláll a donyecki és luhanszki magukat népköztársaságnak nevező szakadár területek hivatalos dokumentumainak elismerésétől, ha Kijev betartja a 2015 februárjában minszki megállapodást. Moszkva azt sürgeti, hogy Ukrajna ismerje el Donyeck különleges státuszát és szervezze meg az ukrán törvények szerint a helyi választásokat. Ettől viszont Kijev elzárkózik, mert azt az ország föderalizációjának tekinti.
Az orosz bejelentés azt sugallja, Moszkva a kelet-ukrajnai szakadárok támogatását nem tartja prioritásnak, ha kell, alárendeli azt a Krím-ügyének. Ezek a gesztusok azonban vélhetően nem változtatnak Berlin és az Európai Unió álláspontján sem. Federica Mogherini, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője a Krím annektálásának évfordulója kapcsán közleményben szögezte le, a Krím Oroszország általi illegális bekebelezése közvetlen veszélyt jelent a nemzetközi biztonságra, és súlyos következményekkel jár az államok egységét és szuverenitását védő nemzetközi rendre nézve. Mogherini szerint az unió kitart amellett, hogy fenntartásait a gyakorlatban is nyomatékosítsa, akár korlátozó intézkedésekkel és felszólította az ENSZ tagországait, fontolják meg a hasonló intézkedések alkalmazását.
