Alapszabályban rögzített elitellenesség

Nem engedi soraiba a Momentum Mozgalom sem a hajdani nyilasokat, sem a volt MSZMP-tagokat, de nem kér azokból sem, akik a rendszerváltás után „kiszolgálták” az önzőnek és korruptnak tartott politikai elitet. A párt külföldről érkező „vagyoni hozzájárulást” és névtelen adományt sem fogad el.

A Momentum Mozgalom a magyar társadalmat alkotó polgárok és közösségek szabadságán és konszenzusán alapuló, demokratikus, a jogállami keretek szerint működő, átlátható és korrupciómentes állam megteremtését szeretné elősegíteni – a kissé kacifántos mondat a szervezet immáron nyilvános alapszabályában olvasható. A mozgalom március elején, a váratlanul nagy sikert hozó „nolimpiás” népszavazási kezdeményezés után, zárt ajtók mögött tartott közgyűlésén hivatalosan is eldöntötte, hogy egyesületből párttá alakul. A bejegyzés iránti kérelmet március 9-én adták be a bíróságra. Akkori kérésünk, hogy szeretnénk megismerni a bírósági beadványhoz csatolt alapszabályt, most teljesült.

A Momentum Mozgalom – derül ki az alapszabályból – a „közügyek széles spektrumán kíván véleményalkotásával és nyilvános tevékenységével felelősséget vállalni”. A párt hisz az „értékek egymással párhuzamos érvényre jutásának társadalmi hasznosságában”, továbbá „a piacgazdaság és a teljesítményelvűség hatékonyságában”. Vallja ugyanakkor azt is, hogy mindez csak az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás mindenkori biztosításával vezethet igazságos eredményre.

A párt elismeri a rendszerváltást követő időszak során létrejött demokratikus intézményeket és vívmányokat, ezzel együtt „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét, így különösen az emberek megosztására és társadalmi konfliktusok kiélezésére épülő politikai tevékenységet, az önérdeket a közérdek elé helyező, a korrupciónak teret biztosító és abban aktívan résztvevő, illetve a demokratikus alapértékekkel szembemenő hatalomgyakorlást”.

Ebből fakadóan a Momentum Mozgalom e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül kívánja elérni” céljait, és tagjaitól is elvárja, hogy függetlenek legyenek e politikai szerveződésektől. Nem lehet a Momentum tagja - de még csak pártoló tagja sem - az, aki másik, Magyarországon nyilvántartásba vett párt tagja, vagy olyan más politikai szervezet tagja, amellyel a mozgalomnak nincs hatályos együttműködési megállapodása.

Szintén nem csatlakozhat a Momentum Mozgalomhoz, aki „olyan pártnak vagy más politikai szervezetnek tagja vagy alkalmazottja volt, amely a rendszerváltást megelőző kommunista diktatúra vagy egyéb önkényuralmi rendszer céljait szolgálta”, így különösen a Nyilaskeresztes Párnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak (és jogelődjeinek).

A Momentum legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. Az alapszabály értelmében a küldöttgyűlést legalább évente két alkalommal kell összehívni: az egyiket lehetőség szerint az év első, a másikat az év második felében.

A párt – azon túl, hogy vállalkozói tevékenységet folytathat – elfogadja a központi költségvetéstől kapott juttatásokat. Ellenben „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” a párt számára nem adhat „vagyoni hozzájárulást”, ahogyan külföldi szervezet és „nem magyar állampolgár természetes személy” sem. A tiltások közé tartozik, hogy ilyen támogatásban más állam sem részesítheti a pártot, a Momentum Mozgalom nem fogadhat el névtelen adományt sem.

2017.03.20 06:08

Erdogan október elején Budapesten találkozik Orbánnal

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:30
Orbán és Erdogan tavaly nyáron, Ankarában.
Fotó: HO / TURKISH PRESIDENT PRESS OFFICE / AFP/
Felavatja a felújított Gül Baba türbét, és a miniszterelnök mellett a köztársasági elnökkel is találkozni fog Törökország vezetője.
Az előzetesen egyeztetett tervek szerint október 8-9-re várják Budapestre Recep Tayyip Erdogant - tudta meg kormányzati forrásokból az atv.hu.
Erdogan elnök Gül Baba felújított türbéjét fogja hivatalosan felavatni, de a már egyeztetett program szerint találkozik Orbán Viktor miniszterelnökkel és Áder János államfővel is.
Orbán Viktor elsőként gratulált júniusban, mikor Erdogant egy igencsak vitatott tisztességességű választáson ismét megszavazták országa teljhatalmú vezetőjének - még a szavazatszámlálás lezárultát sem várta meg a kormányfő. A miniszterelnök júliusban ott volt Ankarában, a török elnök beiktatási ceremóniáján is.
2018.09.24 19:30

Vesztésre állnak az oroszok

Publikálás dátuma
2018.09.24 17:56

Fotó: Népszava/
A Magyarországon élő orosz közösség nem felel meg maradéktalanul a nemzetiségek elismeréséről szóló törvényi feltételeknek a Magyar Tudományos Akadémia szerint.    Hivatalossá vált, amit nemrég információnkra hivatkozva írtunk: az Országgyűlés honlapjára kikerült az MTA állásfoglalása, amelyből kiderül, az Akadémia nem támogatja, hogy az oroszok nemzetiségi státuszt kapjanak. Az indoklás szerint a Magyarországon élő oroszok rendelkeznek ugyan a nyelv és kultúra fenntartását szolgáló intézményekkel, a legalább egy évszázados folyamatos, honos népcsoporti jelenlét nehezen bizonyítható: a XX. század folyamán inkább különféle migrációs hullámoknak köszönhető a jelenlétük. A Nemzeti Választási Bizottság nemrég megállapította, hogy összegyűlt legalább ezer érvényes támogató aláírás, ami az oroszok nemzetiséggé nyilvánításához szükséges. A döntő szót a parlament mondja ki, figyelembe véve az MTA tudományos szakvéleményét. „A magyarországi orosz népcsoport 100 éves folyamatos jelenléte nem állapítható meg, ezért a magyarországi orosz közösség honos népcsoporttá nyilvánítását az Akadémia nem javasolja” – hangsúlyozza a Lovász László elnök által jegyzett állásfoglalás. Az MTA indoklása kitér arra, hogy Nagy Péter cár a XVIII. század elején kereskedelmi képviseletet nyitott Tokajban. A magyar-orosz kapcsolatok jeles alakja József nádor felesége, Alexandra Pavlovna, akinek ürömi sírkápolnáját kiemelt emlékhelyként tisztelik a magyarországi oroszok. Mindezek ellenére kétséges a „több évszázadon át tartó, adott településekhez, tájegységekhez köthető, relatíve nagyobb létszámú” orosz jelenlét.
Szerző
2018.09.24 17:56