Erdogan dacol Európával

Recep Tayyip Erdogan török elnök ugyan fenyegetőzik az Európai Unióval kötött menekültügyi egyezmény felbontásával, de ez valójában Ankarának sem áll érdekében. A német-török feszült viszony tovább romlott, miután egy kormánypárti török lap Hitlerként ábrázolta Merkel kancellárt és újabb választási nagygyűlést tervez német földön. Kurdok tízezrei tüntettek hétvégén az ankarai rezsim ellen.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a török fenyegetések ellenére nem látja veszélyben az Ankarával tavaly márciusban megszületett menekültügyi megállapodást. „Törökország nem mondja fel a megegyezést, még akkor sem, ha Recep Tayyip Erdogan elnök ezt több ízben is kilátásba helyezte” – fejtette ki a Bild am Sontagnak adott interjújában. Úgy véli, nem állhat érdekében Ankarának az, hogy az ország partszakaszától „embercsempészek és banditák” kezébe adja az irányítást.

Török illetékesek lényegében a menekültügyi megállapodás megkötése óta folyamatosan annak felmondásával fenyegetőznek. Legutóbb Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter közölte azt, hogy hazája „bármikor egyoldalúan” felmondhatja azt.

Előzőleg komoly diplomáciai konfliktus alakult ki Törökország és Hollandia között, mivel Hága nem engedte, hogy a török politikusok holland területen kampányoljanak az alkotmánymódosítás sikeréért. De feszültség volt emiatt Ankara és Berlin között is, ennek ellenére vasárnap a török vezetés újra jelezte, miniszteri részvétellel kíván német városokban kampánygyűlést szervezni. Egy török rezsimközeli lap Angela Merkel kancellárt Hitlerként ábrázolta címlapján hétvégén.

Az elnöki köztársaság bevezetéséről szóló referendumot április 16-án rendezik meg. Egyelőre nehéz reális képet alkotni arról, hogy az Erdogan elnök számára teljhatalmat biztosító új alkotmányt támogatja-e a lakosság többsége, vagy sem. A felmérések ugyanis irodától függően egymásnak ellentmondó adatokat tükröznek. Utoljára az ellenzéki CHP párt tette közzé felmérését, eszerint 46 százalék utasítja el az alkotmánymódosítást, s csak 42 százalék támogatja. Egy hónapja viszont ugyanezen párt szerint 48 volt az elutasítók, 41 százalék a támogatók aránya. A Politics iroda viszont 46,2 százalékkal a támogatókat látja az élen, s csak 36,9 az elutasítók aránya.

Erdogan egyébként a kampányban folyamatosan hazafias felhívásokat tesz közzé. Legutóbb felszólította a török anyákat, átlagosan ne három, hanem öt gyermeket szüljenek. Európát pedig a hétvégén újfent a halálbüntetés visszaállításának napirendre hozásával lepte meg. Állította, számít arra, hogy a referendum után a parlament a halálbüntetés újbóli bevezetéséről dönt. Mint fogalmazott, reméli, hogy a törvényhozás megteszi a szükséges lépést ennek érdekében, ez esetben pedig ő habozás nélkül aláírja majd a törvényt. Juncker reagált is a török államfő kijelentésére. Az EB-elnök ismét egyértelművé tette, hogy ez a török uniós álmok végét jelentené.

Kurdok tüntettek Németországban Erdogan ellen

Az ankarai kormány nem véletlenül szentel nagy figyelmet a külföldi, főképp németországi kampánynak, hiszen német földön 1,4 millió szavazásra jogosult török állampolgár él. A Németországban élő török állampolgárok már március végétől szavazhatnak.

Szombaton mintegy 30 ezer kurd tüntetett Erdogan rezsimje és a referendum ellen Frankfurtban. A Kurd Munkáspárt bebörtönzött vezetőjének, Abdullah Öcalannak a szabadon engedését követelték. Ankara szerint a demonstráció azt igazolja, hogy nő a törökellenesség Európában. A kurd tüntetés provokáció, amire Erdogan szerint a referendummal kell válaszolni, külügyminisztere viszont azt kifogásolta, hogy „egy terrorszervezet" támogatói tüntethetnek, török politikusok viszont nem találkozhatnak a török kisebbséggel Németországban.