Kerti kútja van? Ez biztosan fel fogja bosszantani

Publikálás dátuma
2017.03.20. 07:50
Illusztráció: Thinkstock
Egy jogszabály-tervezet szerint újra kellene engedélyeztetni az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakat.

Ezekre egy űrlap kitöltése után a helyi jegyző adhat majd engedélyt – adta hírül a Napi.hu

A jelenlegi szabály szerint csak az ilyen kút ásásához, illetve fúrásához kell engedélyt kérni és ennek az űrlapját tartalmazza a hatályos rendelet. A módosítás tervezete viszont már olyan űrlapot tartalmaz, amelyet nem csak az ilyen kút létesítéséhez, hanem az üzemeltetéséhez és fennmaradási engedélyéhez is ki kell tölteni. Az űrlap rovatai között szerepel annak a megadása, hogy a tulajdonos naponta és melyik idényben hány köbméter vizet vesz ki a kútból, van-e a kútnak aknája, illetve milyen szivattyúval és milyen átmérőjű csövön továbbítja a vizet a házba, vagy pedig a locsolóhoz. Meg kell határozni a kút maximális vízhozamát és fotódokumentációt is kell készíteni róla.

Szerző

Adataink a digitális káoszban

Új, digitalizált világunkat az „elektronikus” zűrzavar, megszámlálhatatlan alkalmazás és hatalmas adatmennyiség jellemzi. A Kaspersky Lab a Toluna kutató vállalattal közösen világszerte 17 országban összesen 16 ezer 16 év feletti felhasználó részvételével készített online kutatást, hogy felmérje az emberek hozzáállását a készülékeiken tárolt adataikhoz.

Az okostelefonok megjelenésének kezdetén a felhasználók gyorsan elérték egy-egy telefon tárolási kapacitását, ezért ma már sokkal gyakorlatiasabban használják az emberek készülékeiket, ugyanis a több hely nagyobb teljesítményt és élettartamot eredményezhet.

Ha nem rendszerezzük a személyes adatainkat, mint például a névjegyzékünket, a szöveges üzeneteinket, a videókat és a fényképeket, azok veszélyt hozhatnak ránk. Csakúgy, mint a valódi otthonunkat, a digitális világot is tisztán kell tartanunk, mivel a rendszeresen „tisztított” készülékek használata produktívabb és élvezetesebb lehet.

Az alkalmazások számának robbanásszerű növekedése jelentősen megnövelte a digitális rendetlenséget: például az Androidos felhasználók jellemzően havonta 12 új alkalmazást telepítenek, de csupán 10-et törölnek. Ennek eredményeként egyes alkalmazások feleslegesen terhelik a készülékeket: a telepített alkalmazások 30 százalékát soha nem is használták. A veszély az, hogy a nem használt alkalmazások aktívak maradnak: az adatforgalom egy részét ugyanúgy használják anélkül, hogy a felhasználó ténylegesen használná azt az applikációt. Rendetlen készülékek: a válaszadók mindössze 55 százaléka „takarítja” készülékeit rendszeresen, 32 százalék időnként és 13 százalék még soha nem törölt semmilyen alkalmazást vagy dokumentumot.

Sok a nem frissített alkalmazás: a felmérés szerint a felhasználók 65 százaléka frissíti az alkalmazásokat, amint azok megjelennek, de 24 százalékuk csak abban az esetben, ha az már nagyon szükséges. Sőt, a válaszadók 40 százaléka szándékosan blokkolja a frissítéseket. Ez problémát okozhat, mivel számos alkalmazásnak van hozzáférése a felhasználó privát adataihoz: az Android alkalmazások 96 százaléka anélkül is elindul, hogy azt valójában a felhasználó megnyitná és 83 százalékának olyan bizalmas adatokhoz is van hozzáférése, mint például számlák, névjegyek, üzenetek, hívások, tárolt fájlok.

A digitális kavalkád egyik következménye a sok kéretlen reklám: a felmérést kitöltők 61 százaléka panaszkodott okostelefonokon tapasztalt zavaró hirdetésekről.

Ez a digitális zűrzavar és a gondatlan felhasználói viselkedés könnyebben feltörhetővé teszi a készülékeket: a felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók 56%-a vesztett már el adatot okostelefonján, 39 százaléka tableteken és 51 százaléka számítógépeken.

A probléma az, hogy minél több információt halmozunk fel digitálisan, annál sérülékenyebbé válnak adataink a kiberbűnözőkkel szemben. Ezért fontos, hogy időt szánjunk a nem használt alkalmazások, fotók és adatok törlésére és a meglévőek frissítésére.

Szerző

Tállai András titokzatos havi félmilliója

Az államtitkár – valamint NAV-elnök, országgyűlési képviselő, mezőkövesdi futball klub-elnök – idei, január végén keltezett vagyonnyilatkozatában maga hozta nyilvánosságra, hogy a Saldo Zrt-től bruttó 270 ezret, a Kompkonzult Kft-től pedig 249 638 forintot kapott havonta, szerkesztői feladatokért. Előbb a Jobbik vetette fel, majd az RTL Klub is szembesítette a NAV-elnököt azzal, hogy ennyi megbízatást hogyan tud lelkiismeretesen ellátni? Tállai erre azt tanácsolta az újságíróknak, üljenek oda az ablaka elé az adóhatóság épületénél, és nézzék, mikor kapcsolja le a villanyt, mert van, hogy 12-14 órákat dolgozik egyhuzamban. – Persze, amíg még bírom – tette hozzá.

Nos, az ablaka alá ugyan nem ültünk – még -, de pénteken elmentünk a mezőkövesdi új tanuszoda megnyitójára, hogy személyesen a lokálpatrióta hírében álló, korábban itt polgármesterként fungáló Tállai Andrástól tudjuk meg, kap-e fizetést azért, hogy a NAV által kiadott két lapot – az Adóvilágot valamint az Adó és Vámértesítőt – szerkessze, s főszerkesztőként tanácsokkal, iránymutatással lássa el.

A kérdést már csak azért is szerettük volna tisztázni, mert a „patkánymédiát” oly sokszor ostorozó Bayer Zsolt jobboldali publicista Bádog című blogjában február 21-én Tények címmel veretes szavakkal írt arról, hogy nem összeférhetetlen munkaköri feladattal összefüggő egyéb szellemi tevékenységet végezni, „2017. január 1-jétől pedig a - mivel ezek a kiadványok az adóhivatal hivatalos álláspontját közvetítik a szakma felé - a főszerkesztői feladatokat a NAV vezetője továbbra is ellátja, de ingyenesen, külön díjazás nélkül” - olvasható a blogon. Bennfentesként hozzáteszi: a szerkesztőbizottság átalakítása jelenleg folyamatban van, az évtizedek óta gyakorlatilag változatlan létszámmal működő bizottság munkáját a NAV vezetője racionalizálni, a létszámot pedig előreláthatóan csökkenteni fogja.

Nos, a mezőkövesdi uszoda fanfárokkal és matyó néptánccal tarkított átadása, majd az épület megáldása, a szalag átvágása és az úszók bemutatója után egy szűk lépcsőfordulóban sikerült a sajtó munkatársai elől mostanság több helyen is eltűnő Tállai Andrástól megkérdeznünk, lemondott-e a főszerkesztői tiszteletdíjáról, vagy sem.

- A 2017-es vagyonnyilatkozatomból kiderül majd, jó? – mondta.

- Eszerint nem mondott le a havi félmillió forintól, amit kap?

- Minden benne lesz a vagyonnyilatkozatomban – felelte újfent.

- Főszerkesztőként konkrétan milyen munkát végez a két lapnál?

- Miért, maga nem tudja, mi egy főszerkesztő dolga? - kérdezett vissza.

- Azt láttam, hogy köszöntőt már írt, de egyébként?

- Egy tíz fős szerkesztőbizottság van. Annak a munkáját irányítom, jó? - zárta rövidre a beszélgetést, majd eltűnt az uszoda üvegajtója mögött.

Szerző