Adataink a digitális káoszban

Új, digitalizált világunkat az „elektronikus” zűrzavar, megszámlálhatatlan alkalmazás és hatalmas adatmennyiség jellemzi. A Kaspersky Lab a Toluna kutató vállalattal közösen világszerte 17 országban összesen 16 ezer 16 év feletti felhasználó részvételével készített online kutatást, hogy felmérje az emberek hozzáállását a készülékeiken tárolt adataikhoz.

Az okostelefonok megjelenésének kezdetén a felhasználók gyorsan elérték egy-egy telefon tárolási kapacitását, ezért ma már sokkal gyakorlatiasabban használják az emberek készülékeiket, ugyanis a több hely nagyobb teljesítményt és élettartamot eredményezhet.

Ha nem rendszerezzük a személyes adatainkat, mint például a névjegyzékünket, a szöveges üzeneteinket, a videókat és a fényképeket, azok veszélyt hozhatnak ránk. Csakúgy, mint a valódi otthonunkat, a digitális világot is tisztán kell tartanunk, mivel a rendszeresen „tisztított” készülékek használata produktívabb és élvezetesebb lehet.

Az alkalmazások számának robbanásszerű növekedése jelentősen megnövelte a digitális rendetlenséget: például az Androidos felhasználók jellemzően havonta 12 új alkalmazást telepítenek, de csupán 10-et törölnek. Ennek eredményeként egyes alkalmazások feleslegesen terhelik a készülékeket: a telepített alkalmazások 30 százalékát soha nem is használták. A veszély az, hogy a nem használt alkalmazások aktívak maradnak: az adatforgalom egy részét ugyanúgy használják anélkül, hogy a felhasználó ténylegesen használná azt az applikációt. Rendetlen készülékek: a válaszadók mindössze 55 százaléka „takarítja” készülékeit rendszeresen, 32 százalék időnként és 13 százalék még soha nem törölt semmilyen alkalmazást vagy dokumentumot.

Sok a nem frissített alkalmazás: a felmérés szerint a felhasználók 65 százaléka frissíti az alkalmazásokat, amint azok megjelennek, de 24 százalékuk csak abban az esetben, ha az már nagyon szükséges. Sőt, a válaszadók 40 százaléka szándékosan blokkolja a frissítéseket. Ez problémát okozhat, mivel számos alkalmazásnak van hozzáférése a felhasználó privát adataihoz: az Android alkalmazások 96 százaléka anélkül is elindul, hogy azt valójában a felhasználó megnyitná és 83 százalékának olyan bizalmas adatokhoz is van hozzáférése, mint például számlák, névjegyek, üzenetek, hívások, tárolt fájlok.

A digitális kavalkád egyik következménye a sok kéretlen reklám: a felmérést kitöltők 61 százaléka panaszkodott okostelefonokon tapasztalt zavaró hirdetésekről.

Ez a digitális zűrzavar és a gondatlan felhasználói viselkedés könnyebben feltörhetővé teszi a készülékeket: a felmérés azt mutatja, hogy a felhasználók 56%-a vesztett már el adatot okostelefonján, 39 százaléka tableteken és 51 százaléka számítógépeken.

A probléma az, hogy minél több információt halmozunk fel digitálisan, annál sérülékenyebbé válnak adataink a kiberbűnözőkkel szemben. Ezért fontos, hogy időt szánjunk a nem használt alkalmazások, fotók és adatok törlésére és a meglévőek frissítésére.

Szerző

Tállai András titokzatos havi félmilliója

Az államtitkár – valamint NAV-elnök, országgyűlési képviselő, mezőkövesdi futball klub-elnök – idei, január végén keltezett vagyonnyilatkozatában maga hozta nyilvánosságra, hogy a Saldo Zrt-től bruttó 270 ezret, a Kompkonzult Kft-től pedig 249 638 forintot kapott havonta, szerkesztői feladatokért. Előbb a Jobbik vetette fel, majd az RTL Klub is szembesítette a NAV-elnököt azzal, hogy ennyi megbízatást hogyan tud lelkiismeretesen ellátni? Tállai erre azt tanácsolta az újságíróknak, üljenek oda az ablaka elé az adóhatóság épületénél, és nézzék, mikor kapcsolja le a villanyt, mert van, hogy 12-14 órákat dolgozik egyhuzamban. – Persze, amíg még bírom – tette hozzá.

Nos, az ablaka alá ugyan nem ültünk – még -, de pénteken elmentünk a mezőkövesdi új tanuszoda megnyitójára, hogy személyesen a lokálpatrióta hírében álló, korábban itt polgármesterként fungáló Tállai Andrástól tudjuk meg, kap-e fizetést azért, hogy a NAV által kiadott két lapot – az Adóvilágot valamint az Adó és Vámértesítőt – szerkessze, s főszerkesztőként tanácsokkal, iránymutatással lássa el.

A kérdést már csak azért is szerettük volna tisztázni, mert a „patkánymédiát” oly sokszor ostorozó Bayer Zsolt jobboldali publicista Bádog című blogjában február 21-én Tények címmel veretes szavakkal írt arról, hogy nem összeférhetetlen munkaköri feladattal összefüggő egyéb szellemi tevékenységet végezni, „2017. január 1-jétől pedig a - mivel ezek a kiadványok az adóhivatal hivatalos álláspontját közvetítik a szakma felé - a főszerkesztői feladatokat a NAV vezetője továbbra is ellátja, de ingyenesen, külön díjazás nélkül” - olvasható a blogon. Bennfentesként hozzáteszi: a szerkesztőbizottság átalakítása jelenleg folyamatban van, az évtizedek óta gyakorlatilag változatlan létszámmal működő bizottság munkáját a NAV vezetője racionalizálni, a létszámot pedig előreláthatóan csökkenteni fogja.

Nos, a mezőkövesdi uszoda fanfárokkal és matyó néptánccal tarkított átadása, majd az épület megáldása, a szalag átvágása és az úszók bemutatója után egy szűk lépcsőfordulóban sikerült a sajtó munkatársai elől mostanság több helyen is eltűnő Tállai Andrástól megkérdeznünk, lemondott-e a főszerkesztői tiszteletdíjáról, vagy sem.

- A 2017-es vagyonnyilatkozatomból kiderül majd, jó? – mondta.

- Eszerint nem mondott le a havi félmillió forintól, amit kap?

- Minden benne lesz a vagyonnyilatkozatomban – felelte újfent.

- Főszerkesztőként konkrétan milyen munkát végez a két lapnál?

- Miért, maga nem tudja, mi egy főszerkesztő dolga? - kérdezett vissza.

- Azt láttam, hogy köszöntőt már írt, de egyébként?

- Egy tíz fős szerkesztőbizottság van. Annak a munkáját irányítom, jó? - zárta rövidre a beszélgetést, majd eltűnt az uszoda üvegajtója mögött.

Szerző

Alapszabályban rögzített elitellenesség

Nem engedi soraiba a Momentum Mozgalom sem a hajdani nyilasokat, sem a volt MSZMP-tagokat, de nem kér azokból sem, akik a rendszerváltás után „kiszolgálták” az önzőnek és korruptnak tartott politikai elitet. A párt külföldről érkező „vagyoni hozzájárulást” és névtelen adományt sem fogad el.

A Momentum Mozgalom a magyar társadalmat alkotó polgárok és közösségek szabadságán és konszenzusán alapuló, demokratikus, a jogállami keretek szerint működő, átlátható és korrupciómentes állam megteremtését szeretné elősegíteni – a kissé kacifántos mondat a szervezet immáron nyilvános alapszabályában olvasható. A mozgalom március elején, a váratlanul nagy sikert hozó „nolimpiás” népszavazási kezdeményezés után, zárt ajtók mögött tartott közgyűlésén hivatalosan is eldöntötte, hogy egyesületből párttá alakul. A bejegyzés iránti kérelmet március 9-én adták be a bíróságra. Akkori kérésünk, hogy szeretnénk megismerni a bírósági beadványhoz csatolt alapszabályt, most teljesült.

A Momentum Mozgalom – derül ki az alapszabályból – a „közügyek széles spektrumán kíván véleményalkotásával és nyilvános tevékenységével felelősséget vállalni”. A párt hisz az „értékek egymással párhuzamos érvényre jutásának társadalmi hasznosságában”, továbbá „a piacgazdaság és a teljesítményelvűség hatékonyságában”. Vallja ugyanakkor azt is, hogy mindez csak az esélyegyenlőség és a társadalmi mobilitás mindenkori biztosításával vezethet igazságos eredményre.

A párt elismeri a rendszerváltást követő időszak során létrejött demokratikus intézményeket és vívmányokat, ezzel együtt „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét, így különösen az emberek megosztására és társadalmi konfliktusok kiélezésére épülő politikai tevékenységet, az önérdeket a közérdek elé helyező, a korrupciónak teret biztosító és abban aktívan résztvevő, illetve a demokratikus alapértékekkel szembemenő hatalomgyakorlást”.

Ebből fakadóan a Momentum Mozgalom e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül kívánja elérni” céljait, és tagjaitól is elvárja, hogy függetlenek legyenek e politikai szerveződésektől. Nem lehet a Momentum tagja - de még csak pártoló tagja sem - az, aki másik, Magyarországon nyilvántartásba vett párt tagja, vagy olyan más politikai szervezet tagja, amellyel a mozgalomnak nincs hatályos együttműködési megállapodása.

Szintén nem csatlakozhat a Momentum Mozgalomhoz, aki „olyan pártnak vagy más politikai szervezetnek tagja vagy alkalmazottja volt, amely a rendszerváltást megelőző kommunista diktatúra vagy egyéb önkényuralmi rendszer céljait szolgálta”, így különösen a Nyilaskeresztes Párnak, a Magyar Szocialista Munkáspártnak (és jogelődjeinek).

A Momentum legfőbb döntéshozó szerve a küldöttgyűlés. Az alapszabály értelmében a küldöttgyűlést legalább évente két alkalommal kell összehívni: az egyiket lehetőség szerint az év első, a másikat az év második felében.

A párt – azon túl, hogy vállalkozói tevékenységet folytathat – elfogadja a központi költségvetéstől kapott juttatásokat. Ellenben „jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet” a párt számára nem adhat „vagyoni hozzájárulást”, ahogyan külföldi szervezet és „nem magyar állampolgár természetes személy” sem. A tiltások közé tartozik, hogy ilyen támogatásban más állam sem részesítheti a pártot, a Momentum Mozgalom nem fogadhat el névtelen adományt sem.

Szerző