Tippeljen! Ki a világ leggazdagabb embere?

Publikálás dátuma
2017.03.20 17:27
FOTÓ: Getty Images, Stefan Postles
Fotó: /
Idén is Bill Gates a világ leggazdagabb embere a Forbes listáján, jelenlegi vagyonát 86 milliárd dollárra becsüli az amerikai üzleti magazin.

A 61 éves üzletember, a Microsoft szoftveróriás társalapítója a 4. egymást követő évben vezeti a világ leggazdagabbjainak listáját, amelynek élén összesen 18 alkalommal állt az elmúlt 22 évben.

Warren Buffett amerikai tőzsdeguru, a Berkshire Hathaway holding vezetője, Bill Gates jó barátja, a harmadikról a második helyre rukkolt előre 75,6 milliárd dollárra becsült vagyonnal.

Az idei lista harmadik helyére katapultált előre 72,8 milliárd dollárral Jeff Bezos, az Amazon internetes óriáscég 53 éves alapítója és elnök-vezérigazgatója, akinek vagyona 61 százalékkal nőtt egy év alatt sikeresen terjeszkedő cége tőzsdei árfolyama szakadatlan emelkedésének köszönhetően.

A tavaly második, Amancio Ortega, az Inditex textilipari vállalat és a Zara divatárumárka 80 éves alapítója a negyedik helyre csúszott vissza 71,3 milliárdos vagyonával Bezos üstökösszerű előretörése miatt.

Mark Zuckerberg, a Facebook 32 éves alapítója 56 milliárd dollárra becsült vagyont mondhat a magáénak, ezzel az ötödik helyre lépett előre a tavalyi hatodikról. A mexikói Carlos Slimnek, aki 2010 és 2013 között a világ leggazdagabb emberének számított, idén csak a hatodik helyezéshez volt elegendő 54,5 milliárd dollárra becsült vagyona.

A világ húsz leggazdagabb embere között négyen vannak, akik 60 évesnél fiatalabbak, mindannyian az internet mágusai, Bezoson (53) és Zuckerbergen (32) kívül a Google társalapítói, az egyaránt 43 éves Larry Page és Sergey Brin.

A lista 1850 olyan személyt sorol fel, akinek becsült vagyon eléri az 1 milliárd dollárt. A magyar származású Soros György a 33. helyen áll 25,2 milliárd dollárra taksált vagyonnal (tavaly 24,9 milliárdra becsülték befektetéseinek értékét, akkor ez a 23. helyezéshez volt elegendő).

Szerző
2017.03.20 17:27

Minden sejtben ott lapul egy rákgyilkos kód

Publikálás dátuma
2018.11.15 12:45
Fotó: Thinkstock
Fotó: /
A chicagói Northwestern Egyetem Rákkutató Központjának kutatásai szerint a daganatokat maguk a sejtek képesek likvidálni.
Minden sejtben kódolva van egy önpusztító program, amelynek feladata megölni magát a sejtet, ha rákossá válik. Amikor a sejt belső testőrei jelzik, rákos mutálódás történt, bekapcsolják a gyilkoló kódot is, hogy likvidálják a sejtet. A kód a ribonukleinsavban és kis ribonukleinsavban - mikro-RNS - helyezkedik el, ezek bonyolult egyszálú fehérjelánc molekulák. A mikro-RNS azért is hatásos, mert a rák nem tud adaptálódni, vagy rezisztenssé válni ellene, és így leküzdhetetlen ellenfél lehet, ha a kezeléshez sikerül a kódot szintetikusan előállítani. „Most, hogy megismertük a gyilkos kódot, kemoterápia nélkül be tudjuk kapcsolni, és nem kell belenyúlnunk a genomba, az az a szervezet génkészletébe. A mikro-RNS-eket közvetlenül bejuttathatjuk a sejtekbe, hogy elfordítsák a pusztítás kapcsolóját” - mondta Marcus Peter, a felfedezésről szóló tanulmány vezető szerzője. A mikro-RNS molekulákat – amelyek 800 millió éve alakultak ki a rákos sejtek eltüntetése érdekében - kemoterápiával már eddig is működésre késztették, de mint ismert, a kezelésnek számos, súlyos mellékhatása van, másodlagos rákot is tud okozni, mert megtámadja és megváltoztatja a genomot. Egy 2017-ben közzétett tanulmányban Peter bemutatta, hogy a rákos sejtek elhalnak, ha bizonyos mikro-RNS mulekulákat juttat beléjük. Azt is felfedezte, a sejtek sohasem válnak rezisztensé az RNS molekulákkal szemben, mert azok azokat a géneket is eltüntetik, amelyekre a túlélésükhöz lenne szükségük. „Olyan, mint ha egy öngyilkos mérget venne be, szíven szúrná magát és leugrana a tizedikről” - jellemezte a helyeztet a tudós, aki nem új mesterséges mérget akart alkotni, hanem a természet által kifejlesztett mechanizmust hasznosítani. Tanulmányozták a mikro-RNS-ek molekuláris felépítését, és most már tudnak olyanokat is tervezni, amelyek sokkal hatékonyabbak, mint azok, amelyeket maga a természet állított elő. A következő lépés, hogy a megszerzett tudásukat egy újfajta terápiává fejlesszék, de ez még évekig tarthat. 

Támadásban az immunsejtek

Az idei Nobel-díjasok is molekuláris szinten közelítettek a rákos sejtek elpusztításához. A két díjazott arra koncentrált, hogy egyes fékek feloldásával az immunrendszer sejtjei képesek megtámadni a rákos sejteket. Egyikük, James Allison a CTLA-4 nevű fehérjemolekulát tanulmányozta és megfigyelte, hogy az fékezi az immunsejteket azért, hogy ne támadják meg a szervezet egészséges sejtjeit. Megalkotott egy antitestet, amely képes volt gátolni a CTLA-4 működését. Kollégáival látványos eredményeket értek el: egereknél gyógyítani tudták a rákot az antitest segítségével. 2010-ben egy klinikai kísérletben embereknél is jó eredményeket értek el előrehaladott melanomás - bőrrákos – betegeknél, több résztvevőnél is eltűntek a rák tünetei. Hondzso Taszuku, a Kiotói Egyetem kutatója 1992-ben fedezte fel a PD-1 nevű fehérjemolekulát, amely szintén az immunsejteken (T-sejteken) fejeződik ki. Rájött, hogy a PD-1 is fékként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző fajtáiban szenvedőknél, olyanoknál is, akiknek betegségét korábban gyógyíthatatlannak tartották.   

Szerző
2018.11.15 12:45
Frissítve: 2018.11.15 12:46

Meglepetés az öt százalék, de mégsem mi vagyunk az Unió motorjai

Publikálás dátuma
2018.11.15 09:30
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
A régió országai a harmadik negyedévben rég nem látott mértékben növekedtek, de mégsem mi vagyunk az Unió motorjai.
A várakozásoknál sokkal gyorsabban növekedett az évesített GDP a harmadik negyedévben. A KSH szerdán közölt adatai szerint 4,8 százalékos volt a bővülés mértéke, s mivel eggyel kevesebb munkanap volt ebben az időszakban, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított növekedés még ennél is nagyobb, 5 százalékos volt. Még csak az első becslés áll rendelkezésre (a részletes adatokat december 5-én hozzák nyilvánosságra), de a statisztikai hivatalból származó hírek szerint elsősorban az építőipar, néhány piaci szolgáltatás kiugróan jó teljesítménye, valamint egyes agrártermékek, főként a kukorica, a napraforgó és a szőlő bő termése okozhatta a kellemes meglepetést. A beruházások növekedésében oroszlánrésze volt az idén bőven áramló uniós forrásoknak, előlegeknek, de más jellegű fejlesztések is történtek, erre lehet következtetni az import felfutásából. Viszont az ipar teljesítménye - miként az Suppan Gergelynek, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjában olvasható - alig járult hozzá a növekedéshez, köszönhetően annak, hogy a szeptembertől érvényes új károsanyag mérési szabályzatok bevezetésének elhúzódása visszafogta a hazai autógyártás teljesítményét. Az elemző azonban megjegyezte, hogy amint az üzemek megszerzik a szükséges engedélyeket, a járműgyártás újabb lökést adhat a növekedésnek, így a mostani hatást csak átmenetinek tekinti. A turizmus-vendéglátás is jó időszakot mondhat magáénak, ennek az ágazatnak azonban a teljesítményét az elemzők csak késve tudják értékelni, ezért is kelthettek meglepetést a kedvezőbb háromnegyed éves számok. Bár kétségtelenül lehetett hatása a belföldi turizmusra annak, hogy idén a szokásosnál több volt a hosszú hétvégék száma, azonban a várakozást felülmúló idegenforgalmi adatok főleg a külföldiek magyarországi tartózkodásának köszönhető. Vagyis a turizmus húzóágazattá vált. S nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a reálbérnövekedés révén a háztartások fogyasztása is nagyobb lett. 
Idén az Európai Unió tagállamainak növekedése kettészakadt. Ezt támasztja alá, hogy az ugyancsak szerdán közzétett Eurostat adatok szerint a német gazdaság kiábrándítóan teljesített 2018 első kilenc hónapjában, évesített növekedése mindössze 1,1 százalékos volt, sőt az előző negyedévhez képest 0,2 százalékos volt a visszaesése. Az autóipar már említett gondjai a gyárak termelését visszafogta. (Érdekes hogy a magyarországi üzemek nem csökkentették termelésüket, feltehetően készletre termeltek, mivel az exportjuk is mérséklődött.) Franciaország évesített GDP-je is csak 1,5 százalékkal növekedett. Az euróövezet 19 tagállamában a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévihez képest, az Európai Unió 28 tagállamában is csak 0,3 százalékkal.  A harmadik negyedévben a legnagyobb éves növekedést Lengyelország érte el, 5,7 százalékosat. A növekedési rangsorban a második Lettország lett 5,5 százalékkal, a harmadik pedig Magyarország a már említett 5,0 százalékkal. A román GDP éves növekedési üteme 4,1 százalékról 4,3 százalékra gyorsult,  Szlovákiáé pedig 4,5 százalékról 4,6 százalékra élénkült. A csehek viszont továbbra sem tudtak kikecmeregni a gödörből, a növekedés üteme 2,4 százalékról 2,3 százalékra lassult. Ennek ellenére nem mondható, hogy Közép-Kelet-Európa az Unió motorja, aminek Orbán Viktor magyar kormányfő látni szeretné. Ennek oka, hogy a térség gazdaságát továbbra is azok termelési, illetve kereskedelmi láncok dinamizálják, amelyek többségének anyacége Nyugat-Európában, főként Németországban található. A régiós országok - bár földrajzilag közel vannak egymáshoz -, saját termékeiket csak kis mértékben tudják elhelyezni egymás piacán. Kevés olyan társaság van, mint a Mol Nyrt., amely képes a regionális terjeszkedésre. Annak, hogy nem alakultak ki a régióban helyi központú, saját tőkével rendelkező társaságok, elsősorban az az oka, hogy a piacméret nem kedvez a kelet-közép-európai multik gazdaságos működésének. Feltehetően nem csak a magyar, de a régiós GDP is most jutott a csúcsára - vélik az elemzők. Jövőre lassulásra lehet számítani, de ennek mértéke feltehetően magasabb lesz, mint az eddig jósolt 3,2-3,5 százaléknak.
Témák
GDP
2018.11.15 09:30
Frissítve: 2018.11.15 09:30