A legalacsonyabb bérek kötelező emelése, valamint a szociális hozzájárulási adó 27-ről 22 százalékosra csökkentése megtette a hatását, minden előzetes várakozást felülmúlóan, januárban átlagosan 10 százalékkal, 273 800 forintra nőttek - 12 hónapra visszatekintve - a bruttó átlagkeresetek. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter ezzel kapcsolatban tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: mivel a bértárgyalások egy része február-márciusra is áthúzódott, így a tárca arra számít, hogy ez a növekedési ütem az egész esztendőben kitart.
Az állami szférában a MÁV Zrt.-nél és az MVM Zrt.-nél is megkötötték a megállapodásokat, már csak néhány önkormányzati cégnél maradtak nyitott kérdések. A mérsékelt inflációt is figyelembe véve a reálkeresetek is magasabbak lettek, mégpedig 7,5 százalékkal.
A mikro- és kisvállalkozások többségénél nem okozott gondot, hogy a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot 15, illetve 25 százalékkal megemelje - mondta a tárcavezető lapunk érdeklődésére. A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése szerint a 20 fő alatti vállalkozások esetében a dolgozók 29 százaléka, és a 21-50 fő közötti kategóriában a munkavállalók 23 százaléka érintett, addig a 250 fő feletti vállalatoknál már csak a létszám 14 százaléka a minimálbéres. A garantált bérminimum esetében a 20 fő alatti cégek dolgozóinak 31 százaléka kap ekkora bért. Ez az arány a vállalati méret növekedésével 21-25 százalékra csökkent, és a nagyvállalatoknál éri el a mélypontot 15 százalékkal.
A kötelező minimálbéremelés a leginkább a könnyűiparnak okoz nehézséget, de az élelmiszeripart, a kereskedelmet és az építőipart is átlag felett sújtja. Átlag alatt vannak azonban az alacsony bérért foglalkoztatottak a fémiparban, a vegyiparban, a gépiparban. A garantált bérminimum emelése hasonló „rangsort” alakít ki. A három leginkább sújtott ágazat a könnyű-, az építő- és az élelmiszeripar, ahol átlagosan a létszám 32-35 százaléka alacsony bérű szakmunkás. A felméréséből kirajzolódik, hogy a hazai kkv- és nagyvállalati kör nagy terhet kapott a „nyakába”. A öt százalékpontos járulékcsökkentés a béremelésben érintettek nagy száma miatt alig jelent érdemi segítséget ebben a körben, így kérdéses, hogy ezt hogyan tudják majd „kigazdálkodni” a kisebb vállalatok, másrészt, hogy részben emiatt, hogyan alakulnak a minimálbér emeléséből befolyó állami bevételek, egy egyébként erősen túladóztatott kör befizetései - vélekedett a GKI.
Varga Mihály a Népszavának kifejtette, hogy álláspontja szerint az a vállalkozás, amely a megemelt terheket nem tudja elviselni nem alkalmas arra, hogy gazdaságosan működjön, mert csak az olcsó munkaerőre építi tevékenységét. A miniszter hozzáfűzte: intézményesen nem ellenőrzik azt, hogy a kötelező béremelés megtörtént-e, bár folyamatos monitorozás folyik a kialakult helyzet felmérése érdekében. Ugyanakkor a munkaügyi hatóság is végez ellenőrzéseket, különösen azt vizsgálja, hogy a munkaszerződésekben már a megemelt bér szerepel-e. Emellett az adóhatóság ugyancsak figyelemmel kíséri az alkalmazottak bérének alakulását. A bérmegállapodások hatását március végén tekinti át a kabinet.
Ugyancsak a tegnapi statisztikai hivatali adatokból derült ki, hogy a versenyszférában foglalkoztatottak száma 87 ezer fővel gyarapodott egy év leforgása alatt. A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a létszám így első alkalommal haladta meg a 2 millió főt, ami történelmi csúcsnak számít 1999, vagyis az e körre kiterjedő létszámfelmérés indítása óta. Eközben a közfoglalkoztatottak száma, ugyancsak egy év alatt 9 ezer fővel csökkent.
Varga Mihály sajtótájékoztatóján szóba került Demján Sándor nagyvállalkozó múlt heti, Orbán Viktor kormányfőnek írt levele, amelyben a VOSZ ügyvezető elnöke kifejtette a üzletláncok elleni, tervezett kereskedelempolitikai intézkedésekkel kapcsolatban, hogy akik ilyet minőségű tervet tesznek le az asztalra, azok gyorsan hagyják el a munkahelyüket. A nemzetgazdasági miniszter barátjának nevezte Demján Sándort, akivel számos rendezvényen közösen vettek részt, ezért azt tanácsolta, hogy ha az érdekképviseleti vezető úgy gondolja, hívja fel telefonon. Magával a tervezett intézkedéssel kapcsolatban a miniszter azt mondta, hogy a Miniszterelnökséggel közösen dolgozzák fel az üzletláncok működésével kapcsolatban összegyűlt észrevételeket. Kormányzati döntés még nincs, a konzultációk nyomán kialakult munkaügyi, foglalkoztatási és bérpolitikai véleményeket április végéig összegzik, hogy a változásokról az Országgyűlés májusban dönteni tudjon.
