Előfizetés

Elpaksolják ma a népszavazást

Publikálás dátuma
2017.03.21. 06:00
Ma még csak préri van a tervezett új reaktorok helyén FOTÓ: PAKSI ATOMERŐMŰ
Alapvetően két indokra: a kérdések egyértelműségének hiányára, valamint a nemzetközi egyezménybe ütközésre fog hivatkozni ma a Nemzeti Választási Bizottság, amikor minden valószínűség szerint megtagadja a Paks 2 ügyében beadott, öt országos népszavazási kezdeményezés hitelesítését. Noha a jogorvoslati út még nyitva állna az LMP által tervezett, más ellenzéki pártok által támogatott referendum megrendezése érdekében megfogalmazott kérdések előtt, ám a Patyi András bizottsági elnök által jegyzett határozattervezetekből kiderülhet: az illetékes választási szervek szó szerint használják a kormányzati retorikát, csak hogy mindenáron megakadályozzák a népszavazást az atomberuházás ügyében.

Ma délután háromkor ül össze, s várhatóan el is kaszálja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mind az öt, a paksi atomerőmű-beruházást érintő népszavazási kezdeményezést, amelyet az LMP nyújtott be néhány hete - értesült lapunk. Az idevágó határozatokat tárgyalja ugyanis a testület ma - a vonatkozó meghívó meg is érkezett szerkesztőségünkhöz -, ugyanakkor információink szerint a fideszes, pontosabban kormánypárti kötődésű bizottsági többség már korábban egyértelművé tette: semmiképpen sem engednek át a Paks 2-re vonatkozó kérdést.

Az e célnak megfelelő határozattervezetekkel rukkolt elő Patyi András bizottsági elnök is, akinek javaslatára az NVB-nek szinte nem is lesz más választása, mint hogy megtagadja a népszavazásra javasolt kérdések hitelesítését. Márpedig a Patyi-tervezetek mind az öt, a Paks2 beruházás ügyében népakarat-kinyilvánítást eredményező kérdést ügyes jogi indoklással gáncsolják.

"A nukleáris kapacitás fenntartásához szükséges"

Azt a kérdést például, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?" - az NVB ma várhatóan azért nem fogja hitelesíteni, mert az az NVB-elnök szerint alkotmányosan "tiltott tárgykört érint", valamint nem felel meg a "népszavazási egyértelműség követelményének". Mindezt az NVB-elnök egy olyan hosszas, az atomenergia-ügy szakmai részleteit, sőt, még a Paksi Atomerőmű blokkjainak kapacitását, működését és megawatt-teljesítményét elemző indoklás-cunamival igyekezne erősíteni, amelyből pusztán az válhat egyértelművé: vagy egy illetékes kormányzati szerv diktálta az NVB-határozattervezeteket, vagy hozzáférést engedélyeztek a dokumentum készítője számára olyan adatokhoz, amelyeket eddig titkosított a kabinet a paksi beruházást ügyében. Persze akár az is elképzelhető, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként is tevékenykedő Patyi titokban atomenergia-szakértő. Másként nem is magyarázható ugyanis, hogy miként kerül egy jogi indoklásba "a magyar nukleáris kapacitás fenntartásához szükséges új atomerőművi blokkok" szófordulat, illetve olyan teljesítmény-számítások, amelyek talán matematikailag nem bonyolultak, de eddig csupán a kormány szakpolitikai érvrendszerében merültek fel.

Mindenesetre a a Patyi-tervezet, miután megállapítja, a kérdés esetén megtartott népszavazás alapján a két új paksi blokk nem lenne üzembe helyezhető, egyértelműsíti, amit mind az öt kérdés esetében állít: nem lehet népszavazást tartani nemzetközi egyezményt érintő, azt módosító kérdéskörben. Az NVB elé ma kerülő határozattervezet szerint ráadásul, mivel az Oroszország és Magyarország között kötött, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által aláírt eredeti egyezmény nemcsak hogy a nemzetközi jog hatálya alá esik (amit mértékadó szakértők vitatnak - a szerk.), de annak "finanszírozásról szóló 9. cikke az Orosz Fél állami hitel nyújtására való kötelezettségét rögzíti". Így viszont, ha az új blokkokat nem lehet megépíteni, vagy épp üzembe helyezni - amint az az LMP első kérdéséből következhetne - az Patyi szerint a nemzetközi egyezményben érintett mindkét fél számára kötelezettséget róna, ami alaptörvény-ellenes.

Kérdéses a jogorvoslat
A határozatok ellen elvben persze még lesz jogorvoslati lehetősége az LMP-nek: a választások hivatalos honlapján való közzétételt követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a NVB-nél. Ugyanakkor a Kúria csak szélsőséges esetben bírálhatja majd felül az NVB döntését.

"A kérdés megtévesztő jellegét igazolja"

Hasonlóképp elvből elutasítja az NVB-elnök, hogy az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?" kérdést hitelesítse a választási bizottság. Érvelése itt sem kifejezetten jogi, mint inkább a kormányzati háttéranyagokból, felkészítőkből kinyert retorikai elem: hosszasan elemzi az atomerőmű definícióját, majd pedig arra jut, ha Paks nem termel áramot, akkor "a népszavazási kérdés alapján az atomerőművek, az abban meghatározott időpontot követően elvesztik ezt a funkciójukat, így értelmezhetetlenné válik" az idevágó jogszabályi fogalom is rájuk. A Patyi-féle anyag szerint "a kérdésből a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy hogyan kellene módosítania az atomerőmű jelenlegi fogalmát, ha az a nukleáris láncreakció felhasználásával a továbbiakban már nem termelhetne áramot". Mindezek alapján az NVB-elnök nemcsak azt látja aggályosnak, hogy esetleg nemzetközi egyezményt érint a kérdés, de azt is kimondja, hogy az nem felel meg az egyértelműségi követelménynek.

Egyenes utat engedne az NVB FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Egyenes utat engedne az NVB FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

A harmadik, "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?" kérdés esetében is hasonlóan komikus az érvanyag, hiszen Patyi azzal állt elő, hogy egyfelől mivel 2018-ban lenne a népszavazás, onnantól kezdve csak 3 éven keresztül lenne érvényes annak döntése az Országgyűlésre, így pedig "a kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, mely a kérdés megtévesztő jellegét igazolja." De ennél tovább is megy az NVB-elnök: hivatkozik ugyanis a Kúria egy népszavazási határozatára, amely kimondta: "nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz". Márpedig Patyi szerint "a Magyarországon működő atomerőművi kapacitások megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásának kérdése, a magyarországi energiatermelő kapacitásban a nukleáris energiatermelés által képviselt magas részarány miatt összetett, mély szakmai ismereteket igénylő kérdés". Hosszasan érvel amellett, hogy mivel a választók nyilván nincsenek eme ismeretek birtokában, így e kérdés "a népszavazási eljárásban alkalmazott választópolgári egyértelműségnek ezen okból sem felel meg".

"Nincs lehetősége átlátni döntésének következményét"

De nagyon igyekezett a bizottsági elnök a negyedik kérdésnél is: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?". Ott is az egyértelműség hiánya lett az elutasítási ok, hiszen "a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs lehetősége átlátni döntésének valamennyi érdemi következményét, mivel a kérdésre adott igen válasz esetén nem látható előre, hogy a tilalommal érintett energiaforrás pótlása milyen módon valósul meg".

Már-már komikusnak hathat az erőlködés az ötödik kérdés esetében is, ahol Patyi azzal érvel, hogy az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?" kérdés azért nem hitelesíthető, mert az nem az Országgyűlés feladatköréről rendelkezne, hanem a kormányéról. "A kérdés megfogalmazása az Országgyűlésre nézve közvetett, azaz a kezdeményezés célját a kérdés szerint nem közvetlenül az Országgyűlés aktusa, hanem a Kormánynak az Országgyűlés által kikényszerített cselekménye valósítja meg ("kötelezze a Kormányt")" - rótta fel az NVB elnöke, arról persze mintha elfeledkezett volna, hogy ugyanez nem zavarta akkor, amikor a kvótanépszavazás ügyében olyan kérdést hitelesített, amelyben a kormány alkotmányellenes módon saját magának szabott volna új feladatkört, nem pedig az Országgyűlésnek. Patyi cinikus módon a hatalommegosztás alkotmányos elvére hivatkozva emiatt, valamint a nemzetközi kötelezettség hatálya alá eső döntésről való referendum alkotmányos tilalma miatt utasítaná el a kérdést - még inkább egyértelművé téve a kettős mércét.

Hol volt a jogász a kvóta ügyében?
"Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" - szólt a tavaly októberi, érvénytelen, így eredménytelen kvótanépszavazás kérdése. A kormány által kezdeményezett, több mint 11 milliárd forintot felemésztő referendum esetében az NVB nem állta útját a minden ponton alkotmányellenes kérdés hitelesítésének. Az alaptörvény rögzíti ugyanis, hogy az országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet, de nem tartható referendum a többi között az alaptörvény módosításáról, a központi költségvetésről és az azt érintő kérdésekről, a képviselő-választások szabályairól, a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, vagy épp hadiállapot kinyilvánításáról és katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésekről. A népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy egyértelműen lehessen válaszolni rá, az Országgyűlés pedig el tudja dönteni, terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen. Ezzel szemben a kvótareferendum kérdése nem volt egyértelmű, az Országgyűlésnek pedig nem is lehetett volna joga a betelepítési kvótákról dönteni - amely persze még ma sem létezik.

Vezérkari főnök: akár meg is duplázható a határ menti létszám

A most elkészült határvédelmi bázisok konténerei bővíthetőek, akár meg is duplázható az ott szolgálatot teljesítők létszáma - mondta a Honvéd Vezérkar Főnöke.

Benkő Tibor felidézte: eddig is fontos szempont volt, hogy a határvédelmi feladatokban résztvevő katonák számára minél komfortosabb elhelyezést biztosítsanak. Korábban volt, hogy valakinek egy órát kellett utaznia a szolgálati helyére, majd ugyanennyit haza, így ez 12 órás szolgálatnál 13-14 órás igénybevételt jelentett.

Kitért arra is, hogy a nagy hidegben sokat foglalkoztak azzal, hogyan tudják elviselhetőbbé tenni a szolgálatot. Mint megjegyezte: mínusz 15 fokban, hideg szélben állni bármilyen ruházatban embert próbáló feladat.

Ezért a határoknál melegedő sátrakat állítottak fel, termoszban meleg teát biztosítottak a katonáknak, továbbá gépjárműbeszerzések révén gyalogos járőrök helyett gépjárművel is elláthatták a határ menti szolgálatot - fejtette ki a vezérkari főnök.

A déli határ védelmében résztvevő katonák elhelyezésére szolgáló négy határvédelmi bázis elkészült, az utolsó ilyen létesítményt hétfőn adták át Hercegszántón. A konténerek között vannak lakó- és étkezőkonténerek is, továbbá orvosi rendelő és más kiszolgáló helyiségek, mint például mosókonyha, kultúrhelyiség. Az internetelérés is biztosított.

Össztűz a civilekre és a bűnbak sörre a Házban

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2017.03.20. 21:37
Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető és társai egészen eszement retorikába csaptak át FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Fajelmélettel állt elő egy kereszténydemokrata képviselő a Házban, amikor a strasbourgi emberi jogi bíróság menekülteket ért hazai jogsértések ügyében hozott ítéletét kritizálta. Egymást interpellálták ugyanis a kormánypártok a plenáris ülésen, ahol a Soros Györgynek és a civileknek betudott, de egy kis "brüsszelezéssel" is fűszerezett összeesküvés-elmélet addig jutott: a Fidesz-KNDP szerint fel kell mondani az európai emberjogi egyezményt, vagy legalábbis egyes pontjait fel kell függeszteni.

Képtelenségnek és őrületnek nevezték a kormánykoalíció képviselői a parlamentben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága múlt heti ítéletét a menekültek jogsértő fogva tartása ügyében. A vesztett ügy miatt a kormányoldal több öninterpellációban - egymásnak adott kérdésekben és válaszokban - ostorozta a strasbourgi testületet és a menekültvédő civileket. A múlt héten ugyanis Strasbourg kimondta, hogy az emberi jogok egyezményébe ütközik, ahogy Magyarország a tranzitzónában bánt két bangladesi menekülttel, illetve jogellenesen toloncolta őket vissza Szerbiába, amiért 3-3,5 millió forint kártérítés illeti meg őket.

"Nyílt támadás Magyarország és a magyar bevándorláspolitika ellen" - kritizálta a Magyarországot az ügyben beperelő Magyar Helsinki Bizottság (MHB) tevékenységét Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint tízmilliárdokba kerülhet, ha a "külföldi aktivisták" más, hasonló pereket indítanak. Kósa Lajos Fidesz-frakcióvezető szerint a bíróság "Soros ügynökeinek" a fellépése nyomán nem jogi, hanem politikai döntést hozott. A legindulatosabb Vejkey Imre (KDNP) volt, aki úgy fogalmazott: Strasbourg és Brüsszel a "proletárdiktatúra útját" járva a globális hatalmi erők térnyerését segíti. Szerinte a strasbourgi ítélet mögött a "globális hatalmi erők" ténykedése húzódott meg, akik az európai egyesült államok létrehozását akarják elérni. Ám, mivel ennek a tervnek a szuverén nemzetállamok és a kontinens eddigi lakosai az akadályai, ezért mesterségesen akarnak egy "euráb fajt" létrehozni. Vejkey szerint fel kell mondani az emberjogi egyezményt, vagy legalábbis egyes pontjait fel kell függeszteni.

Míg a parlamentben a kormánypárti képviselők ostorozták a civileket, addig 101 érintett szervezet közös nyilatkozatban tiltakozott az Orbán-kormány civilekkel szembeni politikája ellen. Emlékeztettek arra, hogy a Fidesz a civil szervezetek működését meghatározó törvényeket módosítaná, illetve "nemzeti konzultációt" kezdeményez velük szemben, míg egyes kormánypárti politikusok bizonyos civil szervezetek "eltakarítását" emlegették, vagy idegen ügynököknek nevezték őket. Nyilatkozatukban követelték, őket is vonják be a civiltörvény előkészítésébe. Ez utóbbiról azonban hétfőig semmit sem tudni, holott erre a hétre már ötpárti egyeztetést is ígért a kormányoldal.

Amerikai és európai jobboldali elemzők, kutatók és véleményformálók is levélben fordultak Orbánhoz, hogy hagyjon fel a civilek kormányzati üldöztetésével - írta meg az Index. Az aláírók között olyan, meghatározó amerikai konzervatív szellemi műhelyek is szerepelnek, mint az American Enterprise Institute, a Hudson Institute, az Atlantic Council vagy az Adam Smith Institute. Szerintük a civil szervezetek tervezett korlátozása Magyarországon Vlagyimir Putyin kritikus hangok semlegesítését célzó intézkedéseit másolja. Eközben az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöke is a menekültek segítése mellett állt ki, mert keresztényi kötelességnek tartja ezt. Székely János a HírTV-nek elmondta: "segíteni kell azoknak, akiknek az élete lehetetlenné vált." Korábban Beer Miklós a váci egyházmegye püspöke tanácsolta, hogy aki teheti, fogadjon be egy legálisan Magyarországon tartózkodó menekültet.

Ez történt még

Bosszútörvény a Lex-Heineken

"Ha valaki egy politikai rendezvényen kitűz egy vörös csillagot, ugyan fáj, de el kell viselnünk. Ha ugyanakkor ezt valaki pénzcsinálás céljából használja fel, azt már nem lehet megengedni" - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, hogy Semjén Zsolttal közös törvényjavaslata szerint miért kell levetetni a Heineken holland sörről Magyarországon a vörös csillagot. Burány Sándor a szocialisták vezérszónoka szerint Lázárék javaslata nem más mint egy üzleti bosszú. Korábban a kormányoldalt egy cseppet sem zavarta a Heineken logója, így a céggel stratégiai megállapodást is kötöttek. Lázár és a Semjén Zsolt csak azután nyújtott be törvényjavaslatot, hogy a Heineken román leányvállalata egy védjegypert nyert meg az "Igazi Csíki Sör"-t előállító céggel szemben. Semjén hétfőn elismerte, az önkényuralmi jelképes javaslatukat a másik országban zajló jogvita miatt terjesztették be.

Bánki: nem vizsgáljuk Rogánt

Nem tartja gyanúsnak Bánki Erik, hogy a letelepedési kötvényeket áruló off-shore cégeket pont néhány nappal azelőtt alapították, hogy Rogán Antal benyújtotta volna a kötvényprogramot lehetővé tevő jogszabályt, illetve az hatályosult volna. A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke lapunknak azzal magyarázta a Magyar Nemzet által feltárt tényeket, hogy ezeket a cégeket azért alapíthatták, hogy "más más országban is részt vehessenek a kötvények árusításában". Bánki kérdésünkre leszögezte, nem kívánnak vizsgálatot indítani az ügyben.

Megírtuk: a Rogán Antal által 2013-ban kitalált és elvileg a hónap végétől lezáruló letelepedési-kötvény rendszer mára 110-130 milliárd forintnyi hasznot hozott öt, teljesen ismeretlen tulajdonosi hátterű off-shore cég számára. A vállalkozásoknak a korábban Rogán, most Bánki Erik vezette gazdasági bizottság adja meg a kereskedési engedélyt. Arra a kérdésünkre, hogy Bánki tudja-e pontosan ki van a kötvénykereskedő off-shore cégek mögött, a fideszes honatya úgy reagált: "jogi értelemben nincs off-shore cég, aminek nem lehetne látni a tulajdonosi szerkezetét."

Mégsem lehet akárkit lehallgatni?

Továbbra is csak bűncselekmény gyanúja alapján lehet majd lehallgatni az állampolgárokat - mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az MTI-nek azután, hogy a Magyar Nemzet a napokban arról írt, ha a tárca idevágó tervezete hatályba lép, akkor már a bűncselekmény elkövetésének gyanújára sem lesz szükség ahhoz, hogy valakit lehallgassanak, hogy titkos megfigyelés célpontjává váljon. Völner szerint azonban "ellenzéki politikusok félreértették az új büntetőeljárási kódex tervezetét". Ezzel szemben Molnár Zsolt azt mondta: "a javaslat rossz szándékú, és minden gyanú nélkül lehallgathatnak embereket". Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának MSZP-s elnöke szerint a bűncselekmény megelőzésére hivatkozva is elrendelhet műveleteket a hatóság, ezzel viszont vissza is lehet élni.