Ma délután háromkor ül össze, s várhatóan el is kaszálja a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) mind az öt, a paksi atomerőmű-beruházást érintő népszavazási kezdeményezést, amelyet az LMP nyújtott be néhány hete - értesült lapunk. Az idevágó határozatokat tárgyalja ugyanis a testület ma - a vonatkozó meghívó meg is érkezett szerkesztőségünkhöz -, ugyanakkor információink szerint a fideszes, pontosabban kormánypárti kötődésű bizottsági többség már korábban egyértelművé tette: semmiképpen sem engednek át a Paks 2-re vonatkozó kérdést.
Az e célnak megfelelő határozattervezetekkel rukkolt elő Patyi András bizottsági elnök is, akinek javaslatára az NVB-nek szinte nem is lesz más választása, mint hogy megtagadja a népszavazásra javasolt kérdések hitelesítését. Márpedig a Patyi-tervezetek mind az öt, a Paks2 beruházás ügyében népakarat-kinyilvánítást eredményező kérdést ügyes jogi indoklással gáncsolják.
"A nukleáris kapacitás fenntartásához szükséges"
Azt a kérdést például, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok kapacitásánál nagyobb összesített áramtermelő kapacitással Magyarországon atomerőművek ne legyenek üzembe helyezhetőek?" - az NVB ma várhatóan azért nem fogja hitelesíteni, mert az az NVB-elnök szerint alkotmányosan "tiltott tárgykört érint", valamint nem felel meg a "népszavazási egyértelműség követelményének". Mindezt az NVB-elnök egy olyan hosszas, az atomenergia-ügy szakmai részleteit, sőt, még a Paksi Atomerőmű blokkjainak kapacitását, működését és megawatt-teljesítményét elemző indoklás-cunamival igyekezne erősíteni, amelyből pusztán az válhat egyértelművé: vagy egy illetékes kormányzati szerv diktálta az NVB-határozattervezeteket, vagy hozzáférést engedélyeztek a dokumentum készítője számára olyan adatokhoz, amelyeket eddig titkosított a kabinet a paksi beruházást ügyében. Persze akár az is elképzelhető, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektoraként is tevékenykedő Patyi titokban atomenergia-szakértő. Másként nem is magyarázható ugyanis, hogy miként kerül egy jogi indoklásba "a magyar nukleáris kapacitás fenntartásához szükséges új atomerőművi blokkok" szófordulat, illetve olyan teljesítmény-számítások, amelyek talán matematikailag nem bonyolultak, de eddig csupán a kormány szakpolitikai érvrendszerében merültek fel.
Mindenesetre a a Patyi-tervezet, miután megállapítja, a kérdés esetén megtartott népszavazás alapján a két új paksi blokk nem lenne üzembe helyezhető, egyértelműsíti, amit mind az öt kérdés esetében állít: nem lehet népszavazást tartani nemzetközi egyezményt érintő, azt módosító kérdéskörben. Az NVB elé ma kerülő határozattervezet szerint ráadásul, mivel az Oroszország és Magyarország között kötött, Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin által aláírt eredeti egyezmény nemcsak hogy a nemzetközi jog hatálya alá esik (amit mértékadó szakértők vitatnak - a szerk.), de annak "finanszírozásról szóló 9. cikke az Orosz Fél állami hitel nyújtására való kötelezettségét rögzíti". Így viszont, ha az új blokkokat nem lehet megépíteni, vagy épp üzembe helyezni - amint az az LMP első kérdéséből következhetne - az Patyi szerint a nemzetközi egyezményben érintett mindkét fél számára kötelezettséget róna, ami alaptörvény-ellenes.
A határozatok ellen elvben persze még lesz jogorvoslati lehetősége az LMP-nek: a választások hivatalos honlapján való közzétételt követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a NVB-nél. Ugyanakkor a Kúria csak szélsőséges esetben bírálhatja majd felül az NVB döntését.
"A kérdés megtévesztő jellegét igazolja"
Hasonlóképp elvből elutasítja az NVB-elnök, hogy az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok leállását követően Magyarországon atomerőműben ne termeljenek áramot?" kérdést hitelesítse a választási bizottság. Érvelése itt sem kifejezetten jogi, mint inkább a kormányzati háttéranyagokból, felkészítőkből kinyert retorikai elem: hosszasan elemzi az atomerőmű definícióját, majd pedig arra jut, ha Paks nem termel áramot, akkor "a népszavazási kérdés alapján az atomerőművek, az abban meghatározott időpontot követően elvesztik ezt a funkciójukat, így értelmezhetetlenné válik" az idevágó jogszabályi fogalom is rájuk. A Patyi-féle anyag szerint "a kérdésből a jogalkotó számára nem egyértelmű, hogy hogyan kellene módosítania az atomerőmű jelenlegi fogalmát, ha az a nukleáris láncreakció felhasználásával a továbbiakban már nem termelhetne áramot". Mindezek alapján az NVB-elnök nemcsak azt látja aggályosnak, hogy esetleg nemzetközi egyezményt érint a kérdés, de azt is kimondja, hogy az nem felel meg az egyértelműségi követelménynek.
Egyenes utat engedne az NVB FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
A harmadik, "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől előírja az atomerőművi áramtermelő kapacitások teljes egészének megújuló energiaforrásokkal történő kiváltását?" kérdés esetében is hasonlóan komikus az érvanyag, hiszen Patyi azzal állt elő, hogy egyfelől mivel 2018-ban lenne a népszavazás, onnantól kezdve csak 3 éven keresztül lenne érvényes annak döntése az Országgyűlésre, így pedig "a kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, mely a kérdés megtévesztő jellegét igazolja." De ennél tovább is megy az NVB-elnök: hivatkozik ugyanis a Kúria egy népszavazási határozatára, amely kimondta: "nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyben a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz". Márpedig Patyi szerint "a Magyarországon működő atomerőművi kapacitások megújuló energiaforrásokkal történő kiváltásának kérdése, a magyarországi energiatermelő kapacitásban a nukleáris energiatermelés által képviselt magas részarány miatt összetett, mély szakmai ismereteket igénylő kérdés". Hosszasan érvel amellett, hogy mivel a választók nyilván nincsenek eme ismeretek birtokában, így e kérdés "a népszavazási eljárásban alkalmazott választópolgári egyértelműségnek ezen okból sem felel meg".
"Nincs lehetősége átlátni döntésének következményét"
De nagyon igyekezett a bizottsági elnök a negyedik kérdésnél is: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt, amely 2035. január 1-jétől megtiltja az atomerőműben történő áramtermelést?". Ott is az egyértelműség hiánya lett az elutasítási ok, hiszen "a választópolgárnak a feltett kérdés alapján nincs lehetősége átlátni döntésének valamennyi érdemi következményét, mivel a kérdésre adott igen válasz esetén nem látható előre, hogy a tilalommal érintett energiaforrás pótlása milyen módon valósul meg".
Már-már komikusnak hathat az erőlködés az ötödik kérdés esetében is, ahol Patyi azzal érvel, hogy az "Egyetért-e Ön azzal, hogy a Országgyűlés kötelezze a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?" kérdés azért nem hitelesíthető, mert az nem az Országgyűlés feladatköréről rendelkezne, hanem a kormányéról. "A kérdés megfogalmazása az Országgyűlésre nézve közvetett, azaz a kezdeményezés célját a kérdés szerint nem közvetlenül az Országgyűlés aktusa, hanem a Kormánynak az Országgyűlés által kikényszerített cselekménye valósítja meg ("kötelezze a Kormányt")" - rótta fel az NVB elnöke, arról persze mintha elfeledkezett volna, hogy ugyanez nem zavarta akkor, amikor a kvótanépszavazás ügyében olyan kérdést hitelesített, amelyben a kormány alkotmányellenes módon saját magának szabott volna új feladatkört, nem pedig az Országgyűlésnek. Patyi cinikus módon a hatalommegosztás alkotmányos elvére hivatkozva emiatt, valamint a nemzetközi kötelezettség hatálya alá eső döntésről való referendum alkotmányos tilalma miatt utasítaná el a kérdést - még inkább egyértelművé téve a kettős mércét.