Cáfolta az FBI-főnök Obama lehallgatását

James Comey, az FBI igazgatója tegnap a washingtoni képviselőház igazságügyi bizottságának meghallgatásán – az igazságügyi tárca felhatalmazásával – leszögezte: sem az FBI-nak, sem a minisztériumnak nincs olyan információja, amely alátámasztaná Donald Trump állításait. 

Az amerikai elnök Twitteren március elején azzal vádolta meg elődjét, Barack Obamát, lehallgatta telefonjait a Trump-toronyban. Az NSA igazgatója, Michael Rogers is cáfolta azt a FoxNews jogi szakértője által hangoztatott állítást, hogy az Obama-kormányzat a brit GCHQ ügynökséget kérte volna fel Trump telefonjának lehallgatására. Comey megerősítette: egyetlen elnök sem rendelhet el lehallgatást, ezt szigorúan szabályozott módon csak bíróság teheti meg.

Az FBI-főnök megerősítette, jelenleg is folyik a vizsgálat a tavalyi elnökválasztás befolyásolását célzó orosz hackertámadások ügyében. Vizsgálják azt is, hogy a Trump-kampány tagjai és az orosz ügynökök között volt-e együttműködés. Comey hangsúlyozta, mivel folyamatban lévő vizsgálatról van szó, részleteket nem hozhat nyilvánosságra. Az igazságügyi bizottság republikánus tagjai más irányba igyekeztek terelni a meghallgatást. Tom Rooney kérdésére, törvénybe ütköző-e leleplezni valakinek a személyazonosságát, aki megfigyelés alatt áll, az FBI igazgatója igennel felelt.

Trey Gowdy – előző években ő vezette a bengázi konzulátus ügyében a demokraták ellen a vizsgálatot – az amerikai lapokban, meg nem nevezett kormányforrásokra hivatkozva közölt kiszivárogtatásokról igyekezett kimondatni: a kémkedési törvényt sérthetik. Gowdy az Obama-kormányzat több volt tagját, köztük John Brennan CIA-igazgatót, Susan Rice nemzetbiztonsági tanácsadót, s magát Obamát is felsorolta, mint akik tudhattak Trump leváltott nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Flynn orosz kapcsolatairól, s kiszivárogtathatták az információt.

Szerző

Orosz befektetők Trump tornyaiban

Publikálás dátuma
2017.03.21. 06:32
A jelenlegi elnök barátai is vettek itt ingatlant FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/THINKSTOCK
Donald Trump üzleti birodalmának koronagyémántja a Manhattan déli csücskénél lévő Trump-torony, de igen érdekes ingatlan a New York-i ENSZ-székház közelében 2001-ben felépült Trump World Tower is. A felhőkarcolóban a volt Szovjetunióból pénzüket kimentő orosz gazdagok számos ingatlant vettek. Trump floridai luxusházaiba is majd 100 millió dollárt fektetett be az orosz elit. Aki az amerikai elnök orosz kapcsolatainak hátterét kutatja, nem kell sokáig keresgélnie.

Elnökké választását követően az ingatlanmágnás nem volt hajlandó megválni vállalkozásaitól, csupán annyit tett, hogy birodalmának igazgatását fiaira bízta, ahelyett, hogy vagyonkezelő alapban helyezte volna el, hogy elkerülje az összeférhetetlenséget. A kérdések azonban csak sokasodnak, annak ellenére, hogy Donald Trump megígérte, „nem beszélget” fiaival üzleti ügyekről. Noha az elnök kategorikusan tagadja, hogy jelentős üzleti kapcsolatai lettek volna vagy lennének Oroszországgal, az amerikai média számos adatot talált az ellenkezőjére.

A Trump World Tower építéséhez az 1990-es években az ingatlanbefektető lázasan kereste a pénzes vevőket. Donald Trump bajban volt, akkor mentek csődbe kaszinói Atlantic Cityben, a torony építését német befektetők hiteleiből finanszírozta. A Bloomberg nyomozó újságírói New York-i telekkönyvi adatok, több tucat interjú alapján vizsgálták meg, hogy kik is vásároltak ingatlant a másik Trump-toronyban. A milliárdost kisegítették a barátai, mostani elnöki tanácsadója, Kellyanne Conway, személyes ügyvédje, Michael Cohen egyaránt vett ott lakást, Cohen ukrán rokonságának is ajánlotta a kiváló befektetést. Trump mostanság elnökként hálálja meg egykori támogatásukat.

Mint kiderült, a felhőkarcoló legértékesebb szintjein a volt Szovjetunióból vagyonukat kimentő gazdagok, vagy hozzájuk kötődő vállalkozások vettek lakásokat, irodahelyiségeket. „Oroszországból, Ukrajnából, Kazahsztánból jöttek legnagyobb vevőink” – mondta a hírügynökségnek Debra Scotts ingatlanügynök, aki az értékesítést szervezte. A legfelső emeletekre sokáig nem találtak vevőket, de a 76. és 83. emelet közötti részeket jórészt biztos ingatlanbefektetést kereső orosz oligarcháknak adták el, számos luxusapartman még az építkezés közben elkelt. A moszkvai eladásokat a Sotheby’s a Kirszanova orosz ingatlancéggel közösen szervezte 2002-ben. Trump legidősebb fia, Donald Junior 2008-ban büszkén nyilatkozta üzleti ügyeikről: „Rengeteg pénz ömlik be Oroszországból”.

A 845 United Nations Plaza címen található felhőkarcoló a kimentett orosz vagyonok egyik lerakata lett – írta a Bloomberg. A toronyban található luxuslakásokra egy kétes maffiakapcsolatokkal gyanúsított ukrán emigráns, Sam Kislin adott jelzáloghitelt. Kislin egy grúz emigránssal, az orosz olajüzletben is szerepet játszó Tamir Sapirral közösen nyitott elektronikai boltból gazdagodott meg, az Amerikát felfedező orosz turisták náluk vettek videólejátszókat. Kislin a volt New York-i polgármester, Rudy Giuliani kampányát is pénzelte, pénzmosás vádjával az FBI is vizsgálódott ügyeiben az 1990-es években, de soha nem emeltek vádat ellene.

Kislin adott jelzáloghitelt Vaszilij Szaliginnek, az ukrán, egykor Viktor Janukovics elnök által vezetett Régiók Pártja egyik politikusának, aki a Trump World Tower 83. emeletén vett lakást. Ez azokban az időkben történt, amikor Paul Manafort, Trump későbbi kampánymenedzsere az oroszbarát ukrán párt tanácsadójaként többmillió dolláros jövedelmet húzott.

A Manhattan északi részén található World Tower 79. emeletén, 1,6 millió dollárért vett ingatlant Eduard Nyektalov, egy üzbég születésű gyémántkereskedő, aki a kolumbiai drogkartelleknek adott el hétköznapi tárgyaknak álcázott aranytömböket. Nyektalov ellen is vizsgálat indult, állítólag együttműködött a hatóságokkal, a manhattani utcán lelőtték. A lakásán már korábban túladott, félmillió dolláros haszonnal.

Trump vállalkozása szerint csak egy átlagos ingatlanbefektető cégről van szó, a Trump Organization egy „globális brand”, amely világszerte ad és vesz ingatlanokat. Amanda Miller marketingvezető a Bloombergnek azt válaszolta, az üzleteikről szóló médiatörténetek kitaláltak és félrevezetőek.

Floridába majd százmillió áramlott
Trump floridai luxusépületeibe majd százmillió dollárt fektetett be az orosz elit – ezt a Reuters oknyomozó újságírói tárták fel. Adataik szerint a hét dél-floridai Trump-toronyban legalább 63 orosz útlevéllel rendelkező befektető mintegy 98,4 millió dollár értékben vásárolt apartmanokat.
A Reuters szerint másod- és harmadvonalbeli, politikai kapcsolatokkal rendelkező orosz üzletemberekről van szó, akik azonban nem köthetők Putyin orosz elnök köréhez. A nem orosz útlevelet használó, orosz-amerikai vevőket nem számították bele összesítésükbe.
Trump hét floridai tornya közül a Sunny Isles Beach üdülőközpontban található ingatlan igazi orosz emigránsparadicsom, mintegy 1200 oroszországi születésű lakója van.

Szerző

Schulz győzelemre készül

Publikálás dátuma
2017.03.21. 06:31
A Schulz-eff ektus a saar-vidéki SPD-nek is új lendületet adott FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/STEFFI LOOS
Szinte rögtön, a német szociáldemokraták élére való megválasztása után fontos megmérettetés vár Martin Schulzra. Vasárnap ugyanis hivatalosan is megkezdődik a német választási év a Saar-vidéken esedékes tartományi választással.

A német szövetségi belpolitika szempontjából is igen fontos választást rendeznek meg vasárnap Saarland, azaz Saar-vidék tartományban. Bár a legutóbbi felmérések szerint valamelyest alábbhagyott a Schulz-effektus, s átlagosan egy százalékkal csökkent a német szociáldemokraták népszerűsége a különféle közvélemény-kutatók szerint, a tartományi voksoláson előretörhet az SPD. A felmérések alapján ugyan a kereszténydemokraták vezetnek a szociáldemokraták előtt, ám Annegret Kramp-Karrenbauer tartományi kormányfő nagyon is aggódhat miniszterelnöki tisztsége miatt.

A Wahlen közvélemény-kutató szerint a CDU 37-32 arányban vezet az SPD előtt, az Infratest Dimapnál azonban mindössze egyetlen százalék Angela Merkel kancellár pártjának előnye (35-34). Ez utóbbi azt jelenti, hogy a CDU három százalékot veszítene, Martin Schulz tömörülése viszont nyolc százalékot nyerne egy januárban közzétett felméréshez képest. Ugyanezen közvélemény-kutatás 13 százalékot jósol az Oskar Lafontaine által irányított Balpárt számára. Mindez azt jelenti, hogy baloldali koalíció alakulhat, igaz, nem támaszkodhatna meggyőző többségre.

Az eredmények egyértelműen azt jelzik, ebben a tartományban is nagyon érződik a pozitív következménye annak, hogy az Európai Parlament elnöke került az SPD élére. A másik ok Anke Rehlinger, az SPD listavezetőjének folyamatosan emelkedő népszerűsége, illetve az, hogy a televíziós vitákban jobban szerepelt a kereszténydemokrata miniszterelnöknél. Az egykori súlylökő Rehlinger elsősorban a szociális igazságosság kérdésére koncentrált, ugyanúgy, mint Martin Schulz első, pártelnökké való megválasztását követő beszédében. Bár a két tradicionális párt között a felmérések szerint nincs nagy különbség, ha közvetlenül kellene tartományi kormányfőt választani, a kereszténydemokrata politikus előnye még mindig tetemes, 19 százalékos lenne, szintén az Inratest Dimap szerint. Igaz, e tekintetben is nagymértékben szűkült az olló közöttük, hiszen január 26-án még 37 százalékos (!) volt a különbség a CDU hivatalban lévő tartományi miniszterelnöke javára.

Ha az SPD a Balpárttal lépne koalícióra, a volt Nyugat-Németországban első ízben lenne példa egy ilyen szövetségre. Ugyanakkor a szociáldemokraták számára azért lenne nagy siker a tartomány bevétele, mert majdnem 18 év óta nem tudtak miniszterelnököt állítani Saar-vidéken. A jövőbeni koalíció összetételét jelentősen befolyásolja, hány párt jut be a parlamentbe. A két legutóbbi felmérés szerint a Zöldek sem érik el a bekerüléshez szükséges öt százalékot, de a tartományi parlamenten kívül reked a szabad demokrata FDP is. A jobboldali radikális Alternatíva 6,5-7 százalékos eredményre számíthat.

Bár a szövetségi politika szempontjából nincs nagy jelentősége annak, milyen színezetű lesz a helyi kabinet, Schulz és pártja, az SPD számára igen nagy a tét. Ha ugyanis a szociáldemokraták alakíthatnának kormányt, azzal folytatódhatna a Schulz-effektus, s országosan az SPD akár ismét megelőzhetné a kereszténydemokratákat. Mindamellett a Schulz megválasztása utáni lelkesedés is tartóssá válhat. Az is biztos azonban, a CDU mindent elkövet azért, hogy megnyerje koalíciós partnernek a szociáldemokratákat. Schulznak azonban nem áll érdekében egy nagykoalíció, hiszen a szeptemberi parlamenti választás előtt önálló arculatot kíván adni saját pártjának, ami a kereszténydemokratáktól való óvatos távolodást is jelenti.

Szerző