Rémisztő - 600-700 milliárd hiányzik évente a magyar egészségügyből

Publikálás dátuma
2017.03.21. 09:38
Illusztráció: Thinkstock
Az emberi erőforrások minisztere már jelezte, hogy találkozna Éger Istvánnal, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökével, aki a napokban nyílt levelet írt az orvosok béremelésével és garantált bérminimumával kapcsolatban. Előreláthatóan idén is több tízmilliárd forintos adósságot kell majd eltüntetni a kórházak kasszájából – mondta Éger István a Világgazdaságnak.

A tervezett szuperkórházról azt mondta, az idei költségvetésben 40 milliárd forint van erre a célra elkülönítve, de még a kiviteli tervpályázatáról sem hallunk semmit, holott már az alapkövet is le kellett volna tenni.

Budapest még mindig vízfejű, az a gond, hogy nincs elég határozott szakmapolitikai elképzelés és döntés. A politika nem olyan bátor, hogy felvállalja és megmondja, konkrétan hol lesznek az új kórházak, és hol jelennek meg a dózerek. Sajnos ma Budapesten több olyan kórház van, amelynek semmilyen létjogosultsága nincsen. Botrányosnak tartja, hogy a 21. században egy európai fővárosban van még olyan aktív betegellátást folytató intézmény, amelyikben nem teljes a képalkotó diagnosztikai háttér, magyarul nincs benne CT meg MR. A beteggel furikáznak a fővárosi csúcsforgalomban, a mentőszolgálatot terhelve, azért, hogy valahol elvégezzék a CT-vizsgálatot egy agyvérzésen átesett betegen. Lehet, hogy egyesek számára ez istenkáromlás, de az ilyen intézményeknek nincs létjogosultságuk.

Az elvándorlással kapcsolatban közölte, a hatósági igazolásokhoz kamarai dokumentumot is kell kérnie a külföldön munkát vállaló orvosnak. Tavaly ilyen igazolást a MOK-tól 900-an kértek, ebből több mint 650 volt magyar orvos.

Magyarországon évről évre, minimum 600-700 milliárd forinttal kevesebbet, GDP-arányosan 2 százalékkal kevesebbet költenek a gyógyításra a V4-ek átlagánál. És még nagyobb a lemaradás az EU-átlaghoz képest. Ilyen szempontból Magyarország csodaszámba megy, mert mindennek dacára még mindig fenn tudunk tartani egy viszonylag jól működő egészségügyet.

A teljes interjút itt olvashatja!

Szerző

Kihátrál a Fidesz? - Csak a habja volt nagy a Lex Heinekennek

Publikálás dátuma
2017.03.21. 09:09
Az Országgyűlés plenáris ülése 2017. március 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Csendben kihátrálnak a kormánypártok Lázár János és Semjén Zsolt nagy vihart kavart javaslatából, amely tiltott önkényuralmi jelkép használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját - értesült a hvg.hu. A tervezetet még a Fidesz-frakció jogászai is védhetetlennek találták.

„Na és? Ma beleállunk, aztán majd kiállunk belőle” – cinkos mosollyal a bajsza alatt így kommentálta hétfő kora délután a parlamentben egy fideszes képviselő a hvg.hu információját, hogy a kormánypártok szépen csendben ejtik majd a múlt héten benyújtott Lex Heinekent, amely akár kétmilliárd forintra vagy letöltendő szabadságvesztésre büntetné az önkényuralmi jelképek – mint a vörös csillag - kereskedelmi célú felhasználóját. A dolog pikantériája, hogy a javaslat egyik benyújtója, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn úgy tartotta meg indulatos, Heineken-ellenes expozéját a tervezet frissen kezdődött általános vitájában, hogy a Fidesz és a KDNP délelőtti frakcióülésén már elhangzott: átgondolatlan volt és nem állja ki az alkotmányosság próbáját a javaslat.

Kósa Lajos frakcióvezető az ülésen a portál szerint viszonylag hosszan sorolta, hogy mi a baj a Lázár János és Semjén Zsolt javaslatával. Az egyik például, hogy a nemzetközi és uniós védjegyszabadalmi szabályok alapján bíróság előtt Magyarországnak nem lenne esélye a Heinekennel szemben. A holland gyártó vörös csillaga nemzetközileg védett védjegy, és ha Magyarországnak ezzel baja van, akkor azt sokkal korábban jeleznie kellett volna – legkésőbb mondjuk az európai uniós csatlakozáskor, amivel egyúttal az áruk szabad mozgásáról szóló egyezmény szabályait is elfogadta.

De hiába is tiltanák be a vörös csillagos sört Magyarországon, egy sima – mondjuk német - Bajnokok Ligája-meccs közvetítésével (a Heineken a BL egyik főszponzora) a focipálya melletti molinókon ugyanúgy eljuthatna több millió magyar háztartásba.

A frakcióülésen elhangzottak szerint a javaslatot most az igazságügyi minisztérium próbálja gatyába rázni, de nincs sok esély azt jogilag is vállalható formába önteni. A Heineken vezetőinek a kormánypárti képviselők szerint így nincs miért félniük a javaslattól, „maximum jót röhögnek, hogy milyen pancserül lett összerakva.”

Lázár – a javaslat benyújtása óta nyíltan amúgy először – elismerte, hogy az indítvány benyújtásának oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását.

hvg.hu információi szerint a Fidesz szépen csendben ejti is majd a tervezetet. Az általános vitát politikai okból muszáj volt megtartani, jelezve az erdélyi magyar sörgyártó melletti kiállást, a tervezet azonban forrásaik szerint nem megy majd tovább a parlamentben, azaz nem kerül részletes vitára, így szavazásra sem.

Lázár és Semjén cáfolta a visszavonást

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a kormány visszavonná a lex Heineken törvényjavaslatot. A kormánytagok az atv.hu-nak nyilatkoztak az erről szóló sajtóhírre reagálva. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt "üzente": az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági - jelentette ki Semjén Zsolt. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. 

A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba megkeresése után megfogalmazta javaslatát - közölte, hozzátéve: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni.  Hozzátette: ha érheti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna megállapítani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát.  Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot.

Kósa: módosításra szorul a javaslat

A Fidesz frakcióvezetője szerint több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat. Kósa Lajos keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy április 26-án várható a jövő évi költségvetési előterjesztés benyújtása. A politikus kérdésre kijelentette: a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy "ejtenék" a javaslatot. Azt azonban megerősítette, hogy - noha a céllal, vagyis a kereskedelmi használati tilalommal egyetértenek - a szövegről vita van a Fideszben. A frakcióvezető azt mondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely "Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak. Szerinte ezért olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket. Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene - fogalmazott. Példaként hozta, hogy nyilván Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, annak ellenére, hogy abban van önkényuralmi jelkép. A problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült - folytatta -, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó.

Bosszútörvény a Lex-Heineken
"Ha valaki egy politikai rendezvényen kitűz egy vörös csillagot, ugyan fáj, de el kell viselnünk. Ha ugyanakkor ezt valaki pénzcsinálás céljából használja fel, azt már nem lehet megengedni" - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, hogy Semjén Zsolttal közös törvényjavaslata szerint miért kell levetetni a Heineken holland sörről Magyarországon a vörös csillagot. Burány Sándor a szocialisták vezérszónoka szerint Lázárék javaslata nem más mint egy üzleti bosszú. 

 

Az Országgyűlés tegnapi üléséről írt összefoglalónkat ide kattintva olvashatja!

Szerző
Frissítve: 2017.03.21. 14:26

Kihátrál a Fidesz? - Csak a habja volt nagy a Lex Heinekennek

Publikálás dátuma
2017.03.21. 09:09
Az Országgyűlés plenáris ülése 2017. március 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Csendben kihátrálnak a kormánypártok Lázár János és Semjén Zsolt nagy vihart kavart javaslatából, amely tiltott önkényuralmi jelkép használatára hivatkozva akár kétéves börtönbüntetéssel fenyegetné a Heineken forgalmazóját - értesült a hvg.hu. A tervezetet még a Fidesz-frakció jogászai is védhetetlennek találták.

„Na és? Ma beleállunk, aztán majd kiállunk belőle” – cinkos mosollyal a bajsza alatt így kommentálta hétfő kora délután a parlamentben egy fideszes képviselő a hvg.hu információját, hogy a kormánypártok szépen csendben ejtik majd a múlt héten benyújtott Lex Heinekent, amely akár kétmilliárd forintra vagy letöltendő szabadságvesztésre büntetné az önkényuralmi jelképek – mint a vörös csillag - kereskedelmi célú felhasználóját. A dolog pikantériája, hogy a javaslat egyik benyújtója, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn úgy tartotta meg indulatos, Heineken-ellenes expozéját a tervezet frissen kezdődött általános vitájában, hogy a Fidesz és a KDNP délelőtti frakcióülésén már elhangzott: átgondolatlan volt és nem állja ki az alkotmányosság próbáját a javaslat.

Kósa Lajos frakcióvezető az ülésen a portál szerint viszonylag hosszan sorolta, hogy mi a baj a Lázár János és Semjén Zsolt javaslatával. Az egyik például, hogy a nemzetközi és uniós védjegyszabadalmi szabályok alapján bíróság előtt Magyarországnak nem lenne esélye a Heinekennel szemben. A holland gyártó vörös csillaga nemzetközileg védett védjegy, és ha Magyarországnak ezzel baja van, akkor azt sokkal korábban jeleznie kellett volna – legkésőbb mondjuk az európai uniós csatlakozáskor, amivel egyúttal az áruk szabad mozgásáról szóló egyezmény szabályait is elfogadta.

De hiába is tiltanák be a vörös csillagos sört Magyarországon, egy sima – mondjuk német - Bajnokok Ligája-meccs közvetítésével (a Heineken a BL egyik főszponzora) a focipálya melletti molinókon ugyanúgy eljuthatna több millió magyar háztartásba.

A frakcióülésen elhangzottak szerint a javaslatot most az igazságügyi minisztérium próbálja gatyába rázni, de nincs sok esély azt jogilag is vállalható formába önteni. A Heineken vezetőinek a kormánypárti képviselők szerint így nincs miért félniük a javaslattól, „maximum jót röhögnek, hogy milyen pancserül lett összerakva.”

Lázár – a javaslat benyújtása óta nyíltan amúgy először – elismerte, hogy az indítvány benyújtásának oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását.

hvg.hu információi szerint a Fidesz szépen csendben ejti is majd a tervezetet. Az általános vitát politikai okból muszáj volt megtartani, jelezve az erdélyi magyar sörgyártó melletti kiállást, a tervezet azonban forrásaik szerint nem megy majd tovább a parlamentben, azaz nem kerül részletes vitára, így szavazásra sem.

Lázár és Semjén cáfolta a visszavonást

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kedden egyaránt cáfolta, hogy a kormány visszavonná a lex Heineken törvényjavaslatot. A kormánytagok az atv.hu-nak nyilatkoztak az erről szóló sajtóhírre reagálva. Semjén Zsolt kérdésre válaszolva leszögezte: nincs semmilyen indok arra, hogy a javaslatot visszavonják, az ugyanis erkölcsileg, politikailag és jogilag is védhető és helyes. A törvényjavaslatot bíráló ellenzéknek a miniszterelnök-helyettes azt ajánlotta megfontolásra, illetve azt "üzente": az lenne a morálisan helyes, ha egy nemzeti ügyben az ellenzék a magyar ügy mellé állna. A Csíki sör megvédése alapvetően nemzeti ügy, nem gazdasági - jelentette ki Semjén Zsolt. A kormányfő helyettese arra is emlékeztetett, hogy a javaslat nem a kormánytól, hanem a Hargita megyei önkormányzattól indult. 

A kormány a székelység és Hargita megye mögött állását fejezte ki, amikor Borbély Csaba megkeresése után megfogalmazta javaslatát - közölte, hozzátéve: a lex Heineken nemzeti ügy, nem kormányügy. Semjén Zsolt szerint a balliberális oldalon evidenciaszerűen kellene az önkényuralmi jelképekkel szemben állást foglalni.  Hozzátette: ha érheti a kormányt kritika, akkor csak annyiban, hogy már korábban, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületésekor kellett volna megállapítani a tiltást a kereskedelmi termékek esetében is. A miniszterelnök-helyettes szerint azt nem lehet megengedni, hogy egy multi gátlástalanul eltiporjon egy kis faluban működő kis manufaktúrát.  Lázár János szintén elképzelhetetlennek nevezte, hogy visszavonják a törvényjavaslatot.

Kósa: módosításra szorul a javaslat

A Fidesz frakcióvezetője szerint több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat. Kósa Lajos keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, hogy április 26-án várható a jövő évi költségvetési előterjesztés benyújtása. A politikus kérdésre kijelentette: a képviselőcsoportban nem született olyan döntés, hogy "ejtenék" a javaslatot. Azt azonban megerősítette, hogy - noha a céllal, vagyis a kereskedelmi használati tilalommal egyetértenek - a szövegről vita van a Fideszben. A frakcióvezető azt mondta, hogy nem akarnak olyan szabályozást hozni, amely Magyarországot komoly pénzbüntetéssel járó perekkel fenyegeti, ahogyan olyat sem, amely "Btk.-s alakzattal" fenyegeti azokat a kereskedőket, akik ilyen márkákat forgalmaznak. Szerinte ezért olyan módosításokra van szükség, amelyek kiküszöbölik az előterjesztéssel kapcsolatban felmerülő esetleges veszélyeket. Jelen formájában a javaslat számos olyan problémát nem old meg, amit pedig meg kellene - fogalmazott. Példaként hozta, hogy nyilván Puskás-mezt a korábbi magyar címerrel továbbra is lehet majd árulni, annak ellenére, hogy abban van önkényuralmi jelkép. A problémák között a Heineken által szponzorált labdarúgó-mérkőzések kérdése is felmerült - folytatta -, mivel az UEFA-meccseken a pálya mellett futó fénycsíkok az UEFA reklámjai, vagyis jogilag nem a Heineken a reklámozó.

Bosszútörvény a Lex-Heineken
"Ha valaki egy politikai rendezvényen kitűz egy vörös csillagot, ugyan fáj, de el kell viselnünk. Ha ugyanakkor ezt valaki pénzcsinálás céljából használja fel, azt már nem lehet megengedni" - indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a parlamentben, hogy Semjén Zsolttal közös törvényjavaslata szerint miért kell levetetni a Heineken holland sörről Magyarországon a vörös csillagot. Burány Sándor a szocialisták vezérszónoka szerint Lázárék javaslata nem más mint egy üzleti bosszú. 

 

Az Országgyűlés tegnapi üléséről írt összefoglalónkat ide kattintva olvashatja!

Szerző
Frissítve: 2017.03.21. 14:26