Bocsánatot kért a volt dél-koreai elnök

„Elnézést kérek. A vizsgálat során őszintén fogok válaszolni a kérdésekre" – mondta a szöuli ügyészség épülete előtt Pak Gun Hje menesztett dél-koreai elnök, akinek korrupciós vádak és hatalommal való visszaélés miatt kellett távoznia a posztjáról. 

Az ázsiai ország első női elnöke ellen – akinek tábornok apja a hatvanas években diktatórikus módszerekkel vezette Dél-Koreát – tavaly indult felelősségre vonási eljárás (impeachment), miután kiderült, hogy nyomást gyakorolt az üzleti élet több befolyásos szereplőjére, hogy cégeik támogassák egy közeli bizalmasa, Csoj Szun Szil alapítványait.

A vádak szerint Csojnak – aki nem töltött be semmilyen hivatalos pozíciót – komoly szava lehetett egyes kormányzati döntésekben is. A botrány kitörése után milliók követelték a 65 éves Pak lemondását – emlékeztetett az AFP hírügynökség. A parlament decemberben úgy döntött, hogy Paknak távoznia kell, az alkotmánybíróság március 10-én jóváhagyta az elnök leváltását.

A volt államfőnek most az ügyészség előtt kell számot adnia, s csak ezek után emelhetnek vádat ellene hivatalosan. Csoj Pakhoz hasonlóan mindent tagad, ellene már megindult a bírósági eljárás.

Szerző

Magányos farkasoktól félhetünk

Publikálás dátuma
2017.03.22. 06:32
Gyászoló brüsszeliek a kettős terrortámadás után FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AURELIEN MEUNIER
A véres brüsszeli terrortámadások óta eltelt egy évben nem sikerült felgöngyölíteni a merényletsorozat valamennyi szálát. A szakértő szerint ma már sokkal többet tudunk az elkövetőkről és hátországukról, de még mindig nem eleget. A terrorveszélyt nem az Iszlám Állam jelenti, hanem a „magányos farkasok” és a közösségi médián nevelkedett potenciális merénylők.

A 31 éves Karen Northshield azóta nem lépte át az otthona küszöbét, hogy tavaly március 22-én egy robbanás szabályosan a földhöz vágta a brüsszeli repülőtéren. A belga-amerikai állampolgárságú lányt tizenegy hónapig ápolták kórházban, február óta pedig egy rehabilitációs intézetben próbálják talpra állítani. Talpra állítani? A bal combjából és a hasából méretes vasdarabok állnak ki, az egyik lábát térd alatt amputálták, a bal csípőjét leszakította a bomba. „Még mindig képtelen vagyok eldönteni, örüljek-e annak, hogy életben maradtam” - nyilatkozta egy flamand újságnak az egykori jógaoktató, aki hónapok óta nem tud rendesen aludni, sem félóránál hosszabb ideig ülni a speciális tolókocsijában.

Karen Northshield az utolsó, kórházban ápolt sérültje a 32 halálos áldozatot és több mint 320 sebesültet követelt brüsszeli merényleteknek. Egy éve, 2016. március 22-én, reggel nyolc óra előtt a belga főváros repülőterén, egy órával később egy belvárosi metróállomáson robbantották fel magukat az öngyilkos merénylők. Belgium történetének legvéresebb merényletsorozatát az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta magára. Az elkövetők és segítőik ugyanahhoz a terrorista hálózathoz tartoztak, mint a 2015. novemberi párizsi robbantások kitervelői és végrehajtói. Többen közülük mindkét akcióban részt vettek.

„Ma már sokkal többet tudunk a Belgiumban működő terrorista sejtekről és szervezetekről, mint a párizsi és brüsszeli támadások idején" - mondja a Népszavának Pieter van Ostaeyen belga történész, a Közel-Kelet és a dzsihadista mozgalmak elismert szakértője. „De még vannak fehér foltok. Továbbra sem tudjuk például, hogy hányan voltak a terroristák támogatói, és pontosan milyen szerepet játszottak. Meg nem erősített hírek terjednek arról is, hogy vegyifegyver-raktárat tartanak fenn valahol Belgium területén."

A merénylők lak- és búvóhelyén, a brüsszeli Molenbeek kerületben - amelyet a nemzetközi sajtó az „európai dzsihádizmus fővárosának” nevezett - a belga kormány alapos tisztogatást ígért a terrortámadásokat követően. A városrészbe több száz járőrt és nyomozót küldtek, akik az elmúlt évben 8600 lakást átvizsgáltak, és ellenőrizték a döntően muszlimok lakta körzet lakosságának a negyedét. Egy kiszivárgott rendőrségi jelentés szerint az akciók során 51 terrorgyanús szervezetet lepleztek le, és 72 terrorizmussal gyanúsítható személyt azonosítottak. Közülük 26 Irakban vagy Szíriában harcol, húszan börtönbe kerültek, a többiek után még nyomoznak. Tavaly egyetlen „külföldi harcos” sem tért vissza Belgiumba, amely az egy főre jutó legtöbb iszlamista fegyverest exportálta a közel-keleti háborúkba.

Pieter Van Ostaeyen úgy véli, ma már a legnagyobb biztonsági veszélyt a hazai terroristák, a radikalizálódott fanatikusok jelentik. „Az Iszlám Állam immár nincs abban a helyzetben, hogy a párizsi vagy a brüsszelihez hasonló, nagyszabású merényletsorozatokat szervezzen Európában. Sokkal nagyobb esély van rá, hogy „magányos farkasok”, vagy a közösségi médián keresztül összeverődött bandák követnek el támadásokat" — vélekedik.

A molenbeeki rendteremtés csak az egyike volt a belga kormány 18 pontos intézkedési tervének, amelyet a tavalyi merényletek után fogadott el. Az akkor elhatározott lépésekről még nem készült pontos leltár, a terrortámadások okainak és következményeinek a feltárására létrehozott parlamenti bizottság pedig áprilisnál előbb nem készül el a jelentésével. A fontosabb brüsszeli középületek őrzésére kirendelt fegyveres katonák mindenesetre még a helyükön vannak, és egyelőre a terrorfenyegetés hármas készültségi fokán sem kívánnak változtatni, tette világossá a napokban Jan Jambon szövetségi belügyminiszter.

2016. március 22. óta több egyenruhás masíroz az utcákon, gyakoribbá váltak az ellenőrzések és házkutatások, sokasodnak az utcai kamerák, és ha lassan is, de készülnek a fogvatartás szabályait szigorító törvények. De történtek-e lépések a fanatizmus okainak a felszámolására? A társadalmi változáshoz több idő kell, mint a kártyás telefonok tulajdonosainak kötelező regisztrációjához. A leszakadás, az elkülönülés problémáival évek, évtizedek óta próbálnak megbirkózni a belgák, egyelőre nem sok sikerrel. A molenbeeki statisztikákban még mindig rendkívül magas a munkanélküliek és a segélyen élők száma. A tanárok arról panaszkodnak, hogy a fiatalokat könnyen rabul ejti a közösségi médiában terjedő uszító, gyűlöletkeltő propaganda.

„Halad-e a muszlim közösségek felzárkóztatása, beilleszkedése a társadalomba? Egy év után nem lehet nagy változásokat várni. Születtek nagy tervek és programok a radikalizálódás visszaszorítására is, de nem hiszek abban, hogy az Iszlám Állam követői, akik tegnap még Szíriában vagy Irakban gyilkoltak, normális emberként tudnak visszatérni a társadalomba" — mondja Van Ostaeyen, aki a kemény kéz híve. A radikalizálódást szerinte csak úgy lehet megállítani, ha az iszlamista harcosokat elkülönített cellákban, börtönökben őrzik, nem engedik a többi ember közé.

A párizsi és brüsszeli merényletek jelenleg 400 ezer oldalas nyomozati dossziéját még nem lehet lezárni. A vizsgálatok tartanak, a tettesek elleni bírósági eljárásra még hónapokat, sőt, lehet, hogy éveket kell várni.

Már Macron a favorit

Publikálás dátuma
2017.03.22. 06:31
Öt fő esélyes versengett a kamerák előtt FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/AFP/ELIOT BLONDET
Kemény összecsapások jellemezték a francia elnökjelöltek első, hétfőn késő este véget ért, háromórás televíziós vitáját. Különösen a jobboldali populista Marine Le Pen és a szociálliberális Emmanuel Macron vívott heves szócsatát. Az április 23-i voksolás első helyéről az dönthet, melyikük szerepel jobban a viták során.

Közvetlenül a tévévita előtt két újabb felérést tettek közzé az elnökjelöltekről. Az Elabe iroda szerint Macron 25,5 százalékon áll, Le Pen 25 százalékot kaphat, az Ifop-Fiducial szerint viszont a 26 százalékos Marine Le Pen egy százalékkal előzi meg a volt gazdasági minisztert. A két jelölt hetek óta fej-fej mellett halad, ezért is döntő jelentőségű, hogy melyikük kerekedik a másik fölé a tévévitákban, s kinek sikerül meggyőznie a mintegy 40 százaléknyi bizonytalan szavazót. A hétfő esti első összecsapás bizonyos szempontból csonkának nevezhető, hiszen csak azok a jelöltek állhattak kamerák elé, akik nem teljesen esélytelenek, s a közvélemény-kutatások szerint legalább tíz százalékra tehetnek szert az első fordulóban, azaz Le Pen és Macron mellett Francois Fillon, Benoit Hamon szocialista jelölt és az erőteljesen baloldali Jean-Luc Mélenchon.

Nemcsak Le Pen és Macron számára igen fontosak a viták, hanem Francois Fillonnak is. A jobboldali jelöltnek ez az utolsó esélye, hogy csökkentse a két favorittal szembeni hátrányát, s befusson legalább a „továbbjutást érő” második helyre. A Republikánusok jelöltje jó szónok, ezt bizonyította a jobboldali párt tévévitái során is, s ennek köszönhette azt, hogy az előválasztáson legyőzte a nagy esélyesnek kikiáltott bordeaux-i polgármestert, Alain Juppét.

A hétfő esti vita aligha változtatta meg jelentősen az erőviszonyokat. A jelöltek többsége Marine Le Pent támadta, rámutattak: ha kivezetné Franciaországot az euróövezetből, gazdasági és szociális káoszt idézne elő. Fillon rámutatott, „nem szabad búcsút inteni a közös európai valutának és kikerülni az Európai Központi Bank (EKB) védőszárnyai alól”. Szerinte egy ilyen lépésnek elsősorban a kisbefektetők innák meg a levét. Macron is csatlakozott a bírálathoz. Le Pen szerint azonban Fillon csak félelmet akar gerjeszteni a társadalomban, s „ugyanahhoz a fegyverhez nyúl, mint a britek egy része a Brexit-népszavazást megelőző kampányban”. Mint mondta, ő olyan Franciaországot támogat, amely kiáll saját érdekeiért, mindemellett nem akar „Angela Merkel alkancellárja lenni”. A Nemzeti Front elnöke nem kímélte Németországot, amely – szerinte – a többi uniós tagországot rángatja saját érdekei szerint.

A vita során több csörtére is sor került Le Pen és Macron között. „Senki sem tudja, egyáltalán mit akar ön” – mondta a populista pártvezető a szociálliberális politikus felé fordulva. „Ha mindez idáig nem értette volna meg: önnel szemben nem óhajtok egy ügyet szolgálni Vlagyimir Putyinnal” – replikázott Macron, aki azzal is vádolta Le Pent, hogy támogatja a burkini viselését, amivel megosztja a társadalmat. Le Pen sokadszorra is előjött azzal a Macronnal szembeni váddal, mely szerint a nagyvállalatok, s nem a franciák érdekeit képviseli. Fillon pedig teljesen irreálisnak nevezte Le Pen azon tervét, amely szerint 40 ezer további helyet hozna létre a börtönökben. Szerinte a 16 ezer a reális. A vitát 11,5 millió néző tekintette meg.

Az Elabe iroda gyorsfelmérése szerint Macron nyerte a vitát, 29 százalék látta őt a legjobbnak, Mélenchont 20 százalék vélte az élen, s csak harmadik helyre szorult Le Pen és Fillon. A Le Figaro internetes felmérése azonban 38 százalékkal Fillont látta a legmeggyőzőbbnek, ez azonban azért nem perdöntő, mert a jobboldali lap voksolásán elsősorban a volt kormányfő hívei szavaztak. Még két vitát rendeznek, április 4-én és 20-án.

Szerző