Orbánnak is sok munkát adnak a kémek

A nemzetbiztonsági bizottság már a jövő héten foglalkozik az üggyel, s biztosan napirendre kerül a magyar titkosszolgálatok oroszokkal kapcsolatos passzivitása is - jelentette ki lapunknak Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke megerősítette, tudomása szerint az Indexnek nyilatkozó Katrein Ferenc valóban a Nemzetbiztonsági Szolgálat munkatársaként, majd azt követően az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti vezetőjeként dolgozott. Mint elmondta, rendkívül szokatlannak tartja, hogy valaki a szolgálatoknál végzett munkájáról ad interjút ad, ám magában a nyilatkozatban vannak fontos állítások. Újabb megerősítés érkezett ugyanis azokra, az itthon már sokszor említett felvetésekre, hírekre és aggályokra, amelyek szerint rendkívül erős az orosz titkosszolgálati jelenlét Magyarországon, miközben a magyar szolgálatok nem elég hatékonyak az ebben rejlő veszéllyel szemben. Ennek okairól szólva kérdésünkre azt mondta: "az egyik értelmezés szerint a magyar szolgálatok egyszerűen nem elég hatékonyak, a rosszabb változat szerint akár szándékosság is okozhat bizonyos fokú passzivitást".

Az ügyben megszólalt Orbán Viktor kormányfő is, akit a Modern városok program salgótarjáni állomásán tartott sajtótájékoztatón kérdezték az interjúról. A miniszterelnök nem fogalmazott egyértelműen. A távirati iroda jelentése szerint azt mondta: bár Magyarország nem a legnagyobb ország, de fontos helyen fekszik, és másoknak is vannak velünk szándékai, vannak, akik befolyást akarnak gyakorolni Magyarországra. Olyan világban élünk - tette hozzá -, amikor tőlünk keletre, nyugatra, délre és északra csupa olyan ország található, amelyeknek vannak Magyarországhoz fűződő, ilyen-olyan érdekei. Orbán úgy vélekedett: Magyarországot nem lehet izolálni, megvédeni lehet. Ehhez egy dinamikus, alkalmazkodni tudó nemzetbiztonsági védelmi rendszerre van szükség, ezt 2010 után felépítették és működtetik - állította. Orbán végül azzal zárta le a témát: törődik ezzel a kérdéssel, elég sok időt visz el a munkájából.

Míg Orbán árnyaltan fogalmazott, addig Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára igyekezett hitelteleníteni az interjúalanyt, aki szerinte nem önszántából távozott a szolgálatoktól, hanem elbocsátották. „Így egyértelmű, hogy egy sértett emberről van szó, ami alapjaiban kérdőjelezi meg az állítások valóságtartalmát” - jelentette ki.

Kérdéseinkkel megkerestük a hazai nemzetbiztonsági szerveket és az azokat felügyelő minisztériumokat. Így a belső elhárítást végző Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Belügyminisztériumot, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot és a honvédelmi tárcát illetve a kémelhárításban szintén részt vevő Információs Hivatalt és a Miniszterelnökséget. Többek között arra voltunk kíváncsiak, indítanak-e belső vizsgálatot az interjú állításai nyomán. Lapzártáig egyedül a Belügyminisztérium reagált: a tárca - kérdésünkre - közölte, hogy Katrein Ferenc nem önszántából távozott a szolgálattól, és jelezte, nem vizsgálják állításait.

Párbeszéd: ez hazaárulás!
Titkosszolgálati forrásból is megerősítést nyert, amit eddig csak kevesen láttak: a magyar szolgálatok a Fidesz nyomására hagyták, hogy az oroszok gyakorlatilag megszállják az országot, leuralják a közmédiát – írta a Párbeszéd, amely hazaárulás, kémkedés és egyéb államellenes bűncselekmények gyanúja miatt feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen.

Folytatás - Új kérdések a paksi népszavazásért

Már ma újabb kérdésekkel próbálkozik az LMP, miután - ahogy azt várni lehetett - a lapunk által ismertetett, Patyi András elnök nevével fémjelzett indoklással megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) az LMP szóvivőjének a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdéseinek hitelesítését. Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint az NVB határozataival csakis arra keresett érveket, miért ne kelljen népszavazást tartani a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban.

Mint megírtuk: mind az öt kérdés esetében alapvetően az volt a hitelesítés-megtagadás oka, hogy azok nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség végrehajtásába ütköznek, illetve nem felelnek meg az egyértelműség követelményének. Az NVB egyes kérdések hitelesítésének megtagadásakor arra is hivatkozott, hogy miközben egy eredményes népszavazás három évig köti az Országgyűlést, a kérdések megfogalmazása azt a látszatot kelti, hogy egy mostani döntéssel akár 20 évre kötelező érvényű döntést tudnak hozni a választópolgárok. Szél nevetségesnek nevezte az NVB érveléseit, s úgy látja, a nukleáris lobbi betette a lábát az NVB-be, az egyik legfontosabb népképviseleti szervbe. "Sokkal egyszerűbb kérdés abban dönteni, akarunk-e egy elavult, drága, az országot függőségbe taszító erőművet az ország közepébe, mint hogy hogyan akarunk megoldani egy világméretű migrációs válságot" - jelentette ki. Az LMP országgyűlési képviselője különösen felháborítónak nevezte az NVB-nek azt az érvelését, miszerint a kérdések egy része túl összetett szakmai téma ahhoz, hogy azokban a választók dönteni tudjanak. "Így tettek a szocialisták is a vizitdíj ügyében tartott népszavazás idején, ez a bukott politikusok módszere" - fogalmazott. Az LMP szerint az NVB meg akarja fosztani a magyar embereket attól a lehetőségtől, hogy a paksi bővítés ügyében állást foglaljanak. Hozzátette: ha jogi csatát kell vívni, az LMP azt fogja tenni, és "darabok szedi" az NVB indoklását, továbbá újabb kérdéseket nyújt be, kettőt már ma.

Szerző

Egyedül csak a Fideszt nem zavarja az orosz befolyás

Publikálás dátuma
2017.03.22. 06:00
Vlagyimir Putyin orosz elnök év eleji látogatása a Parlamentben. Az ajtók és kiskapuk is tárva-nyitva FOTÓ: BOTÁR GERGELY, ÁRVAI
„Ha az EU titkosszolgálatai egymás mellett álló kerítéslécek, akkor azok három méter magasak, miközben a magyar csak 40 centis. És él a feltételezés, hogy nem véletlenül ilyen nagy a rés a falon.” Így összegzett egy biztonságpolitikai szakértő, miután egy kiugrott elhárító súlyos vádakat megfogalmazva a növekvő orosz befolyást tétlenül néző magyar titkosszolgálatokról beszélt. A kormányzati reakció némi zavart tükröz: míg a Miniszterelnöki Kabinetiroda rögtön igyekezett hitelteleníteni a volt elhárítót, addig Orbán Viktor kormányfő kétértelműen nyilatkozott. A nemzetbiztonsági bizottság napirendre tűzi az ügyet.

Tényleg sok az anomália a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok körül – összegzett lapunk kérdésre egy nemrég leszerelt titkosszolga, és hasonlóan vélekedett Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, aki azt mondta, „nagyon komoly és egyre fokozódó az oroszok befolyásolási igénye, (…) a szakma pedig nem léphet, csak, ha a politika engedi.” A szakértő úgy hozott szemléletes példát a hazai szolgálatok állapotára: „Ha az EU titkosszolgálatai egymás mellett álló kerítéslécek, akkor azok három méter magasak, miközben a magyar csak 40 centis."

A volt titkosszolgát és a biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán kérdeztük, hogy terjedelmes interjút adott az Indexnek Katrein Ferenc, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak, többek közt műveleti igazgatóként is, és nyilatkozataival számos rendkívül súlyos állítást fogalmazott meg.

A kiugrott elhárító azt mondta, leszerelt, mert már nem tudott azonosulni a vezetéssel, az elhárítást orosz ügyekkel kapcsolatban politikai szintről „lefojtották”. Példaként azt említette: az orosz titkosszolgálatok elhárítására specializálódott „több nemzetközileg is elismert szakembert irányítottak át más területekre a folyamatos átszervezésekre és az úgynevezett optimalizációra hivatkozva." Az Oroszországhoz fűződő kapcsolat változásáról szólva beszélt arról is, hogy „nem csinálhattak meg szakmailag indokolt aktív műveleteket, és a nemzetközi együttműködések is le lettek építve a korábbiakhoz képest.” Mint mondta, szerinte a volt agrárattasé, Kiss Szilárd és a jobbikos Kovács Béla is politikai döntés miatt van még szabadon, a rendőr-gyilkossággal gyanúsított Győrkös Istvánnal - korábban az orosz katonai titkosszolgálattal, a GRU-val meglévő kapcsolata miatt - sem a szolgálatok, hanem a politika nem mert konfrontálódni az oroszokkal. Arra a kérdésre, hogy tízes skálán mennyire tartja súlyosnak az orosz veszélyt Európában, úgy felelte: "Kilences-tízes, a legmagasabb fokozatú."

Az orosz befolyás kapcsán szólt a közmédiáról is. Úgy fogalmazott: „Az elhárító mesterségre vonatkozó komoly figyelmeztetésnek tartom az olyan cikkeket is, amik arról szólnak, hogy a magyar közmédia nagy arányban átveszi a Kreml háborús propagandáját." A hamis hírekre, a terjedő orosz médiabefolyásra példaként elmondta, hogy a brüsszeli merényletkor a magyar köztévé egy olyan szakértőt szólaltatott meg - Sógor Dánielt -, aki konkrétan kimutathatóan teljesen fals orosz propagandát adott el. Arra a közbevetésre, hogy a közmédiában rendszeresen szerepelnek olyan szakértőnek nevezett személyek, akik például a menekültválságot irányított megszállásnak tartják, úgy reagált: „Aki szakértőnek vallja magát, miközben háborút, megszállást emleget, az nem szakértő, hanem valami más.”

A volt elhárító szólt a romagyilkosságok ügyéről is, azt vallva, neki is el kellett számolnia a saját lelkiismeretével. A magyar letelepedési kötvényprogramról pedig egyebek mellett azt mondta: egy külföldi titkosszolgálatnak a letelepedésért fizetendő 300 ezer eurót bőven megéri egy ügynök betelepítése, csak azért, hogy ne diplomataként, katonaként, vagyis hagyományos fedésben érkezzen. „Az illegális hírszerzők a legértékesebb kapcsolatok. Olyan legendát, személyiséget, élettörténetet lehet nekik felépíteni, amit később rengeteg műveletben lehet majd használni.” - fogalmazott.

Aktualizált kémelhárító plakát a 40-es évekből NÉPSZAVA-ILLUSZTRÁCIÓ

Aktualizált kémelhárító plakát a 40-es évekből NÉPSZAVA-ILLUSZTRÁCIÓ

Az elhangzottakról egy nemrég leszerelt titkosszolga úgy vélekedett: „A háttérből más, komoly összefüggések is felszínre kerülhetnének, ha alaposan megvizsgálnák e szervezetek működését.” Mint rámutatott, a titkosszolgálatoknál – főként, mióta nem „felügyelő”, hanem „irányító” miniszter alá tartoznak – minden döntés politikai. Véleménye szerint egyébként nincs abban semmi rossz, ha egy kiugrott elhárító, már civilként rendszerezi és összefoglalja tapasztalatait, akár a sajtóban is. Emlékeztetett, hogy az első Orbán-kormány idején Földi László, a hírszerzés menesztett műveleti igazgatója „haknizta” végig a sajtót. A szakértő megemlítette azt is, hogy a volt elhárító titkot nem sértett, és amiről beszélt, jórészt – igaz, morzsánként, de már – nyilvánosságot is kapott.

– Valóban nagyon komoly és egyre fokozódó az oroszok befolyásolási igénye, de így van ez már 8-10 éve – mondta érdeklődésünkre Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. – Ám ugyanígy igaz ez Kínára vagy az Egyesült Államokra is, még, ha Katrein ezt nem is pontosan így látja… Ezek a szolgálatok, ha ma egy akciót hajtanak végre, érvényesíteni igyekeznek érdekeket, befolyást, biztosak lehetünk benne, hogy ennek anyagi, személyi feltételeit, erőforrásait már egy évtizede megteremtették.

Az interjúról a szakértő úgy vélekedett, ez az elmúlt húsz év legmélyebb szakmai hitvallása a nyilvánosság előtt. Több olyan folyamatra hívja fel a figyelmet, mely azt mutatja, hogy a szakma nem léphet, csak, ha a politika engedi. Ugyanez igaz 2006-ra és az akkoriban megerősödő szélsőjobb ügyére, mint a 2008-as romagyilkosság-sorozatra. Arra a kérdésre, hogy az interjú „hazai fogyasztásra” vagy inkább a külföld figyelmének felkeltésére készülhetett-e, Tarjányi úgy fogalmazott: is. Nyilvánvaló, hogy a partnerszolgálatok is figyelemmel kísérik mindezt, és valószínű, hogy a cikk vetette hullámok inkább az országhatáron kívül jelennek majd meg. A szakértő úgy véli, hogy a volt elhárítóval készült beszélgetés csak valaminek a kezdete. És külföldön is árgus szemekkel figyelik, mi lehet a következménye.

Kishatalmi játszmák
Oroszország igyekszik globális politikai hatalomnak látszani, miközben gazdasági ereje alapján csupán a középmezőnybe tartozik. Éppen ezért nem is a birodalom újjáépítésére törekszik, inkább, valós súlyának megfelelően, a zavarkeltésre – ez volt a kiindulópontja annak a gondolatmenetnek, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője vázolt föl az Európai Bizottság budapesti képviseletének tavalyi, az orosz befolyással foglalkozó nemzetközi konferenciáján. Jávor most lapunknak úgy fogalmazott: ha elfogadjuk, hogy Oroszország valódi célja az EU szétzilálása, akkor az Orbán-kormány tevékenységének az a látszata, mintha az orosz kottát olvasná: Orbánék minden kritikus területen akadályozzák az egységes európai fellépést, az energiaunió megvalósításától a közös bevándorlási politikáig. - Oroszország kizárólag az energiapiacon számít nagypályás játékosnak, ott viszont él is az erejével: a politikailag determinált gázárakkal választásokat befolyásol, oroszbarát rezsimeket juttat hatalomra vagy stabilizál – jegyezte meg az EP-képviselő. Szerinte a jelenség Magyarországon kifejezetten szembetűnő: a kelet-európai államok közül nálunk a legnagyobb az orosz energiaimporttól való függőség, minden érv a kapcsolat lazítását indokolná, ehelyett a kormány sorozatosan hoz olyan lépéseket, amelyek – a gáztárolóink Oroszországnak történő átengedésével, a megújuló energiaforrások adminisztratív kiszorításával, vagy az orosz üzemanyagra épülő paksi bővítési projekt erőltetésével – mintha kifejezetten a kiszolgáltatottság erősítését szolgálnák, azt valószínűsítve, hogy a kormányzat mozgástere az energiapolitikában már csak az orosz rendelések teljesítésére terjed ki. - H. M.

Elnéző kormánytöbbség

A Népszava információi szerint ma újra beadja az orosz befolyásszerzés nemzetbiztonsági vonatkozásait vizsgáló eseti bizottság létrehozásáról szóló javaslatát az LMP a parlamenti szakbizottság ülésén. A legutóbbi hasonló próbálkozást – mint Szél Bernadettől, a testület LMP-s tagjától megtudtuk – indoklás nélkül söpörte le a testület kormánypárti többsége. Az ellenzéki politikus szerint a testület tüntető közönyt tanúsít a magyarországi orosz titkosszolgálati aktivitással kapcsolatban. A bizottság nem foglalkozott például Kiss Szilárd egykori moszkvai agrárdiplomata ügyével, pedig ezerszám biztosított érdemi ellenőrzés nélkül magyar beutazási vízumokat többek között az orosz alvilághoz kötődő figuráknak. Egy ugyanabban az időben kint szolgáló külügyér lapunknak nyilatkozva nemrég arra figyelmeztetett, hogy a tágra nyitott kiskaput minden bizonnyal az orosz titkosszolgálatok is kihasználták, amire az egyik érintett magyar nemzetbiztonsági szerv fel is hívta a figyelmet – ennek ellenére az eset sem az illetékes miniszter, sem a parlamenti szakbizottság ingerküszöbét nem érte el.

Ugyancsak nem hozta lázba a bizottság fideszes többségét az a tény, hogy tavaly egy rendőrgyilkosság kapcsán kiderült: az orosz katonai hírszerzés, a GRU (Glavnoje Razvedivatyelnoje Upravlenyije) fedett tisztjei kapcsolatban álltak, és Magyarországon éveken keresztül rendszeresen együtt gyakorlatoztak a Győrkös István vezette Magyar Nemzeti Arcvonallal – aligha hihető, hogy a magyar szolgálatok tudta nélkül. Ha nem értesültek róla, az alapjaiban kérdőjelezi meg a szervezetek működőképességét, ha viszont tudtak róla, de egyszerűen tudomásul vették, az gyakorlatilag beismerő vallomás arról, hogy a magyar kormány is orosz befolyási övezetként tekint Magyarországra.

- Ha még létezne, akár kérhetnénk a felvételünket a Szovjetunióba – így reagált Szél Bernadett arra a kérdésünkre, hogy szerinte megtesz-e mindent a magyar kormány az orosz befolyásszerzés korlátozása érdekében. - A legtöbb nyugat-európai országban külön belügyi részlegek foglalkoznak azzal, hogy távol tartsák az oroszokat például a választási adminisztrációtól vagy a tömegtájékoztatástól. Nálunk ennek semmi jele, sőt a magyar közmédia kritika nélkül veszi át és hangosítja fel az orosz dezinformációkat – hangsúlyozta az LMP frakcióvezetője. - H. M.

Lásd még: Orbánnak is sok munkát adnak a kémek

Szerző