Előfizetés

Civilek záratták le a kilátót

Miniszteri közreműködéssel, a tihanyi perjel áldásával adták át novemberben a tihanyi kilátót, amit most nagy hirtelen lezártak. Különös ok áll az intézkedés hátterében: a megnövekedett turistaforgalom miatt fordult bírósághoz egy civil szervezet.

– Se környezettanulmány, se használatbavételi engedély, hát hogyan lehet így átadni egy létesítményt? – fakadt ki a Sajkodért Egyesület egyik vezetője, amikor a Népszava megkereste. Ez az a civil szervezet, amelyik bíróságon keres jogorvoslatot. A névtelenséget kérő férfi előre bocsátotta: a folyamatban lévő per miatt nem kíván hosszabban nyilatkozni. Annyit azért elmondott: Tihany sajkodi településrészének ingatlantulajdonosai felháborodtak, amiért ilyen előkészítetlenül „szabadították rá” a korábban nyugalmas kis sajkodi utcákra a turistaforgalmat. – És még csak a tél telt el, mi lesz ezután? – folytatta az egyesületi aktivista. – Nem kergetünk illúziókat, egy uniós pénzből épített kilátót nem fognak lebontani, de azt nem hagyjuk, hogy parkoló és az utcákat elkerülő út hiányában üzemeljen, ami ráadásul Natura 2000-es terület. Hogy hagyhatják ezt a környezetvédelmi hatóságok?

A tihanyi Apáti, más néven Őrtorony kilátó indoklás nélküli lezárásáról elsőként a Balaton internetes úti kalauza, a balatontipp.hu számolt be. Akkor még csak találgatott, hogy életveszélyes vajon a pazar kilátást nyújtó létesítmény, vagy a sajkodiak „akciója” állhat a háttérben.

A területgazda Bakonyerdő Zrt. közleményéből kiderült: a kilátónak valóban nincs használatbavételi engedélye, de mint írják: „A használatbavételi eljárás során jelentkezett be ügyfélként egy civil szervezet. Az építési hatóság ennek kapcsán új engedélyeztetési eljárást rendelt el. Amíg tart, a kilátó nem látogatható”.

Markoló a Balatonban - Így építkeznek Mészárosék

Fónai Imre írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:16
Szokatlan látvány a Balaton partján FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY
Erősen aggályos módszerrel építenek hullámtörőt a dél-balatoni vasútfejlesztés során a vízparton vezető fonyódi pályaszakasz mellé. Környezetvédők jelezték, és ezt fotó is igazolja, hogy olykor a tó vízébe gázoló markolóval építkezik a kivitelező konzorcium, amelynek tagja a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége is. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. szerint nincs ok aggodalomra, a cég a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával dolgozik.

Munkagépek forgolódnak Fonyódnál a Balaton medrében – jelezték a magyar tengerért aggódó környezetvédők. A dél-balatoni vasútfejlesztés keretében hullámtörőt építenek, ami megvédi a Balatontól a vasúti pályát. A Szántódtól Balatonszentgyörgyig tartó, és a tervek szerint jövő szeptemberben befejeződő beruházás nettó 72 milliárd forintra drágult az eredetileg tervezett 53-ról. Az egyik kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó felcsúti R-Kord Építőipari Kft.

Egy nagyobb viharban a víz átcsapott a síneken Fonyódnál, ahol nagyon közel fut a vasúti pálya a Balatonhoz – annak idején másutt nem volt hely a síneknek, hiszen közel a főút és a magaspart. Dorner Lajos, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közlekedési szakértője arról tájékoztatott: a korábbi töltést alkotó zúzottkő elemei a Balaton medrében a parttól tizenöt méterre is megtalálhatók voltak, a most épülő hullámtörő stabilabb, állékonyabb lesz. Azt a szakértő is hangsúlyozta: a kivitelezők rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, így a mederkezelő vízügyével is. A Balatonért aggódó környezetvédők kérdése ettől még jogos lehet: rendben lévő-e, hogy a munkagépek a tó medrében forgolódnak?

Kérdésünkkel kedden megkerestük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt-t. Gyors válaszuk szerint Fonyódnál „többek között új hullámtörő épül, ami a jövőben megóvja a dél-balatoni vasútforgalmat a tó erodáló hatásától. Az előkészítő munkálatok megkezdődtek, tavasszal nagy tömegű kő- és földmunkákat végeznek. A megfelelő védelem érdekében 737 méter hosszan a vízszint fölött egy méterrel alakítják ki a hullámtörőt. Amit – a kikötők építésénél is használatos – helyszínre szállított vízépítési kövekből, a Balaton szabályozási vonalán belül építenek meg, tehát a Balaton vízfelülete nem csökken. A vasútvonal rekonstrukciója és a hullámtörő műtárgy építése jogerős környezetvédelmi, építési és vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a munkálatokat ennek megfelelően, a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával végzi a kivitelező.

Vágányzár és gépóriás
Nem járnak a vonatok a Balaton déli partján Szántód és Balatonszentgyörgy között a munkálatok miatt. Egészen a nyári menetrend érvénybe lépéséig tart a vágányzár, akkor a beruházást felfüggesztik és a nyári szezonban újra közlekednek majd a vonatok. (A legfrissebb hírek szerint emeletes szerelvények is járnak majd a déli parton, ilyeneket most szerez be a MÁV a svájci Stadler cégtől.)
Felvonult a napokban Balatonszemes-Balatonlelle térségében Európa jelenlegi legkorszerűbb vasútépítő berendezése, az úgynevezett PM 1000 alépítményjavító géplánc. Az egy kilométeres monstrum éjjel-nappal dolgozik, egy nap alatt akár 6-700 métert is halad.
53 kilométer százmilliárdért
A Szántód-Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz kivitelezője a Déli-part Konzorcium: az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. Ők nyerték el a dél-balatoni vasúthoz kapcsolódó Fonyód-Kaposvár vonal átépítését is, a kettő együtt csaknem nettó százmilliárd forint.

Nem a Római a leggyengébb láncszem

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:15

Cáfolja azt a kormányzati érvelést a főváros cégének saját tanulmánya, hogy azért lenne szükség a gyorsan felépíthető mobilgátra, mert a Római-part a budapesti védvonal leggyengébben védett partszakasza, és az egész főváros árvízbiztonságát fenyegeti. A dokumentumból kiderül, a pesti oldalon sokkal súlyosabb, több embert érintő problémák vannak - ám azok mégsem izgatják annyira a kormányzatot, mint a Garancsi-érdekkör ingatlanfejlesztési terveiben érintett Római.

A néhány év alatt a tízszeresére (2,5 milliárdról 20 milliárd fölé) drágult Római-parti mobilgát tervezett beruházásának legfőbb indoka - a kormányoldal, illetve Tarlós István főpolgármester szerint -, hogy a part mentén futó ideiglenes védművel lehetne teljessé tenni a főváros máshol már jól kiépített árvízvédelmi rendszerét. A mobilgát-párti érvrendszer kulcseleme, hogy a Csillaghegyi öblözet megvédése nélkül foghíjas a budapesti védműhálózat, ami végső soron az egész fővárost veszélyezteti. Az egyre gyakrabban hangoztatott állítás szakmai anyagokban is felbukkan, a mobilgát 2013-as környezeti hatástanulmányában például így szerepel: „Budapest árvízvédelmi rendszerének egyik leggyengébb szakasza a 3,3 km hosszú Királyok-Nánási úton húzódó fővédvonal a Pünkösdfürdő u. és az Aranyhegyi patak között. A védvonal mögötti, közel 400 hektár értékes családi-házas beépítésű lakóterület nincs biztonságban." A kormányzati kommunikációban az „egyik leggyengébből" rendre leggyengébb lesz, holott a valóságban messze nem a Római-parton a legrosszabb a helyzet.

A Fővárosi Csatornázási Művek ár- és belvízvédelmi osztályának 2015-ben készült, Budapest árvízvédelmi műveinek magassági értékelése című tanulmánya külön is felhívja a figyelmet arra, hogy (az érintett terület, illetve lakosságszám, valamint a gátak magassága alapján) Újpest-Megyer és Angyalföld nagyobb figyelmet igényelne. A Római-part-pünkösdfürdői töltés nevű szakaszán (az északi városhatártól a Pünkösdfürdői töltésig), illetve annak folytatásán, a Kossuth üdülőparton egyáltalán nincsenek magassághiányos gátrészek. A Királyok útja-Nánási úti töltés az anyag szerint úgy épült, hogy feltételeztek egy későbbi magasítást, ami azonban máig nem történt meg, ennek ellenére a gátmagasság a gát hosszának 85 százalékán így is megfelel a mértékadó legmagasabb árvízszinthez (MÁSZ) tartozó elvárásnak. Ugyanez a helyzet az Aranyhegyi patak bal parti töltésénél, a patak jobb oldalán pedig már 99 százalékos a megfelelőség. Ugyanakkor például a szomszédos Óbudai rakparton, amelyet már nem védene a mobilgát, szintén csupán 85 százalékos a védettség, vagyis a fenti érvelés már ezen a ponton megbicsaklik. Ahogyan egy nyugdíjas vízügyes kérdésünkre rámutatott: „Budapestnek teljesen mindegy, hogy a víz a Rómain vagy Óbudánál lép ki a mederből".

Az igazán komoly hiányosságok azonban nem is a budai, hanem a kormányzat árvízvédelmi retorikájában sosem szereplő pesti oldalon jelentkeznek. A Megyeri csárda környékén csupán a gáthossz 74 százaléka felel meg a MÁSZ-nak, a Komp utcai magaspartnál pedig mindössze 14 (!) százalék a megfelelés. A Váci út melletti védműnél 69 százalékos ugyanez az érték. Vagyis amennyiben Budapest tényleg tízmilliárdokat szeretne elkölteni az árvízbiztonság növelésére, azt biztosan nem a Római-parton kellene elkezdeni. Az idézett tanulmány összefoglalója a politikusok és más gyorsolvasók számára külön is összefoglalja a felmérés tanulságát: „a felállított mutatószámok szerint a leginkább veszélyeztetett terület: Margitsziget, Angyalföld-Észak, Újpest-Megyer, Csillaghegy, Víziváros és Pest-Belváros".

A tanulmányban leírtak alapján aligha van igaza Tarlós Istvánnak, amikor már előre a mobilgát-építést fékezni próbáló környezetvédőket hibáztatja egy majdani budapesti árvízért. A kormányoldalnak a Római-part mobilgátas védelme iránti kitüntető figyelmét sokan egy másik elmélettel magyaráznák: eszerint azon az ártéri területen, amit kizárólag a mobilgáttal lehetne megvédeni, ötven lakásos luxuslakópark épül Garancsi István cége, a Market kivitelezésében, Garancsi másik érdekeltségének, a Duna Takaréknak a finanszírozásában.