Markoló a Balatonban - Így építkeznek Mészárosék

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:16
Szokatlan látvány a Balaton partján FOTÓ: MTI/VARGA GYÖRGY
Erősen aggályos módszerrel építenek hullámtörőt a dél-balatoni vasútfejlesztés során a vízparton vezető fonyódi pályaszakasz mellé. Környezetvédők jelezték, és ezt fotó is igazolja, hogy olykor a tó vízébe gázoló markolóval építkezik a kivitelező konzorcium, amelynek tagja a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc cége is. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. szerint nincs ok aggodalomra, a cég a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával dolgozik.

Munkagépek forgolódnak Fonyódnál a Balaton medrében – jelezték a magyar tengerért aggódó környezetvédők. A dél-balatoni vasútfejlesztés keretében hullámtörőt építenek, ami megvédi a Balatontól a vasúti pályát. A Szántódtól Balatonszentgyörgyig tartó, és a tervek szerint jövő szeptemberben befejeződő beruházás nettó 72 milliárd forintra drágult az eredetileg tervezett 53-ról. Az egyik kivitelező a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó felcsúti R-Kord Építőipari Kft.

Egy nagyobb viharban a víz átcsapott a síneken Fonyódnál, ahol nagyon közel fut a vasúti pálya a Balatonhoz – annak idején másutt nem volt hely a síneknek, hiszen közel a főút és a magaspart. Dorner Lajos, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) közlekedési szakértője arról tájékoztatott: a korábbi töltést alkotó zúzottkő elemei a Balaton medrében a parttól tizenöt méterre is megtalálhatók voltak, a most épülő hullámtörő stabilabb, állékonyabb lesz. Azt a szakértő is hangsúlyozta: a kivitelezők rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, így a mederkezelő vízügyével is. A Balatonért aggódó környezetvédők kérdése ettől még jogos lehet: rendben lévő-e, hogy a munkagépek a tó medrében forgolódnak?

Kérdésünkkel kedden megkerestük a beruházó Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő (NIF) Zrt-t. Gyors válaszuk szerint Fonyódnál „többek között új hullámtörő épül, ami a jövőben megóvja a dél-balatoni vasútforgalmat a tó erodáló hatásától. Az előkészítő munkálatok megkezdődtek, tavasszal nagy tömegű kő- és földmunkákat végeznek. A megfelelő védelem érdekében 737 méter hosszan a vízszint fölött egy méterrel alakítják ki a hullámtörőt. Amit – a kikötők építésénél is használatos – helyszínre szállított vízépítési kövekből, a Balaton szabályozási vonalán belül építenek meg, tehát a Balaton vízfelülete nem csökken. A vasútvonal rekonstrukciója és a hullámtörő műtárgy építése jogerős környezetvédelmi, építési és vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, a munkálatokat ennek megfelelően, a vízminőségre vonatkozó előírások betartásával végzi a kivitelező.

Vágányzár és gépóriás
Nem járnak a vonatok a Balaton déli partján Szántód és Balatonszentgyörgy között a munkálatok miatt. Egészen a nyári menetrend érvénybe lépéséig tart a vágányzár, akkor a beruházást felfüggesztik és a nyári szezonban újra közlekednek majd a vonatok. (A legfrissebb hírek szerint emeletes szerelvények is járnak majd a déli parton, ilyeneket most szerez be a MÁV a svájci Stadler cégtől.)
Felvonult a napokban Balatonszemes-Balatonlelle térségében Európa jelenlegi legkorszerűbb vasútépítő berendezése, az úgynevezett PM 1000 alépítményjavító géplánc. Az egy kilométeres monstrum éjjel-nappal dolgozik, egy nap alatt akár 6-700 métert is halad.
53 kilométer százmilliárdért
A Szántód-Balatonszentgyörgy közötti 53 kilométeres szakasz kivitelezője a Déli-part Konzorcium: az R-Kord Építőipari Kft., a V-Híd Zrt. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft. Ők nyerték el a dél-balatoni vasúthoz kapcsolódó Fonyód-Kaposvár vonal átépítését is, a kettő együtt csaknem nettó százmilliárd forint.

Nem a Római a leggyengébb láncszem

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:15

Cáfolja azt a kormányzati érvelést a főváros cégének saját tanulmánya, hogy azért lenne szükség a gyorsan felépíthető mobilgátra, mert a Római-part a budapesti védvonal leggyengébben védett partszakasza, és az egész főváros árvízbiztonságát fenyegeti. A dokumentumból kiderül, a pesti oldalon sokkal súlyosabb, több embert érintő problémák vannak - ám azok mégsem izgatják annyira a kormányzatot, mint a Garancsi-érdekkör ingatlanfejlesztési terveiben érintett Római.

A néhány év alatt a tízszeresére (2,5 milliárdról 20 milliárd fölé) drágult Római-parti mobilgát tervezett beruházásának legfőbb indoka - a kormányoldal, illetve Tarlós István főpolgármester szerint -, hogy a part mentén futó ideiglenes védművel lehetne teljessé tenni a főváros máshol már jól kiépített árvízvédelmi rendszerét. A mobilgát-párti érvrendszer kulcseleme, hogy a Csillaghegyi öblözet megvédése nélkül foghíjas a budapesti védműhálózat, ami végső soron az egész fővárost veszélyezteti. Az egyre gyakrabban hangoztatott állítás szakmai anyagokban is felbukkan, a mobilgát 2013-as környezeti hatástanulmányában például így szerepel: „Budapest árvízvédelmi rendszerének egyik leggyengébb szakasza a 3,3 km hosszú Királyok-Nánási úton húzódó fővédvonal a Pünkösdfürdő u. és az Aranyhegyi patak között. A védvonal mögötti, közel 400 hektár értékes családi-házas beépítésű lakóterület nincs biztonságban." A kormányzati kommunikációban az „egyik leggyengébből" rendre leggyengébb lesz, holott a valóságban messze nem a Római-parton a legrosszabb a helyzet.

A Fővárosi Csatornázási Művek ár- és belvízvédelmi osztályának 2015-ben készült, Budapest árvízvédelmi műveinek magassági értékelése című tanulmánya külön is felhívja a figyelmet arra, hogy (az érintett terület, illetve lakosságszám, valamint a gátak magassága alapján) Újpest-Megyer és Angyalföld nagyobb figyelmet igényelne. A Római-part-pünkösdfürdői töltés nevű szakaszán (az északi városhatártól a Pünkösdfürdői töltésig), illetve annak folytatásán, a Kossuth üdülőparton egyáltalán nincsenek magassághiányos gátrészek. A Királyok útja-Nánási úti töltés az anyag szerint úgy épült, hogy feltételeztek egy későbbi magasítást, ami azonban máig nem történt meg, ennek ellenére a gátmagasság a gát hosszának 85 százalékán így is megfelel a mértékadó legmagasabb árvízszinthez (MÁSZ) tartozó elvárásnak. Ugyanez a helyzet az Aranyhegyi patak bal parti töltésénél, a patak jobb oldalán pedig már 99 százalékos a megfelelőség. Ugyanakkor például a szomszédos Óbudai rakparton, amelyet már nem védene a mobilgát, szintén csupán 85 százalékos a védettség, vagyis a fenti érvelés már ezen a ponton megbicsaklik. Ahogyan egy nyugdíjas vízügyes kérdésünkre rámutatott: „Budapestnek teljesen mindegy, hogy a víz a Rómain vagy Óbudánál lép ki a mederből".

Az igazán komoly hiányosságok azonban nem is a budai, hanem a kormányzat árvízvédelmi retorikájában sosem szereplő pesti oldalon jelentkeznek. A Megyeri csárda környékén csupán a gáthossz 74 százaléka felel meg a MÁSZ-nak, a Komp utcai magaspartnál pedig mindössze 14 (!) százalék a megfelelés. A Váci út melletti védműnél 69 százalékos ugyanez az érték. Vagyis amennyiben Budapest tényleg tízmilliárdokat szeretne elkölteni az árvízbiztonság növelésére, azt biztosan nem a Római-parton kellene elkezdeni. Az idézett tanulmány összefoglalója a politikusok és más gyorsolvasók számára külön is összefoglalja a felmérés tanulságát: „a felállított mutatószámok szerint a leginkább veszélyeztetett terület: Margitsziget, Angyalföld-Észak, Újpest-Megyer, Csillaghegy, Víziváros és Pest-Belváros".

A tanulmányban leírtak alapján aligha van igaza Tarlós Istvánnak, amikor már előre a mobilgát-építést fékezni próbáló környezetvédőket hibáztatja egy majdani budapesti árvízért. A kormányoldalnak a Római-part mobilgátas védelme iránti kitüntető figyelmét sokan egy másik elmélettel magyaráznák: eszerint azon az ártéri területen, amit kizárólag a mobilgáttal lehetne megvédeni, ötven lakásos luxuslakópark épül Garancsi István cége, a Market kivitelezésében, Garancsi másik érdekeltségének, a Duna Takaréknak a finanszírozásában.

Szijjártó bejutott Gorka Sebestyénhez

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:09
Gorka Sebestyén itt egy igazi "nagyágyúval"
Most örömmel tárgyal Szijjártó Péter külügyminiszter Washingtonban azzal a Gorka Sebestyénnel, aki 2006-ban Kádár gyermekeinek és amatőrnek nevezte a Fidesz vezetőit, köztük Orbán Viktort. Trump tanácsadója annak idején elhasalt a magyar nemzetbiztonsági átvilágításon.
Gorka Sebestyén itt egy igazi "nagyágyúval"

Gorka Sebestyén itt egy igazi "nagyágyúval"

„A jobboldal Orbán Viktorral nem tud nyerni. Képtelenség az Európai Unióban, hogy két elvesztett választás után valaki a posztján maradhasson. A politikában nem lehet jósolni, de ha minden így marad, megint Gyurcsány Ferenc nyer. Ezért azt mondjuk, ha úriember, Orbán, most lelép" - ezt Gorka Sebestyén nyilatkozta 2007 elején a Népszabadságnak, miután a Klubrádióban bejelentette, hogy pártot alapít.

Tíz év hosszú idő. A Fideszben talán már nem is emlékeznek rá, hogy Gorkának, aki egy időben pedig Orbán tanácsadója is volt, annak idején milyen szentségtörő gondolatai támadtak. Ha emlékeznének, akkor Szijjártó Péter külügyminiszter nem büszkélkedne, hogy Donald Trump „két befolyásos tanácsadójával” tárgyalt az Egyesült Államokban. Egyikük Gorka, másikuk Jason Greenblatt, a „nemzetközi tárgyalásokért felelős elnöki különmegbízott”. De az is lehet, hogy a magyar kormány szándékosan akar fátylat borítani a múltra. A fideszes politikusok egyelőre nem nagyon válogathatják meg, kikkel ülnek le tárgyalni az amerikai elnök környezetéből.

Gorka Sebestyén 1970-ben, Angliában született, magyar emigráns szülők gyermekeként. A Magyar Narancsban közölt portréja szerint apja 1948-tól a brit hírszerzésnek dolgozott, amíg 1950-ben tíz évre el nem ítélték. Gorka Sebestyén filozófiai és teológiai karon Londonban szerzett egyetemi diplomát. Saját állítása szerint egyetemistaként a brit hadsereg terrorelhárító részlegének tartalékos tagja volt, de hírszerzéssel nem foglalkozott. 1992-ben, 22 évesen, érkezett Magyarországra, a Honvédelmi Minisztérium alkalmazta, közben a katonai kérdésekkel foglalkozó brit lapnak, a Jane's Defense Weeklynek is írt cikkeket. A kilencvenes években a Corvinus Egyetemen tanult, majd a római NATO védelmi egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is oktatott, tanulmányokat folytatott a Harvard Egyetemen. Az első Fidesz kormány idején több cikk Orbán Viktor tanácsadójaként említette. 2002-ben a Fidesz szakértőként delegálta volna a Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjával foglalkozó parlamenti vizsgálóbizottságba, ám nem ment át a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Egyes cikkek később ezt Gorka brit titkosszolgálati kapcsolatával magyarázták. 2006-ban Gorka, aki addigra "biztonságpolitikai kutatóintézetet" alapított Budapesten, aktívan részt vett a Gyurcsány Ferenc kormánya elleni megmozdulásokban.

Az év őszén a washingtoni Hudson Intézetben már azt mondta, hogy a Fideszt még mindig az a hat egyetemi barát vezeti, akik annak idején antikommunista, de radikális baloldali szervezetként megalakították. A Fidesz szerinte "etatistább, mint Charles de Gaulle", hisz az "állam bácsiban", és nem volt valódi fordulata a konzervativizmushoz. A párt vezetőit Kádár gyermekeinek és amatőröknek nevezte.

A saját szavai alapján a Fideszből kiábrándult - mások szerint a Fidesz által eltávolított - Gorka néhány volt jobbikos politikussal összefogva hozta létre Új Demokratikus Koalíció nevű pártját 2007-ben. A nagy reményekkel induló politikai formációnak néhány hónap elegendő volt ahhoz, hogy megszűnjön létezni. Gorka a következő évben az Egyesült Államokba távozott, ahol amerikai felesége révén állampolgárságot kapott - a brit és a magyar mellé immár a harmadikat.

2014-ben a Cink.hu írt arról, hogy Gorka a washingtoni Nemzetvédelmi Egyetemen oktat, és a Breitbart News nemzetbiztonsági szakértője lett. Trump sokat köszönhet ennek a portálnak: a megnyert választás után Gorka már az amerikai elnök tanácsadójaként tűnt fel. Az amerikai sajtóban szóvá tették, hogy Gorka a Horthy Miklós által alapított vitézi rend medálját viseli. Gorka arra hivatkozik, hogy csak apja jelvényét tűzte ki - amelyet az a 60-as években, a rend nagy-britanniai csoportjától kapott. A fényképen mellesleg bocskaiban feszít, aminek hazai politikai kontextusáról az amerikai sajtónak fogalma sem lehet. A múlt héten mindenesetre három demokrata párti szenátor követelte Trump elnöktől, hogy indítson vizsgálatot, nem tagadott-e el valami a múltjából Gorka, amikor amerikai állampolgárságért folyamodott.

Miniszteri üzleti vacsora
Miniszteri üzleti vacsora - Fotó: MTK/KKM

Miniszteri üzleti vacsora - Fotó: MTK/KKM

Szijjártó Péter az MTI híradása szerint kedd este az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács néhány tagjával – köztük a kereskedelmi minisztérium munkatársával, a Lockheed Martin, a Fedex, a Comcast, a Citibank, a Procter&Gamble és más, Magyarországon jelenlévő amerikai vállalkozások képviselőivel -- tartott munkavacsorán vett részt. Beszédében Szijjártó hangsúlyozta a világban zajló mélyreható változások hatásait a politikai és gazdasági stratégiai döntésekre. „Sok változás éppen az Egyesült Államokból, Washingtonból indul ki, és Magyarország örömmel szemléli az amerikai politika új megközelítéseit” – mondta a külügyminiszter.



Szerző