Az ukránokat is választás elé állítják

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:32
FOTÓ: EP/GETTY IMAGES
Ukrajnában is fellángolt a vita a kettős állampolgárság kapcsán. Múlt héten Petro Porosenko államfő nyújtott be törvénymódosító kezdeményezést, miszerint a jövőben az ukránoknak is választaniuk kell eredeti és felvett állampolgárságuk között. A magyar állampolgárság körül is forrnak az indulatok.

A Majdant követő rendszerváltás óta Ukrajnában élő és politizáló Miheil Szaakasvili volt grúz elnök is bekapcsolódott a Kárpátalját és a magyar kettős állampolgárságot, valamint a terület elmagyarosításának veszélyét vizionáló nyilatkozatháborúba. A minimum grúz és ukrán állampolgársággal rendelkező Szaakasvili szerint Kárpátalján legalább 200 ezer magyar útlevél van, a román határ közeli országrészben, Bukovinában pedig mintegy 300 ezren kaptak román állampolgárságot. Facebook-oldalán közzétett álláspontjában úgy fogalmazott: „Beregszászon voltam, ahol az összes fejlesztési program nem Ukrajnával, hanem Magyarországgal kapcsolódik össze, mindenhol Magyarország és az Európai Unió lobogója van kitéve, az emberek pedig a budapesti időszámítás szerint élnek….”.

Hennagyij Moszkal, Kárpátalja kormányzója viszont következetesen elutasítja azt az időnként felmelegített álláspontot, hogy Magyarország és a kárpátaljai magyarság részéről bármiféle szeparatista, revizionista veszély fenyegetné Ukrajnát. Legutóbb a lembergi polgármester, egyben a Szamopovics parlamenti párt elnöke, Andrij Szadovij állította, hogy Kárpátalja lakosságának 30-40 százaléka kettős állampolgár, és ez veszélyt jelent Ukrajnára nézve. Az ukrán politikában időről–időre felmerül, hogy Kárpátalján is megvalósulhat a donyecki forgatókönyv, csak itt nem Oroszország, hanem Magyarország, Románia és Szlovákia fogja feldarabolni Ukrajnát. A napokban az „ukrán hazafiként” emlegetett Larisza Nicoj gyermekíró fogalmazott meg figyelmeztetést a magyar veszély kapcsán, amire a kormányzó nemes egyszerűséggel úgy reagált, hogy szerinte „pszichiáterhez kellene mennie” Nicojnak.

A kérdés azonban a legfelsőbb szintekig ért. Március 17-én Petro Porosenko államfő törvénymódosító kezdeményezést nyújtott be a kettős állampolgárság megakadályozására, azt javasolva, hogy aki más ország állampolgárságát felveszi, az veszítse el az ukránt. A választásra hat hónapot biztosítana a törvény, aki nem teszi meg önként, attól hatóságilag vonnák vissza ukrán állampolgárságát.

Hasonló álláspontot képvisel az ukrán titkosszolgálat, az SZBU is. Vezetője, Vaszil Hricak sajtótájékoztatón ismertette a hivatal álláspontját. Az SZBU problémának látja a kettős állampolgárságot, főképp azt, hogy állami tisztségviselők is élhessenek a lehetőséggel.

A jelenlegi szabályozás szerint sem engedélyezi Ukrajna a kettős állampolgárságot, de nem is bünteti, az alkotmány kimondja, hogy az ukrán állampolgárság nem vonható vissza. Hivatalos adatok nincsenek arról, hogy hány ukrán birtokol más állampolgárságot is, de becslések és részinformációk szerint valóban többmilliós is lehet a szám. A nyugati országrészben könnyítette eljárásban magyar, román, lengyel állampolgárságot szerezhettek az ott élő magyar, román és lengyel nemzetiségű ukrán állampolgárok, az orosz útlevélért évek óta folyamatos az igény. A kijevi parlament első alelnöke, Irina Herascsenko az állampolgárság vitában azt hangsúlyozta, hogy orosz diplomáciai forrásokból származó információk szerint csak 2016-ban 100 696 ukrán vette fel az orosz állampolgárságot, 2015-ben pedig 67 400-an.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, az ukrán parlament egyetlen magyar képviselője megfontolatlannak nevezte Porosenko kezdeményezését, jelezve, hogy Ukrajna így nagyon sok állampolgárát veszítheti el.

Mindennek fényében eléggé bizarr az ukrán kormány március közepén hozott határozata miszerint ukrán állampolgárságot kaphat az a külföldi, aki legalább 100 ezer dollárt fektet be az országban. 2017-ben csaknem 4 ezer „fizetős állampolgárt” kész befogadni Ukrajna.

Szerző

Bécs lecsap a kettős állampolgárokra

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:31
Az ausztriai iszlám központok és mecsetek Ankarának jelentenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Elsősorban az Ausztriában élő törököket érinti, hogy Ausztria keményebben lép fel azon személyek ellen, akik megtartották eredeti állampolgárságukat is az osztrák felvétele után.

„Egyszerűen tűrhetetlen, hogy nem tudjuk pontosan, hány olyan ember él Ausztriában, aki – törvénytelenül – az osztrákon kívül még egy útlevéllel rendelkezik. Az osztrák állampolgárság egyfajta hitvallás, elköteleződés, az útleveleket nem lehet úgy gyűjtögetni, mint a bélyegeket” – jelentette ki az osztrák kancellár. Christian Kern és az osztrák politikai élet vezetői eddig is tudták, sok olyan „új osztrák”, tehát új hazájára nemrég felesküdött külföldi él Ausztriában, akik megtartották régi országuk útlevelét is. Jelentősége azzal nőtt meg, hogy Törökországban április 16-án referendumot tartanak az elnöki feladatok további szélesítéséről, s a török politikusok nekiindultak, hogy Európa törökök lakta országaiban kampányoljanak.

A leginkább Európát választó, külföldön élő törökök számát 6 millióra becsülik, öt éve már arra is joguk van, hogy volt hazájuk politikai életéről véleményt nyilvánítsanak, szavazzanak. Amikor 2014-ben elnökválasztást tartottak Törökországban, az Ausztriában élő szavazásra jogosult mintegy 90 ezer embernek közel a fele voksolt. Ausztriában 300 ezer török származású személy él, közülük 114 ezren még nem vették fel az osztrák állampolgárságot.

Hogy az országban hány kettős állampolgárságú török él, nem tudják pontosan a hatóságok, amiatt sem, mert a török hatóságok semmilyen felvilágosítást nem adnak. Az ország hivatalosan csak az osztrák állampolgárságot engedi, (így tesz az Európai Unió 28 tagországából összesen 12), aki az osztrák útlevelet megszerzi, annak legkésőbb két éven belül le kell adnia török papírjait. A hivatalos hanyagság miatt azonban több tízezren nem szolgáltatják be az útlevelüket, ha pedig ez elkerülhetetlen, akkor csendben kérnek egy újat Ankarában.

A török útlevéllel könnyebben mozognak egykori hazájukban, hivatalos ügyeiket, ingatlanvásárlásaikat egyszerűbben intézik. A bécsi belügyminisztérium állítólag évek óta figyelmeztető felhívásokat kap a legkülönbözőbb intézményektől, legutóbb a védelmi tárcától, tegyen rendet az útlevélkáoszban. Korábban a tisztviselők nem is titkolták, nem veszik komolyan a kérdést. Úgy hírlik a koalíció kisebbik pártjára, az Osztrák Néppártra (ÖVP), melynek a belügyminiszter, Wolfgang Sobotka is tagja, igen sok osztrák-török állampolgár szokott szavazni.

A zöld párt biztonsági szakértője, Peter Pilz parlamenti képviselő szerint gyors intézkedésekre van szükség, megengedhetetlen, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök aktivistái, osztrákként figyeljék meg az Ausztriában élő török honfitársakat, s erről jelentést küldjenek a török rezsimnek. Pilznek meggyőződése, hogy az Ausztriában iszlám központokat, mecseteket működtető, 59 tagszervezetet összefogó, ATIB intézményt be kell tiltani. A szervezet ugyanis titkosszolgálatként hálózza be Ausztriát, a renitens törököket figyeli, s a bécsi török követségen lévő, vallási kérdésekben illetékes diplomatákon keresztül küldi Ankarának a jelentéseit.

A német Spiegel éppen az osztrák képviselőre hivatkozva számolt be egy Stájerországban élő, török származású vendéglősről, aki tavaly novemberben Isztambulba repült, miután hírt kapott idős édesanyja súlyos betegségéről. Isztambulban három civilbe öltözött rendőr várta, elvették telefonját, iratait, s egy ablaktalan cellába zárták. 72 órán át tartották fogva, majd felültették egy bécsi gépre. Az osztrák fővárosban visszakapta a holmiját, s egy dokumentumot nyomtak a markába, hogy biztonsági okokból Törökországban nem kívánatos. Annyi információhoz jutott utólag: az Erdogan-rendszerrel kapcsolatos nyíltan hangoztatott bírálatai keltettek nemtetszést. Hogy ki juttatta el ezek hírét Törökországba, azt mindmáig nem tudni.

Az osztrák vezetés hivatalosan még nem jelentette be, hogyan kíván fellépni a dupla útlevél tulajdonosaival szemben. A zöldek meghatározott idejű amnesztiát javasolnak, például hat hónapot. Ha ennél később derül ki valakiről, hogy két útlevele van, akkor az illetőt megfosztanák osztrák állampolgárságától.

A Die Presse információi szerint az osztrák fővárosban tavaly 647 esetben vizsgálták, van-e az adott osztrák állampolgárnak még egy állampolgársága. Állítólag a gyanúsítottak száma jó ideje évi 700 fő körül van. Az említett 647 ügyben 253 eljárás végződött kedvezően, a többi esetben bevonták az osztrák útlevelet. Pénzbüntetéssel amúgy nem sújtották az ügyeskedőket.

Bécs lecsap a kettős állampolgárokra

Publikálás dátuma
2017.03.23. 06:31
Az ausztriai iszlám központok és mecsetek Ankarának jelentenek FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/CHRIS MCGRATH
Elsősorban az Ausztriában élő törököket érinti, hogy Ausztria keményebben lép fel azon személyek ellen, akik megtartották eredeti állampolgárságukat is az osztrák felvétele után.

„Egyszerűen tűrhetetlen, hogy nem tudjuk pontosan, hány olyan ember él Ausztriában, aki – törvénytelenül – az osztrákon kívül még egy útlevéllel rendelkezik. Az osztrák állampolgárság egyfajta hitvallás, elköteleződés, az útleveleket nem lehet úgy gyűjtögetni, mint a bélyegeket” – jelentette ki az osztrák kancellár. Christian Kern és az osztrák politikai élet vezetői eddig is tudták, sok olyan „új osztrák”, tehát új hazájára nemrég felesküdött külföldi él Ausztriában, akik megtartották régi országuk útlevelét is. Jelentősége azzal nőtt meg, hogy Törökországban április 16-án referendumot tartanak az elnöki feladatok további szélesítéséről, s a török politikusok nekiindultak, hogy Európa törökök lakta országaiban kampányoljanak.

A leginkább Európát választó, külföldön élő törökök számát 6 millióra becsülik, öt éve már arra is joguk van, hogy volt hazájuk politikai életéről véleményt nyilvánítsanak, szavazzanak. Amikor 2014-ben elnökválasztást tartottak Törökországban, az Ausztriában élő szavazásra jogosult mintegy 90 ezer embernek közel a fele voksolt. Ausztriában 300 ezer török származású személy él, közülük 114 ezren még nem vették fel az osztrák állampolgárságot.

Hogy az országban hány kettős állampolgárságú török él, nem tudják pontosan a hatóságok, amiatt sem, mert a török hatóságok semmilyen felvilágosítást nem adnak. Az ország hivatalosan csak az osztrák állampolgárságot engedi, (így tesz az Európai Unió 28 tagországából összesen 12), aki az osztrák útlevelet megszerzi, annak legkésőbb két éven belül le kell adnia török papírjait. A hivatalos hanyagság miatt azonban több tízezren nem szolgáltatják be az útlevelüket, ha pedig ez elkerülhetetlen, akkor csendben kérnek egy újat Ankarában.

A török útlevéllel könnyebben mozognak egykori hazájukban, hivatalos ügyeiket, ingatlanvásárlásaikat egyszerűbben intézik. A bécsi belügyminisztérium állítólag évek óta figyelmeztető felhívásokat kap a legkülönbözőbb intézményektől, legutóbb a védelmi tárcától, tegyen rendet az útlevélkáoszban. Korábban a tisztviselők nem is titkolták, nem veszik komolyan a kérdést. Úgy hírlik a koalíció kisebbik pártjára, az Osztrák Néppártra (ÖVP), melynek a belügyminiszter, Wolfgang Sobotka is tagja, igen sok osztrák-török állampolgár szokott szavazni.

A zöld párt biztonsági szakértője, Peter Pilz parlamenti képviselő szerint gyors intézkedésekre van szükség, megengedhetetlen, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök aktivistái, osztrákként figyeljék meg az Ausztriában élő török honfitársakat, s erről jelentést küldjenek a török rezsimnek. Pilznek meggyőződése, hogy az Ausztriában iszlám központokat, mecseteket működtető, 59 tagszervezetet összefogó, ATIB intézményt be kell tiltani. A szervezet ugyanis titkosszolgálatként hálózza be Ausztriát, a renitens törököket figyeli, s a bécsi török követségen lévő, vallási kérdésekben illetékes diplomatákon keresztül küldi Ankarának a jelentéseit.

A német Spiegel éppen az osztrák képviselőre hivatkozva számolt be egy Stájerországban élő, török származású vendéglősről, aki tavaly novemberben Isztambulba repült, miután hírt kapott idős édesanyja súlyos betegségéről. Isztambulban három civilbe öltözött rendőr várta, elvették telefonját, iratait, s egy ablaktalan cellába zárták. 72 órán át tartották fogva, majd felültették egy bécsi gépre. Az osztrák fővárosban visszakapta a holmiját, s egy dokumentumot nyomtak a markába, hogy biztonsági okokból Törökországban nem kívánatos. Annyi információhoz jutott utólag: az Erdogan-rendszerrel kapcsolatos nyíltan hangoztatott bírálatai keltettek nemtetszést. Hogy ki juttatta el ezek hírét Törökországba, azt mindmáig nem tudni.

Az osztrák vezetés hivatalosan még nem jelentette be, hogyan kíván fellépni a dupla útlevél tulajdonosaival szemben. A zöldek meghatározott idejű amnesztiát javasolnak, például hat hónapot. Ha ennél később derül ki valakiről, hogy két útlevele van, akkor az illetőt megfosztanák osztrák állampolgárságától.

A Die Presse információi szerint az osztrák fővárosban tavaly 647 esetben vizsgálták, van-e az adott osztrák állampolgárnak még egy állampolgársága. Állítólag a gyanúsítottak száma jó ideje évi 700 fő körül van. Az említett 647 ügyben 253 eljárás végződött kedvezően, a többi esetben bevonták az osztrák útlevelet. Pénzbüntetéssel amúgy nem sújtották az ügyeskedőket.