„Ha ha a fékek és ellensúlyok meggyengült rendszeréből egyetlen elemet ki lehetne emelni, aminek a megjavításával áttörő eredményt lehetne elérni Magyarországon, akkor az a ügyészség lenne” - mondta Ligeti Miklós a Transparency International (TI) jogi igazgatója a konzervatív Eötvös-Csoport „Kell-e nekünk korrupcióellenes ügyészség?” címmel tartott beszélgetésén. „A magyar ügyészségnek ma vannak fogai és karmai, ám sajnos az ügyészség nem alkalmazza ezt úgy és főleg nem olyan mértékben ahogy szeretnénk” - foglalta össze Ligeti, miért merül fel egyáltalán, hogy egy újabb vádhatósági szervre lenne szükség.
Ugyan a Polt Péter vezette ügyészség névleg fellép a korrupció ellen, ám az évente bíróságok előtt landoló 900-1200 korrupciós ügyben szinte kizárólag alacsony beosztású szereplők - parkolóőrök, kéményseprők, kisrendőrök – az érintettek. Gyakorlatilag főosztályvezető feletti szintű visszaélések „nem karcolják fel az ügyészség és a bűnügyi hatóság érdeklődését” - fogalmazott Ligeti. Szerinte jó példa erre, ami a Magyar Nemzeti Bank alapítványainál történt: hiába tett a TI feljelentést, a Fővárosi Főügyészség azzal az ürüggyel dobta vissza beadványukat, hogy mások már tettek ugyanebben az ügyben feljelentést. "Nincs olyan jogi eszköz, ami az ügyészséget rászorítja arra, hogy foglalkozzon egy üggyel, ha nem akar” - világított rá Ligeti arra, hogy mi szerinte a magyar ügyészségi rendszer rákfenéje.
A vádhatóság ugyanis az Eötvös Csoport beszélgetésének résztvevői szerint mára állammá vált az államban. Az ügyészség szervezeti és eljárási szabályai rendkívül merevek, a legfőbb ügyésznek pedig szinte korlátlan hatalma van. E jogkörökkel élve, vagy akár visszaélve Polt Péter képes arra, hogy ha akar, akkor egyedi ügyekben beavatkozzon, úgy adhat utasítást az alárendelt ügyészeknek, hogy nem marad hivatalos nyoma a fellépésének és nincs olyan fórum, ahol be lehetne panaszolni a legfőbb ügyészi döntést. Röviden: ha Polt nem akarja, hogy egy ügy a bíróságra kerüljön, akkor az nem kerül bíróságra.
Ma a DNA valóságos bálvány
Ligeti szerint erre a problémára lenne jogállami megoldás, ami az Európai Unió más országaiban már működik: például ha a német ügyész nem emel vádat, akkor az érintetteknek lehetősége van arra, hogy az ügyész döntésével szemben bírósághoz forduljon. Hasonlóképpen Magyarországon is szükség lenne, hogy meglegyenek azok a fórumok, ahová fordulni lehet az ügyész tétlensége esetén.
A romániai korrupcióellenes ügyészség - DNA - működése ma valóságos diadalmenet, ám az ügyészség működésének bőven megvannak a maga árnyoldalai is – mondta a külföldi példák legismertebbjét elemezve Veress Emőd, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem jogtudósa. Tény, hogy csak 2016-ban 1270 vádlott került a bíróság elé, ebből három miniszter, hat szenátor, tizenegy képviselő negyvenhét polgármester, továbbá 21 nemzeti vállalat igazgatója. Ebben az évben 897 vádlottat ítéltek el és a DINA által bíróság elé vitt ügyeknél 90 százalékos volt a váderedményesség. Ma "a DNA valóságos bálvány a közvélemény szemében": a hagyományos politikai elitben csalódottak most bennük látják a megváltás reményét.
Ám Veress szerint a DINA működése mára igen sok kérdést is felvet. A legkényesebb például rögtön az, hogy a DNA összefonódott a román titkosszolgálattal. 2014-ből származó statisztikákból kiderült: abban az évben a román szolgálat 44 ezer telefonlehallgatást végezett, ebből mindössze 3 ezer volt a titkosszolgálat saját hatáskörében elrendelt lehallgatás, a többi, 41 ezer a DNA kérésére történt. Veress szerint mára az is kiderült, hogy a korrupcióellenes ügyészség és a titkosszolgálat közös csapatokban nyomozott, s léteznek megállapodások a szolgálatok és a DNA között más együttműködési formákra is. Veress szerint ma van olyan szociológiai vélemény, hogy ma Romániában nem tisztulás, csak egy elitcsere zajlik le ügyészségi irányítással.
Másfelől az ember arra számítana, hogy egy korrupcióellenes küzdelem végén sokkal hatékonyabb lesz a közigazgatás. Azonban éppen az ellenkezője történik: a közigazgatás vezetői rendre eltolják maguktól a döntéseket és az ügyeket. Az ezres nagyságrendű letartóztatások mögött sok esetben ugyanis nem tényleges, kenőpénzben, juttatásban megnyilvánuló valódi korrupció húzódik meg, hanem a DINA korrupciónak veszi azt is, ha valaki hivatalnokként „hibásan teljesít egy hivatali cselekményt”. Veress szerint mára túl sok probléma vetődött fel a DNA működése körül, ami figyelmeztető példaként szolgálhat az ország, illetve az Európai Unió számára - hiszen a korrupcióellenes ügynökség korrekcióján kell gondolkodni. Veress szerint a kezdetben a DNA-t támogató Amerikai Egyesült Államok hozzáállása is jelentősen változott, szerinte ott is tudatosult ugyanis, hogy valami nincs rendben az ügyészséggel.
Schiffer véleménye megváltozott
A rendezvényen felszólalt Schiffer András is. A volt LMP-s képviselő, aki jelenleg ügyvéd, elmondta: 2011-12-ben a parlamenti felszólalásaiban még ő is rendre a DNA-val példálózott, ám mára kifejezetten aggasztóvá vált számára, ami Romániában történik. Hogy az ügyészség „hibásan teljesítő” hivatalnokok ellen is eljár, azzal olyan büntetőjogi normákat érvényesít, ami Magyarországon talán csak a Rákosi-korszakban volt jellemző - mondta Schiffer, aki szerint a DNA működése összefügg az Egyesült Államok régiós hatalmi törekvéseivel. „Miért az USA akarta fokozni a korrupcióellenes küzdelmet? Miért egy államban képezték ki a DNA ügyészeit? Miért vannak a DNA célkeresztjében rendre magyar politikusok? - tette fel a kérdést Schiffer.
A zöldpárt "visszavonult" frakcióvezetője lényegében a kormányzati propaganda összeesküvés-elméleteivel igyekezett alátámasztani az amerikai befolyásszerzési kísérleteket a térségben. Ugyanakkor azzal egyetértett, hogy a magyar rendszer is hagy kivetni valót maga után: Schiffer szerint is a legfőbb ügyész elszámoltathatatlansága a legnagyobb probléma. Ha ugyanis az ügyészség vezetői vagy hozzátartozói követnek el bűncselekményt, vagy éppen összeférhetetlen pozíciókat vállalnak fel, akkor is a mindenkori legfőbb ügyész hozza meg a végső döntést arról, induljon, indulhat-e eljárás. Schiffer szerint kellene egy külön bírói fórum, amely kifejezetten az ügyészségi vezetőkkel foglalkozik. Ahogy az is fontos kérdés, hogy közérdekvédelmi ügyekben kaphatna-e az állampolgár vagy közhasznú szerv olyan jogot, ami előmozdíthatja az adott ügyeket, akár a vádhatósággal szemben is.
Mindezek nyomán a korábban korrupcióellenes ügyészségért kiáltó Schiffer ma már úgy látja: új, önálló szervezetnek semmi értelme. "El kellene játszani a gondolattal, hogy fog létrejönni egy ilyen szervezet. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis csak lenne még egy Polt Péter, ráadásul egy ilyen korrupcióellenes ügyészség állományát is az eddigi ügyészségi állományból kellene toborozni" - vetette fel.
