Összeugrasztotta a kormány a sörgyárakat

Fenntartják Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel közös lex Heinekenként emlegetett törvényjavaslatukat, amely a kereskedelemben is megtiltaná az önkényuralmi jelképek használatát - közölte a csütörtöki kormányinfón Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Előzetesen tájékoztatták a miniszterelnököt, aki a benyújtott formájában támogatta a javaslatot - tette hozzá Lázár. Nyitottak minden jogi vitára, ám Lázár hozzátette, hogy az Európai Bíróság gyakorlatában az önkényuralmi jelképek használatát a kereskedelemben nem nézik jó szemmel. Példaként hozta fel a miniszter, hogy a testület 2011-ben elutasította egy brit parfümgyártó cég keresetét, amely a szovjet címert akarták használni logóként. A vitára bőven lesz idő a törvényjavaslattal kapcsolatban, mivel három hónapos európai kodifikációs időszak következik, miután kikérik az Európai Bizottság véleményét is a törvényjavaslatról.

A miniszter az elől a kérdés elől viszont kitért, hogy a javaslat esetleges elfogadása után más cégeknek is le kell-e venniük a vörös csillagot a termékeikről. (Ilyet visel többek között a Converse, San Pellegrino, Milky Way.) Ha viszont olyan törvényt fogadna el a kormánypárti többség, amelyik lehetőséget adna a kormánynak egyedi felmentésekre, azt még az Alkotmánybíróság is elmeszelheti a diszkriminatív jellege miatt, az Európai bíróságról nem is beszélve, amelyik hivatkozhat majd arra, hogy ha eddig nem zavarta a magyar kormányt a Heineken védjegye, akkor most miért.

Lázár emlékeztetett: a Heineken 1951 és 1991 között a vörös csillagos emblémáját fehér csillagra cserélte. Csakhogy a körvonalak akkor is vörösek voltak, hívta fel lapunk figyelmét egy iparági szakember.

A lex Heineken születése egyértelműen összefügg az erdélyi Igazi Csíki Sör gyártója és a holland sörmulti közötti védjegyvitával. Lázár hangsúlyozta, a jogvitában szerinte a multinacionális cég "visszaél erejével és befolyásával." Mint lapunk korábban megírta, a Heineken romániai leányvállalat Erdélyben magyar munkavállalókat foglalkoztat, a helyi alapanyagok felhasználásával készíti a csíki fogyasztók által csak "Csíki sörnek" nevezett, ám román nyelven feliratozott terméket. A védjegyperben a világcég javára döntöttek a román hatóságok. (Az Európai Bíróságon azonban továbbra is folyik a védjegyper.)

A Népszavának név nélkül nyilatkozó, az ügyet jól ismerő szakember nem zárta ki, hogy a Heineken elleni kormányzati támadások mögött bizonyos személyi összefonódások lehetnek a háttérben. A hvg.hu is arról cikkezett, hogy kis sörüzemek és nagyvállalkozói érdekcsoportok is szorgalmazták a multik elleni fellépést, azaz a kormányzati hecckampány a piac átrendezésének szándékát hivatott fedezni.

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete adatai szerint a kis főzdék száma 300-ról a tizedére zuhant és jelenleg sincs több 60-65-nél. A kézműves sörök a forgalom alig 3 százalékát adják. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) jövedéki statisztikái alapján viszont az 1 százalékot sem éri el a részesedésük. Tavalyi adatok szerint a kis sörfőzdék 247 ezer hektorliterfok után fizettek adót, ez 5 fokos sörrel számolva 49,5 ezer hektoliter lehet, míg a teljes piac meghaladja a 6 millió hektolitert. Az eltérésre lecsapott a nagy főzdéket tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége és felkérték a NAV-ot az eltérés okának kivizsgálására. Mondhatni adóelkerüléssel vádolják a nagy főzdék a kis főzdéket, amelyek néhány nappal ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak, mert szerintük még mindig kiszorítják őket a vendéglátóhelyekről.

Szerző

Magas rezsiért csatázunk Brüsszellel

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:00
Az árharcból az állam profitál FOTÓ: NÉPSZAVA
Kevés valós állítást találtunk a kormány rezsiérvei között. Pedig ezeket nemzeti konzultációkon erősíttetnék meg a polgárokkal. A Fidesz-KDNP szerint a szabad piac emeli a díjakat. A valóság ezzel szemben az, hogy inkább a liberális ármegállapítású államokban csökkennek a tarifák.

Brüsszel a "tiszta energia minden európainak" című programjával nyílt támadást intézett a rezsicsökkentés eredményei, a lakossági áramárak állami meghatározása ellen - fogalmazott szerdai tájékoztatóján Aradszki András energiaügyi államtitkár. Brüsszel "lopakodó jogszabályalkotással" számos határkört vonna el a tagállamoktól. Ha ezeket a folyamatokat végigvinnék, a családok "megint ki lennének szolgáltatva a multik érdekeinek", éppúgy, mint 2002-2010 között – mondta a kereszténydemokrata politikus. Szerinte ekkor "a szocialisták és Brüsszel karöltve lehetővé tették", hogy a multik "több ezer milliárd forint profitot vigyenek ki az országból". A brüsszeli csomag érvénybe léptetése az eddigi eredmények "lenullázását” jelentené és "rezsiemelésről kéne beszélnünk".

"Köztudomású és a brüsszeli bürokraták által is elismert tény, hogy azokban a tagállamokban, ahol a piac határozza meg a tarifákat, 2010 és 2015 között mindenütt emelkedett az ár" - fogalmazott. "2010 előtt a magyarok fizették a legtöbbet a rezsiért" - tette hozzá. Szerinte a magyar családok a négy éve indult rezsicsökkentés óta közel ezermilliárd forintot takarítottak meg és csökkentek a kintlévőségek. A kormány elkötelezett amellett, hogy "ha a feltételek előállnak", 2017-ben is folytassa a rezsicsökkentést, de mindenesetre megvédje annak értékeit. Így most nemzeti konzultáción kérdezik meg a magyar polgárokat arról, "engedjünk-e Brüsszelnek, ássuk-e alá a rezsicsökkentés vívmányait". Ha bárkinek ebből nem lenne világos az igényelt válasz, közölte: bízik abban, hogy a polgárok megerősítik a kormány álláspontját.

Nincs nyílt támadás

Az államtitkárnak a Fidesz-propaganda fordulatait idéző felszólalása több elemében nagyon jelentős pontosításra szorul. Az Európai Bizottság által a "tiszta energia minden európainak" címen kiadott javaslat nem intéz nyílt támadást a magyar "rezsicsökkentés eredményei" ellen. Az erről kiadott tavaly novemberi közleményük egyértelműen az európai áramtermelés szén-dioxid-mentesítését célozza. Ebben ráadásul az EU és az Orbán-kabinet álláspontja között nincs is érzékelhető különbség. Aradszki András kérdésünkre úgy fogalmazott: a csomag tartalmaz értékelhető elemeket, de a magyar kormány az 1990-hez képest vállalt szén-dioxid-kibocsátás-csökkentéshez ragaszkodik. Abban, hogy ezt miként érjük el, a kabinet nem kíván eddigi vállalásain módosítani, illetve ebbéli jogáról lemondani - tette hozzá. A csomagot ebből a szempontból „heterogénnek és diszfunkcionálisnak” nevezte.

Megjegyzendő: a magyar kormány lényegében az atomerőmű-bővítésre összpontosítva kívánja az - ipar rendszerváltás utáni összeomlásával amúgy is "sikeres" – szén-dioxid-kibocsátás-csökkentést elérni. Az Európai Bizottság mostani programja viszont határozottan nem a nukleáris, hanem a megújuló energiák térnyerésére, egyszersmind az energiatakarékosságra és más igénycsökkentő eljárásokra alapozva érné el a célt. A kormánypárti értelmezés szerinti "nyílt lopakodás" az EU-s iratokban legfeljebb olyképp érhető tetten, hogy egy tájékoztatójuk egy mondata szerint "az árszabályozás fokozatos kiszorítását ösztönöznék". Ez nem utal még kötelezvényre se, nem hogy támadásra. Uniós források megerősítik: a bizottsági javaslat további szinteken finomodhat, puhulhat.

Nem, de...
Az ipart az elmúlt évek során úgy sikerült növekedési pályára állítani, hogy közben nem nőtt az energiafelhasználás - közölte Aradszki András. Pedig de. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint az ipari áramfogyasztás tavaly több mint két százalékkal haladta meg a 2015-ös értéket. Éves gázértékük még nincs, de időarányosan emelkedés mutatkozik, a rendszerirányító pedig az éves országos gázforgalomban is élénkülést lát.

Titkos Fidesz-EU-paktum?

Ama érvelés, miszerint 2002-2010 között a "baloldal és Brüsszel" közös ármánykodása nyomán az energiamultik több ezer milliárd forintot vittek volna ki az országból, aminek aztán az Orbán-kabinet a rezsicsökkentéssel vetett volna gátat, immár teljességgel a valótlanság mezejére téved. Azt a számot, hogy a közműcégek - nem "több", hanem egy - ezermilliárd forint "extraprofitot vittek ki az országból", Rogán Antal négy éve dobta be a köztudatba. A forrást nem jelölték meg, az úgymond Fidesz-gyűjtés. Ám az érték nem 2002 és 2010, hanem 1995 és 2011 közöttre vonatkozott. Ráadásul Rogán bevallotta, ez a nyereségek és nem az ebből hazavitt osztalékok összege. Szerinte ugyan a multik a nyereség nagy részét hazavitték, de ezt nem támasztotta alá tényekkel. Akármennyi is legyen az 1995 és 2011 között – így például az első Orbán-kormány időszakában - "hazavitt" összeg, a Fidesz ezt 2010 után nem hogy nem akadályozta, de az iratok szerint az energiaszolgáltatók által hazautalt összegek azóta nagyságrenddel ugrottak. Orbán Viktor hallgatólagos hozzájárulása mellett az „energiamultik” azóta is akadálytalanul utalják haza a milliárdokat. Ha tehát lett volna erre bárminemű „összeesküvés” a baloldal és az EU között (amit „nyilván” semmi se bizonyít), akkor most ez a gyanú a Fidesszel szemben hatványozottan fennáll.

Brüsszel akár felezné is a tarifáinkat

Azt se támasztja alá semmi, hogy az uniós csomag életbe lépése rezsiemelést hozna. Ellenben annak kimondott célja a rezsi csökkentése. Igaz, elsősorban energiatakarékossággal, lakásszigeteléssel, fűtésfelújítással, megújuló energiával, a kereslet olcsóbb időszakokra terelésével. Ez szakértők szerint akár 50 százalékos rezsicsökkenést is hozna, kiváltképp Magyarországon, ahol a lakások az uniós átlagtól messze lemaradva elavultak, pazarlóak, huzatosak. Aradszki András erről azt mondta: a 2011-es energiastratégiában a hatékonyság növelésére „tettek esküt”, amit pályázatok is bizonyítanak. Ennek kapcsán megjegyzendő: a lakossági felújításokra szánt százmilliárdos vissza nem térítendő uniós támogatást az Orbán-kormány inkább saját épületeire költi, ami szakértők szerint jóval kevésbé hatékony. Az évi néhány milliárdos – lényegében csak gesztusértékű - vissza nem térítendő állami támogatáson túl a lakosságnak csak kamatmentes hitel jár.

Amennyire sarkos, annyira valótlan az az állítás, hogy 2010 és 2015 között valamennyi olyan tagállamban nőtt volna a rezsi, ahol azt a piac szabályozza. Az Aradszki András által emlegetett „köz” illetve brüsszeli bürokraták legalábbis kevéssé tanulmányozhatták az unió statisztikai hivatalának ide vágó dolgozatait (a Fidesz főideológusairól már nem is beszélve). Az Eurostat szerint 2010 és 2015 között a legkisebb lakossági fogyasztás áramárai a teljesen liberális Csehországban, Szlovéniában, Belgiumban és Luxemburgban is mérséklődtek. De a rezsipropaganda szempontjából talán még kellemetlenebb, hogy ez nagyjából az összes olyan tagállam, ahol a lakosság olcsóbb villanynak örülhetett. A helyi kormány Magyarországon túl még Máltán szerencséltette polgárait kedvezőbb díjjal. A fizetésarányos kimutatásban a piacpártiakhoz felsorakozik még Svédország. Hasonló a helyzet gázfronton is. A legkisebb fogyasztásúakra vonatkozó, kétségkívül siralmas listán a piacpárti Dánia és Luxemburg mellett Magyarország egyedül árválkodik a polgárait olcsóbb fűtéssel kényeztető kormányok sorában. A fizetésarányos listán se jobb a helyzet, csak ott Luxemburg helyére a szintén liberális Észtország kerül.

A rezsiváltozást tehát legalábbis nem befolyásolja, hogy azt a vevők kegyeiért versengő „multik” vagy a kormányfőjük kegyeiért versengő miniszterek ötlik-e ki. Mindezek kapcsán az államtitkárt a hozzánk hasonló helyzetű, V4-es, egyszersmind liberális díjpolitikát követő Csehországban mért árcsökkenéssel szembesítettük. Ezt Aradszki András „elenyésző árfluktuációknak” nevezte, amihez nem mérhető a 25 százalékos központi magyar ármérséklés. Emlékeztetett, hogy a cseh árak magasabbak a hazaiaknál. Ez igaz. Az EU szerint viszont a politikailag túl alacsonyan meghúzott díj tönkreteheti az ellátórendszert. Szintén valótlanság ugyanakkor, hogy 2010 előtt mi fizettük volna a legtöbbet az energiáért. Az Eurostat szerint 2009 végén az áram 29-ből a 11., a gáz pedig 25-ből a 7. legolcsóbb volt nálunk. A vásárlóerőhöz képest a magyar díjak a 9., illetve 11. legnehezebben fizethetőeknek számítottak. E téren viszont, mint azt az államtitkár elismerte, továbbra is van mit behoznunk.

Rezsicsökkentés? Elmúltnyolcév!

Ama kérdésünk megválaszolását, miszerint a „rezsicsökkentés értékeinek megvédése”, akár a nyersolajárak elmúlt három évi mélyrepülése tükrében, mikor ölt testet tényleges rezsicsökkentésben, Aradszki András azzal ütötte el, hogy „régóta beszélgetünk már egymással, tudjuk, ki melyik spektrumban dolgozik; ez a szöveg jellemzően ama baloldali pártok részéről hangzik el, akik kormányzásuk idején háromszorosára emelték a gáz árát, és ezzel elérték, hogy a keresetükhöz képest a magyar emberek fizessék a legmagasabb gázárat”. Utóbbi állítást fentebb cáfoltuk; arról pedig néhány hete tettünk közzé számítást, hogy a szocialisták időszakukban az aktuális olajárhoz képest semmivel se árazták jobban túl a lakossági gázdíjat, mint napjainkban a Fidesz. Aradszki András a világpiaci árzuhanásra hivatkozva rezsicsökkentést követelő MSZP-s javaslatot azzal "utasította vissza", hogy ugyan a tőzsdei gázár 2016 tavaszán tényleg esett, de azóta nőtt, így ez már 15 százalékos áremelést jelentene. Bár kérdésünk az olajáresésre vonatkozott – hisz az orosz gázárat jórészt ahhoz kötik -, a gáztőzsde-hivatkozás szintén fals. Az irányadó holland ár kétségkívül 2016 áprilisában érte el mélypontját, ám az egy évvel korábbinál 40 százalékkal alacsonyabban. A csúcshoz képest még a mostani tőzsdei szint is vagy 30 százalékos gázárcsökkentést diktálna (legalábbis az államtitkár által MSZP-snek titulált elvek alapján).

A független sajtóban az elmúlt évek során több alkalommal napvilágot láttak a valótlanságoktól hemzsegő fideszes rezsipropagandát cáfoló tények. Érvrendszerük azonban jottányit se finomodott.

Unióhoz húzó ellenzék és szakértők
A Lehet Más a Politika további "cseles kérdéseket" készül a Nemzeti Választási Bizottsághoz benyújtani a paksi bővítésről szóló népszavazás kiírása érdekében - közölte Szél Bernadett társelnök a Millennium Intézet "Energiaforradalom vagy Paks? Mivel világítunk 20 év múlva?" című konferenciáján. A zöldpárt az energiatakarékosságot ösztönözné, illetve a kormány terveinél jóval nagyobb arányban - 2035-re legalább 30 százalékra - növelnék. "Perverz módon" a Fidesz - beváltatlan - választási programját említette irányadóként, amely évente a lakások tizedének felújítását helyezte kilátásba. Központi erőművek helyett a területileg szétterített energiahasznosítást pártolják. Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője szerint a magyar energiaigények 2050-ig 40 százalékkal csökkenthetőek. A paksi bővítés egyik legharcosabb ellenzőjeként ismert politikus 2050-re 80 százalékos megújuló-arányt is elérhetőnek tart. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető szerint az energiauniós csatlakozás Magyarország stratégiai érdeke lenne, míg a paksi bővítésre kötött magyar-orosz paktum "bűn". Így támogatják a népszavazást. Most piaci alapon is lát lehetőséget rezsicsökkentésre: a nagykereskedelmi áramár 2008 óta 70 százalékkal esett, a piaci gázár 2013 óta megfeleződött - közölte. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársa a zuhanó napelemárakra hívta fel a figyelmet, egyszersmind - Horváth Ágnessel, a Mol vezető közgazdászával együtt - a jövőben fontos szerepet tulajdonított a földgázalapú áramtermelésnek. Munkácsy Béla, az ELTE környezet- és tájföldrajzi tanszékének adjunktusa szerint az unió nagy része a megújulóhasznosítás felé fordul. Az Andor László volt uniós biztos elnökölte szervezőintézet Aradszki Andrást és Aszódi Attila Paks2-ügyi kormánybiztost sikertelenül kérte fel előadónak.

Szerző

Az M7-es egyik szakaszának ingyenességét kérné Székesfehérvár

Amennyiben a pénteki közgyűlésen a képviselők támogatják, akkor Székesfehérvár önkormányzata kérni fogja a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól, hogy az M7-es autópályának a székesfehérvári lehajtói közötti szakasza legyen ingyenes, amíg a városban megépülnek a belváros forgalmát csökkentő alternatív útvonalak.

Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester csütörtökön sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, nem az autópályadíj megszüntetését kezdeményezik, hanem a felfüggesztését a személygépkocsik és motorkerékpárok számára, a következő 3-5 évre. Hozzátette: erre az időszakra - igazolható bevételkiesés esetén - a város kész az államnak kifizetni az elmaradó bevételeket. Megjegyezte, korábban kértek már hasonló mentességet a minisztériumtól, de akkor kompenzációt nem ajánlottak, illetve a belvárost tehermentesítő utakra sem volt még forrás. Ez mostanra megváltozott, így a városvezető reméli, a tárca partner lesz az ideiglenes térítésmentességben.

Cser-Palkovics András elmondta, hogy három olyan fontos út épül meg több milliárd forintból a következő években, amelyek a városon belül alternatív útvonalakat jelentenek az autópályával szemben, és megoldást jelenthetnek Székesfehérvár közlekedési problémáira is. Az egyik a vasútállomás mellett létesülő intermodális központ beruházás keretében az Új Váralja sort köti össze a Mártírok útjával, a másik a déli összekötő út, amely a Székesfehérvár területén belül a 62-es és 63-as utak bevezető szakaszait köti össze, a harmadik pedig a börgöndi repülőtér-fejlesztés keretében a városhatáron kívül szintén a 62-es és 63-as utakat kötné össze. Az első kettőre már megvan a forrás, a harmadikra hamarosan meglesz.

A városvezető megemlítette, hogy szintén megkezdték a tárgyalásokat az állammal a Székesfehérvár-centrum autópálya-lehajtó és a 8-as főút kereszteződésében lévő körforgalom bővítéséről, mert ennek kapacitása a megnövekedett forgalmat nem képes elvezetni. A város hajlandó lenne anyagilag is támogatni a fejlesztést úgy, hogy a csomópont állami kezelésben van.

Szerző