Lázár János;Semjén Zsolt;sörgyárak;Lex Heineken;Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete;
2017-03-24 06:22:00
Előzetesen tájékoztatták a miniszterelnököt, aki a benyújtott formájában támogatta a javaslatot - tette hozzá Lázár. Nyitottak minden jogi vitára, ám Lázár hozzátette, hogy az Európai Bíróság gyakorlatában az önkényuralmi jelképek használatát a kereskedelemben nem nézik jó szemmel. Példaként hozta fel a miniszter, hogy a testület 2011-ben elutasította egy brit parfümgyártó cég keresetét, amely a szovjet címert akarták használni logóként. A vitára bőven lesz idő a törvényjavaslattal kapcsolatban, mivel három hónapos európai kodifikációs időszak következik, miután kikérik az Európai Bizottság véleményét is a törvényjavaslatról.
A miniszter az elől a kérdés elől viszont kitért, hogy a javaslat esetleges elfogadása után más cégeknek is le kell-e venniük a vörös csillagot a termékeikről. (Ilyet visel többek között a Converse, San Pellegrino, Milky Way.) Ha viszont olyan törvényt fogadna el a kormánypárti többség, amelyik lehetőséget adna a kormánynak egyedi felmentésekre, azt még az Alkotmánybíróság is elmeszelheti a diszkriminatív jellege miatt, az Európai bíróságról nem is beszélve, amelyik hivatkozhat majd arra, hogy ha eddig nem zavarta a magyar kormányt a Heineken védjegye, akkor most miért.
Lázár emlékeztetett: a Heineken 1951 és 1991 között a vörös csillagos emblémáját fehér csillagra cserélte. Csakhogy a körvonalak akkor is vörösek voltak, hívta fel lapunk figyelmét egy iparági szakember.
A lex Heineken születése egyértelműen összefügg az erdélyi Igazi Csíki Sör gyártója és a holland sörmulti közötti védjegyvitával. Lázár hangsúlyozta, a jogvitában szerinte a multinacionális cég "visszaél erejével és befolyásával." Mint lapunk korábban megírta, a Heineken romániai leányvállalat Erdélyben magyar munkavállalókat foglalkoztat, a helyi alapanyagok felhasználásával készíti a csíki fogyasztók által csak "Csíki sörnek" nevezett, ám román nyelven feliratozott terméket. A védjegyperben a világcég javára döntöttek a román hatóságok. (Az Európai Bíróságon azonban továbbra is folyik a védjegyper.)
A Népszavának név nélkül nyilatkozó, az ügyet jól ismerő szakember nem zárta ki, hogy a Heineken elleni kormányzati támadások mögött bizonyos személyi összefonódások lehetnek a háttérben. A hvg.hu is arról cikkezett, hogy kis sörüzemek és nagyvállalkozói érdekcsoportok is szorgalmazták a multik elleni fellépést, azaz a kormányzati hecckampány a piac átrendezésének szándékát hivatott fedezni.
A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete adatai szerint a kis főzdék száma 300-ról a tizedére zuhant és jelenleg sincs több 60-65-nél. A kézműves sörök a forgalom alig 3 százalékát adják. A Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) jövedéki statisztikái alapján viszont az 1 százalékot sem éri el a részesedésük. Tavalyi adatok szerint a kis sörfőzdék 247 ezer hektorliterfok után fizettek adót, ez 5 fokos sörrel számolva 49,5 ezer hektoliter lehet, míg a teljes piac meghaladja a 6 millió hektolitert. Az eltérésre lecsapott a nagy főzdéket tömörítő Magyar Sörgyártók Szövetsége és felkérték a NAV-ot az eltérés okának kivizsgálására. Mondhatni adóelkerüléssel vádolják a nagy főzdék a kis főzdéket, amelyek néhány nappal ezelőtt a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordultak, mert szerintük még mindig kiszorítják őket a vendéglátóhelyekről.