Oroszország;gyilkosság;Ukrajna;Kijev;kettős állampolgárság;Petro Porosenko;

Az elnök meghátrált az állampolgársági törvény ügyében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN

- Robbanás és leszámolás Ukrajnában

Robbanás történt egy Harkiv melletti lőszerraktárban csütörtök hajnalban, délelőtt pedig Kijevben, a nyílt utcán agyonlőttek egy ukrán állampolgárságot kapott volt orosz parlamenti képviselőt. Az ukrán hatóságok mindkét esetben Oroszország „kezét” valószínűsítik a tragédiák mögött. A kijevi parlament tegnap nem tűzte napirendre a Porosenko elnök által kezdeményezett kettős állampolgárság büntetését célzó törvénymódosítást.

A lőszerraktárban hajnalban történt a robbanás, majd hatalmas tűz keletkezett, a környékről mintegy 20 ezer embert kellett kitelepíteni. Anatolij Matiosz ukrán katonai főügyész és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint diverzáns akciót követtek el. Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács helyettes titkára úgy fogalmazott, „Oroszország keze benne van az akcióban”, de a hatóságok azt sem zárják ki, hogy egyszerűen emberi mulasztás történt. A katonai főügyész jelentése szerint a diverzió gyanúját az erősíti, hogy a robbanások előtt egy drón hangjára hasonlító zúgást volt hallható a terület fölött.

Denisz Voronyenkov volt orosz képviselőt a délelőtti órákban lőtték agyon Kijev belvárosban. Voronyenkov az orosz Kommunista Párt parlamenti képviselője volt 2011-2016 között, a legutóbbi választáson azonban már nem szerzett mandátumot. Tavaly októberben folyamodott ukrán állampolgárságért, decemberben meg is kapta azt. Azóta feleségével, az ugyancsak parlamenti képviselő, híres operaénesként ismert Maria Makszakovával Kijevben él.

A kijevi rendőrség parancsnoka szerint Oroszországból rendelhették meg a volt képviselő kivégzését. A gyilkos a Premier Palace szálló előtt lőtt rá és testőrére. A politikus meghalt, a testőre súlyos sérülésekkel kórházba került. Ukrán sajtóhírek szerint a merénylőt is lövés érte, de elmenekült a helyszínről.

A gyors eljárás Voronyenkov állampolgársági ügyében vélhetően annak köszönhető, hogy az ukrán igazságszolgáltatást segítette tanúskodásával a Viktor Janukovics volt elnök elleni perben, a Krím orosz annektálását pedig hibának nevezte és Ukrajnába települése után, az idén február 17-én egy interjúban Oroszországot a náci Németországhoz hasonlította, azt hangsúlyozva, hogy az orosz titkosszolgálat, az FSZB mindent kontroll alatt tart Oroszországban, beleértve az Állami Dumát is.

A 45 éves volt kommunista politikus ellen, aki a parlament korrupcióellenes szakbizottságának tagja volt, Oroszországban több komoly korrupciós és offshore vád is felmerült. Az ügyészség és az ismert korrupcióellenes ellenzéki aktivista politikus Alekszej Navalnij egyaránt korrupcióval vádolta. Noha az offshore ellenes törvényért harcolt, kiderült róla, hogy maga is érintett volt off shore ügyletekben. Bűnügyi vád is megfogalmazódott ellene, Anna Atkin vállalkozó azzal vádolta meg, hogy részese volt Andrej Burlakov vállalkozó (Atkin partnere) meggyilkolásának megrendelésében.

Míg Oroszországban élt, nem lázadt Putyin rezsimje, sem az FSZB ellen. Öt éves mandátuma alatt egyetlen fontos törvénykezdeményezés kapcsolódik a nevéhez – a külföldi tulajdon korlátozása az orosz médiában. Ennek köszönhetően kellett módosítani a Vegyemosztyi és a Forbes Oroszország tulajdonosi szerkezetét.

Hazájában extravagáns esküvője tette híressé. A parlamenti képviselők közül neki volt a legfényesebb lagzija. Első gyermekük 2016-ban született.

Enyhült Porosenko törvényjavaslata
Az elnök meghátrált az állampolgársági törvény ügyében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN

Az elnök meghátrált az állampolgársági törvény ügyében FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/BRENDAN HOFFMAN

Elmaradt tegnap a szavazás a kijevi törvényhozásban a Petro Porosenko elnök által benyújtott, az állampolgársági törvényt módosító javaslatról. A voksolást a tervek szerint kedden tartják meg.
Az ukrán államfő azt javasolja, hogy politikusok és közhivatalt viselők esetében váljon büntethetővé a kettős állampolgárság, s legyen megvonható az ukrán állampolgárság azoktól, akikről kiderül, hogy más állampolgársággal is rendelkeznek. Porosenko eredeti elképzelése szerint mindenki büntethető lett volna. Az ukrán közéletben heves vita folyt erről, figyelmeztetve az elnököt, hogy több százezer ukrajnai lakos veszítheti el így állampolgárságát.

Jóllehet Vlagyimir Putyin orosz elnök két hete hazája legfontosabb partnerének nevezte Törökországot, Moszkva és Ankara nagy egymásra borulásának folyamata mintha lelassult volna. Szíriában ugyanis egyre nyilvánvalóbbá válik, mennyire különböznek Putyin és Recep Tayyip Erdogan érdekei.