Semjén: a balliberálisok a lex Heineken miatt sipítoznak

Publikálás dátuma
2017.03.24. 08:58
Semjén issza Orbán szavait és gondolatait a parlamentben MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Semjén Zsolt a Magyar Idők pénteki számában megjelent interjúban közölte:  szerinte ha minimális nemzeti érzék lenne a baloldalban, akkor megértené, hogy ez az ügy nem a kormányról szól, hanem a székelység megmaradási küzdelméről.

"Abszurd, ahogy a balliberálisok azért sipítoznak, mert meg akarjuk tiltani, hogy önkényuralmi jelképeket - például horogkeresztet - anyagi haszonszerzés céljából fel lehessen használni kereskedelmi termékeknél.

Semjén szerint eleve be kellett volna emelni az önkényuralmi jelképek tilalmáról szóló törvénybe. "Ha hibáztunk, az az volt, hogy ezt nem tettük meg akkor".

Semjén hazugságnak nevezte az egyszerűsített állampolgársággal kapcsolatos visszaélésekről szóló híreket is. Elmondta: a szigorú ellenőrzés eredményeként eddig 32 ezer kérvényt utasítottak el.

A rendszert inkább túlzottan szigorú - mondta Semjén, hozzátéve, hogy a nyelvtudást illetően enyhítene a szabályokon.

Semjén Zsolt elmondta: kezdeményezik a levélszavazás egyszerűbbé tételét egy törvénymódosításban. 

A teljes interjút itt olvashatja el!

Szerző

Molossá alakítják az Agip-kutakat

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:28
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER

A Mol idén mintegy tízmilliárd forintos beruházást tervez hazai töltőállomás-üzemeltető üzletágában – jelentette be a molossá változtatott Szentendrei úti egykori Agip-kút átadása alkalmával Orosz András, az olajipari csoport hazai kiskereskedelmi vezetője. Az egységben elektromosautó-töltő mellett a Fresh Corner nevű üzletet „drive” jellegűvé alakították, vagyis a shop kínálata autóban maradva, akár tankolás nélkül is megvásárolható. A Mol tavaly vette meg az olasz ENI 173 hazai Agip-kútját, a térségben pedig mintegy félszáz egység került így hozzájuk. Idén mintegy száz kutat szabnak át a saját márkájukra; egy-egy töltőállomás átalakítsa több tízmillió forint. Magyarországon közel félezerre, a térségben hozzávetőlegesen kétezerre rúg a Mol-kutak száma. 2018-ra térségi szinten több mint hétszáz egységben alakítanának ki Fresh Cornert. 2021-re fogyasztási cikkekből-szolgáltatásokból több mint százmilliárdos leírások előtti nyereséget remélnek. A Mol közgyűlési dokumentumaiból amúgy kiderül, hogy a cégnél a részvénynévérték felosztását tervezik. Ennek megfelelően a ma ezer forintos névértékű részvény a jövőben nyolc darab 125 forintos névértékű részvényt jelentene. Ennek megfelelően az árfolyam is ilyen arányban "csökkenne", a tegnapi adat alapján 2576 forintra. Ez a jelenlegi részvényesek vagyonát semmiben nem érinti, de többek szerint a kisebb címlet felhajthatja a keresletet és így az árat is.

Szerző
Témák
MOL AGIP

Politika fékezi a bővülést

Publikálás dátuma
2017.03.24. 06:24
A héttagú tanács már az első félévben eredményekben reménykedik FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A 2017-es, Magyarországról szóló országjelentés szerint gazdaságunk teljesítménye szilárd, ám a potenciális növekedésünk az elmúlt években tapasztalt fellendülés ellenére továbbra is egy teljes százalékponttal elmarad a válság előttitől. Lemaradunk az innováció területén, továbbra sem vállalkozásbarát, mondhatni instabil a szabályozási környezet. A kormány versenyképességi tanács felállításával segítene a helyzeten.

A magyar vállalatok alacsony beruházási szintje visszafogja a termelékenységnövekedést és ezáltal a versenyképességet és a potenciális növekedést is - tolmácsolta Székely István, aki az Európai Bizottság Pénzügyi Főigazgatóságán a hazánkkal foglalkozó országigazgatója az Európai Bizottság (EB) véleményét. A termelékenység növelése pedig elengedhetetlen, mert ha elmaradna, akkor fennáll annak a kockázata, hogy Magyarország középtávon még többet veszít a versenyképességéből - tette hozzá az országigazgató az EB 2017-es, hazánkról szóló országjelentésének tegnapi vitáján.

Lemaradásunk további oka, hogy az innováció még nem szerves része a gazdaságunknak. Szemmel látható, hogy a külföldi és a hazai tulajdonú vállalatok között jelentős a termelékenységi rés, az előbbiek javára. Óvatosan utal a Bizottság jelentése a magyarországi üzletláncok életét megnehezítő próbálkozásokra, amikor úgy fogalmaznak: a szolgáltatások – és benne a kiskereskedelem – szabályozási korlátai merevvé teszik a piacot, és gátolják a beruházásokat. Kifogásolja a jelentés azt is, hogy Magyarországon instabil szabályozási környezet, és hiányos a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatal. Mindez gátolja a gazdaság dinamikus növekedését is. Erős kritikát fogalmaz meg a Bizottság, amikor megállapítják, hogy a közbeszerzést továbbra is a verseny és az átláthatóság korlátozottsága jellemzi, a korrupció kockázata továbbra is magas.

A Bizottság álláspontja szerint a kormány adóintézkedések ugyan helyes irányba mutatnak, de így magas az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya, ami ugyancsak a gazdasági növekedést korlátozó intézkedés. A társadalombiztosítási járulékok és a társasági adó idei csökkentése mindössze 1,5 százalékpontot javított az adóterhelésen.

Pozitív hatást gyakorolnak a gazdaságfejlesztési uniós források a létszámra és a teljesítményre, ugyanakkor a munkatermelékenység nem változott jelentősen a támogatások hatására - támasztotta alá az országjelentés megállapításait a Portfolió csütörtöki konferenciáján Fábián Gergely. A jegybank igazgatója az MNB kutatásaira alapozva elmondta, kifejezetten alacsony a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység támogatására kiírt pályázatok hatékonysága.

Ugyancsak tegnap megtartotta az első ülését az a Nemzeti Versenyképességi Tanácsra keresztelt grémium, aminek felállítására azt követően adott „utasítást” Orbán Viktor kormányfő, hogy tavaly ősszel hat helyet zuhanva, nagyon leszerepeltünk a Világgazdasági Fórum felmérésén. A 28 tagú Európai Unióban is csupán a 25. helyre kerültünk. A tanács csütörtöki ülése után Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatón kifejtette: hat területet neveztek meg, ahol rövidtávon is javítható a magyar gazdaság versenyképessége.

Szavai szerint a cégalapítás módja, az építési engedélyek felülvizsgálata, az energiaellátás biztosításának a kérdése, az adóadminisztráció, a kistulajdonosok védelme és a fizetésképtelenség kérdése. Az említett ügyeken túl szóba került az oktatás és a munkaerőpiaci hosszútávú átalakítása, ám hogy ezekben a kérdésekben milyen irányokról, elképzelésekről beszéltek azt a miniszter nem részletezte. Kérdésre válaszolva konkrétumokat adózási területen nevezett meg, miután jelezte az a szándékuk, hogy az év második felében már az e-számlák kiállítását már tesztelni tudják. Reményeik szerint ezáltal a cégek bürokratikus terhe csökken. A Népszava kérdésére reagálva a Varga Mihály kifejtette a tanács tagjai munkájukért nem kapnak javadalmazást.

Szerző