A közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében ugyanis az önkormányzati rendészeti szervek a rendőrséggel azonos módon, videokamerás térfelügyeleti rendszert vehetnek igénybe.
A szabályszegés esetére – ami nem azonos a szabálysértéssel -, mint például egy rossz irányba kanyarodás, az erre vonatkozó kormányrendelet 50 ezer forintos közigazgatási bírság kiszabását teszi kötelezővé. Ettől a közterület-felügyelet nem térhet el és részletfizetésre sincs lehetőség.
Míg 2012-ig az önkormányzat területén kivetett és befizetett szabálysértési bírságok teljes egészében a település bevételei voltak, ma ezt az államkincstár kapja. A szabályszegésért kiszabott büntetés mértékétől, a már idézett rendelet miatt a rendőrség sem térhet el - hiába állítja Tarlós, hogy ők méltányosabbak lehetnek. Viszont a bírság összegét szélsőséges esetben, a rendőrség indítványára, nem fizetés esetén elzárásra változtathatja a bíróság.
Jelenleg kizárólag a szabályszegési bírság összege marad helyben, ebből kell(ene) fenntartani, fejleszteni a felügyeleteket.
Bajba kerülhet az az autós, aki megfogadja Tarlós szavait. A szabályszegés esetében, amelynek elévülési ideje két év, nincs jelentősége annak, hogy a szabályszegő mikor fizeti be. Az összeg akkor sem változik, ha a jogsértő megvárja, amíg a felügyelet közigazgatási eljárást kezdeményez vele szemben vagy adók módjára behajtják.
A szabályszegésért kiszabott büntetés mértékétől, a már idézett rendelet miatt a rendőrség sem térhet el - hiába állítja ezt Tarlós. Viszont a bírság összegét nem fizetés esetén elzárásra változtathatja.
Tarlós azzal tehetné a legtöbbet az autósokért, ha harcolna a rendelet megváltoztatásáért, azért, hogy a rendkívül magas összegű fix bírságokat mérsékeljék, vagy nagyságát mérlegelhetővé tegyék, engedjenek részletfizetést. Ma a családok többségének 50 ezer forint ugyanis valóban hatalmas érvágás.