Vasárnap előrehozott választást rendeznek Bulgáriában. Ez lesz a harmadik parlamenti voksolás 2013 óta. A balkáni országban évek óta rendkívül instabil a politikai helyzet, nincs olyan politikai erő, amely egyértelműen maga mögé tudná állítani a szavazók nagy többségét. Erre a voksolásra azonban nem azért kerül sor, mert újfent megbukott valamely törékeny többséggel rendelkező kabinet, hanem azért, mert Bojko Boriszov korábbi miniszterelnök a tavalyi elnökválasztási kampányban bejelentette, hogy ha nem pártja, a jobbközép GERB jelöltje nyeri a választást, akkor lemond. Cecka Cacseva viszont súlyos vereséget szenvedett a szocialisták által támogatott, oroszbarát volt tábornokkal, Rumen Radevvel szemben, Boriszov pedig állta a szavát, 2016. november 16-án benyújtotta lemondását.
Ezek után valószínűsíthető volt, hogy a kampányt újra az orosz-bolgár viszony, az „oroszbarátság” kérdése fogja dominálni, de nem így történt. A szociális kérdések szinte elsikkadtak, a bér- és nyugdíjemelési ígéretek és az Oroszország elleni szankciók kérdése is eltörpültek annak a politikai viharnak az árnyékában, amely Törökországgal szemben csúcsosodott ki. A kampányt így muszlim-, török és bevándorlóellenesség uralta.
A botrány azzal kezdődött, hogy Süleyman Gökce Törökország szófiai nagykövete megjelent a 2015-ben alakult új bulgáriai török párt, a Demokraták a Felelősségért, a Szolidaritásért és a Toleranciáért (DOST) választási klipjében, illetve Mehmet Müezzinoglu török szociális ügyi miniszter felszólította a török nemzetiségű bolgár választókat, szavazzanak a DOST-ra. Szófia vehemensen kifogásolja, hogy az Erdogan-rezsim „beavatkozott Bulgária belügyeibe”, és ebben a DOST-on kívül minden bolgár párt egyetért, köztük a hagyományosan harmadik parlamenti erő, a bulgáriai törökök korábbi pártja, az Ahmed Dogan vezette Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) is.
Komoly diplomáciai botrány kerekedett, március 7-én a szófiai külügy bekérette a török nagykövetet, március 17-én pedig nemzetbiztonsági kockázatnak minősítve kiutasították és öt évre kitiltották az országból Ibrahim Tarancıt, a törökországi edirnei kormányzóság főtitkárát, aki ugyancsak kampányrendezvényen vett részt. Ankarát Radev elnök és Ognian Ghergikov ügyvivő miniszterelnök is egyaránt bírálta. Radev az Európai Uniót is felszólította, foglaljon állást a bulgáriai török kampányakciók ügyében. Szófia nem engedte meg azt sem, hogy a török politikusok Bulgáriában kampányoljanak az április 16-i alkotmánymódosító referendum mellett. Kedden a kabinet bejelentette, leállítja a szófiai reptér koncesszióba adásának folyamatát, amelyben két török cég is érdekelt volt.
Recep Tayyip Erdogan török államfő sajátos módon válaszolt a kampányfinisben. Csütörtökön Ankarában, az ott élő törökök előtt tartott beszédében nyomásgyakorlással vádolta Szófiát, és leszögezte, Törökországnak joga van kiállni a törökök jogaiért.
- A BSZP 30,3, a GERB 29, 9 százalékon áll
- A DOST 4 százalékon mérik, de magasabb bolgár-török kettős állampolgárságú szavazási részvétel mellett átlépheti a küszöböt
- A kormányalakítás szinte lehetetlen lesz, ha tényleg elvetik a nagykoalíció lehetőségét. A jobbközép Reformtömb az előrejelzések szerint nem jut be a parlamentbe, a szélsőjobboldali Egyesült Hazafiak szövetsége vállalhatatlan mindkét nagy párt számára. Így a választás tétje az, hogy kit támogat a DPSz, milyen eredményt ér el, s mennyit vesz el tőle a DOST.
A török beavatkozás nem csupán elvi kérdés Bulgáriában. A 7,4 milliós ország lakosságának 8,8 százaléka török nemzetiségű, a szavazópolgárok között azonban 13 százalékos ez az arány. Ez ugyebár azt jelenti, hogy képviseletük akár arról is dönthet, ki alakíthat kormányt Szófiában. Emellett mintegy 400 ezer bolgár állampolgár él Törökországban, ami 60 ezer aktív választópolgárt jelent. Bojko Boroszov pártját, a GERB-et hagyományosan nem kedvelik a bulgáriai törökök, a szocialisták viszont már élvezték parlamenti támogatásukat. A Boriszov iránti ellenszenv annak is köszönhető, hogy a jelenleg 58 éves politikus 1989-ben rendőrtisztként maga is részt vett abban a török nyelvhasználatot és muszlim vallásgyakorlást betiltani igyekvő hatósági eljárásban, amelynek nyomán több tízezer bulgáriai török család emigrált Törökországba. A rendszerváltás után sokan visszaigényelték állampolgárságukat, ők a mai törökországi bolgár szavazók. Törökország a korábbiakban is, úgymond anyaországként támogatta a török DPSz-t, de miután annak elnöke, Dogan szembement az Erdogan-rezsimmel, Ankara aktívan hozzájárult a párt szakadásához és a DOST létrehozásához, amely viszont befolyása alatt áll.
A bolgár nacionalisták az utóbbi napokban többször, legutóbb pénteken, torlaszolták el a török-bolgár határátkelőt, azért, hogy megakadályozzák a „választási turizmust”, a Törökországból busszal szállított szavazópolgárok bejutását Bulgáriába.
A voksolás kimenetele igencsak bizonytalan. A részvételi szándék 50-55 százalék között mozog annak ellenére, hogy tavalytól kötelező a részvétel. Igaz, a távolmaradást nem szankcionálják. A 2014 októberi voksoláson 48,66 százalék élt a választójogával, 2016 novemberében, az elnökválasztáson pedig a kötelező részvétel sem tudta 70 százalék fölé tolni az arányt.
- Bojko Boriszov 2005 óta a bolgár politikai élet főszereplője
- 2005-ben Szófia főpolgármesterének választják
- 2006 decemberében megalakítja jelenlegi pártját Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) néven
- 2008-as első választási győzelme óta többször volt miniszterelnök, ám mandátumát többször idő előtt fejezte be, de több előrehozott választást is megnyert
- Karrierje a kommunista diktátor Todor Zsivkov szolgálatában indult, a már bukott politikus testőre volt a rendszerváltás után
- Eredeti foglalkozása szerint tűzoltó, majd rendőrtiszt
- Aktív harcművész volt éveken át. 1978 óta résztvevője a karate bajnokságoknak, 7. danos fekete öves karatés, a Bolgár Karate Szövetség elnöke, hosszú ideig a bolgár nemzeti karate válogatott edzője is.