Csodaautók a Hungexpón - Fotók

Publikálás dátuma
2017.03.24. 19:10
Lepsényi István a kiállításon.
Magyarok a világ járműgyártásában címmel rendeztek kiállítást a Hungexpón az AutoMobil és Tuning Show keretében.  Több fotóért kattintson a fő képre! FOTÓK: MTI, Marjai János

A megnyitón Lepsényi István, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkára elmondta: a magyar gazdaság jelentős mértékben függ a járműgyártástól, ebben a szektorban több mint 700 vállalat tevékenykedik, ezek adják az ország exportteljesítményének több mint 35 százalékát. A járműgyártás 144 ezer munkavállalót foglalkoztat, az ágazat éves értékesítése meghaladja a 800 milliárd forintot. 

Lepsényi István kitért arra, hogy Magyarország az autonóm járművek területén is az élen akar járni. Magyarországot a gyártáson túl a kutatás-fejlesztés területén is a világ járműgyártásának térképére helyezi a zalaegerszegi tesztpálya megépülése, amely az autonóm, önvezető járművek kipróbálására szolgál majd.

A kormány kiemelt figyelmet fordít az e-mobilitás folyamatos fejlesztésére, az elektromos járművekkel az ország átjárhatóságát már az idén meg akarják valósítani, a tervek szerint 80 kilométerenként állítanak fel elektromos járművek töltésére alkalmas töltőállomásokat.

A Magyarok a világ járműgyártásában című tematikus kiállítást 5. alkalommal rendezte meg az Autós Nagykoalíció az AutoMobil és Tuning Show keretében, amely március 24-26. között látogatható a Hungexpón.

Szerző

Szimulátort és kiképző repülőket kapott a honvédség - Fotók

Publikálás dátuma
2017.03.24. 18:05
MTI Fotó: Mészáros János
Két korszerű, Zlin Z-242L típusú cseh repülőgépet és JTAC (előretolt repülésirányító, Joint Terminal Attack Controller) szimulátort adtak át Szolnokon, az Ittebei Kiss József helikopterbázison.

Simicskó István honvédelmi miniszter az eseményen elmondta: modernizációra van szükség, fejleszteni kell a Magyar Honvédséget, minden képességét, amelyre szükség lesz a jövőben is.

Ezt a célt szolgálja a tíz évre szóló, Zrínyi 2026 néven meghirdetett honvédelmi és haderőfejlesztési program, amely megőrzi a hagyományokat, az értékeket, a bajtársiasságot és a hazaszeretetet is. A program egyik kézzelfogható eredménye ennek a két repülőgépnek a megérkezése is - jegyezte meg.

A miniszter kiemelte: a 2016-os nyílt közbeszerzési eljáráson a legkedvezőbb ajánlatot a cseh Zlin Aircraft nyújtotta be. Ennek nyomán április végéig a most átadott két Zlin Z-242L típusú kétüléses repülőgép mellett további kettő Zlin Z-143LSi típusú négyüléses repülőgép érkezik Magyarországra. A nettó 363 millió forintos beszerzés a gépeken felül tartalmazza a pótalkatrészeket, tartozékokat, az állomány át- és kiképzését is - közölte.

A hajózó és a műszaki állomány Csehországban már megkapta a szükséges átképzést, sikeres vizsgát tett. A teljes állomány átképzése várhatóan 2017. május végéig valósul meg. A most beszerzett gépek kiképzésre, felderítésre, a határőrizeti munkát segítő megfigyelésre, futár feladatra, akár árvízi helyzet felmérésére is bevethetők lesznek.

Simicskó István elmondta: a két Zlin Z-242L típusú kiképző és a két Zlin Z-143LSi típusú felderítő és futár repülőgép már korszerű, digitális műszerekkel felszerelt. E gépek műszerezettsége olyan, hogy nemzetközi légi forgalomban is részt tudnak venni, hatótávolságuk 800 kilométer és 4 órát képesek egy feltöltéssel repülni - tette hozzá.

MTI Fotó: Mészáros János

MTI Fotó: Mészáros János

A magyar honvédségi rendszerbe állított új repülőgépek azokat a JAK-52-es kiképző repülőgépeket váltják le, amelyek az '50-es, '60-as évek technikai színvonalának felelnek meg, és további üzemeltetésük már nem lehetséges.

Simicskó István elmondta, a magyar katonák mindenhol a világban kiválóan helytállnak: Afganisztánban, Irakban, a Balkán térségében, Magyarországon és a déli határunk védelmében, a NATO- és nemzetközi missziókban. A magyar katonák jelentősen hozzájárulnak Magyarország nemzetközi megítéléséhez - fűzte hozzá.

Simicskó István kitért arra, hogy a mintegy másfél milliárd forint összértékű JTAC szimulátor Szolnokra telepítése amerikai támogatással valósult meg. A valósághű virtuális harcteret szimuláló rendszer rendkívül fontos eszköze a repülésirányító katonák kiképzésének és ilyen berendezéssel a régióban egyedül Magyarország rendelkezik - jegyezte meg.

Az eseményen kiosztott sajtóanyag szerint a JTAC (előretolt repülésirányító) az a katona, aki egy előretolt állásból irányítja a harci repülőgépek csapásait. A Magyar Honvédség több alakulata is rendelkezik olyan kiképzett, NATO-képesítést szerzett katonákkal, akik képesek ellátni az előretolt repülésirányítás feladatát. A magyar JTAC műveleti alkalmazása már 2009-ben megjelent az afganisztáni hadszíntéren és a magyar JTAC operátorok élesben, harci körülmények között is bizonyították szakértelmüket.

A Zlin egy jól ismert, bejáratott típus a kiképző repülőgépek terén. A gyár az elmúlt 70 évben több ezer kiképzőgépet gyártott, amelyek a világ minden táján megtalálhatók. A jelenleg gyártott két- és négyüléses gépek 43 országban repülnek.
Az eseményen megemlékeztek arról a 62 ejtőernyős hősről, akik életüket adták szolgálatteljesítés közben a hazáért.

Szerző

Buldózerek mennek a szegénynegyedbe

Publikálás dátuma
2017.03.24. 17:54
Forrás: Miskolcon maradunk!/Facebook csoport
Hiába számos emberi jogi hazai és uniós szervezet tiltakozása, a miskolci számozott utcákban tovább folyik a romák kiszorítása és a házak lebontása: hétfőn mennek a buldózerek. Kell a hely az épülő diósgyőri aréna új parkolójának. 

Az úgynevezett számozott utcákban folytatódik a miskolci nyomortelep-felszámolási program: a 11 utcában található 270 lakásból eddig 29-et már elbontottak, hétfőn pedig megkezdődik a kilencedik, tizedik és tizenegyedik utcák eldózerolása, s újabb 80 lakás felszámolása – adta hírül pénteken a miskolci polgármesteri hivatal. A Számozott utcák teljes területe mintegy 117 300 négyzetméter, a mostani bontási munkák ennek csaknem egyharmadát érintik.

Korábban nyomortelep-felszámolási programnak nevezték, majd később kicsit finomítottak rajta, s „avult városrészek megszüntetésének” hívták azt az eljárást, amelynek valójában kevés köze van a lepusztult szegregátumok átgondolt és tudatos felszámolásához. Jogvédők többször is hangsúlyozták, hogy szerintük Miskolcon a fideszes-kereszténydemokra polgármester vezényletével egyszerű telekbiznisz és ötletszerű cigány-üldözés zajlik. Diósgyőri munkások otthonai voltak az itteni házak, nem viskók, s legtöbbjük nincs is rossz állapotban. Ha lenne a városnak átfogó lakáskoncepciója, ezt a területet is rehabilitálhatták volna, ám nem tették.

Elsőként egy féllábú, idős asszonyt és egy háromgyerekes családot raktak utcára, még 2014-ben. Később rendeletet hoztak, amelyben kétmillió forintot ígértek azoknak, akik vállalták, hogy kiköltöznek miskolci önkormányzati bérlakásukból, s elköltöznek máshová. Válaszul nyolc település – Sátoraljaújhellyel az élen – olyan jogsértő rendeletet alkotott, amely kizárta a lehetséges hozzájuk beköltözőket olyan juttatásokból, amelyeket a helyben élők amúgy megkapnak. Ezt végül a Kúria hatályon kívül helyezte.

Az Európai Bizottság, az EBESZ, a Kúria és az illetékes megyei kormányhivatal is több alkalommal figyelmeztette Miskolcot: jogsértő a számozott utcákban élők kilakoltatása, mert az érintetteknek nem ajánlottak fel más lehetőséget vagy kártérítést ellentételezésül. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda panasza alapján az Egyelő Bánásmód Hatóság félmilliós bírságot szabott ki a miskolci önkormányzatra a számozott utcák lakóinak hátrányos megkülönböztetése miatt, s kötelezte Miskolcot egy méltányos lakhatási rendelet kidolgozására. Roma aktivisták többször is demonstráltak, arra figyelmeztetve a döntéshozókat, hogy ha folytatják kitelepítési akciójukat, szociális katasztrófa fenyegetheti a várost.

Sokan pozitív lépésnek ítélték, hogy az önkormányzat tavaly harminc itteni lakást átadott a Máltai Szeretetszolgálatnak: a szervezet szigorú feltételeket szabva gondoskodik a rászoruló családok elhelyezéséről. Az itt élők szerint azonban jóval több házat kellene ilyen célra felajánlani. Sokan a vegzálások elől már korábban Miskolc peremkerületeibe menekültek, ahol bádogból, farostlemezből összetákolt viskókban vészelték át a telet. Az ő sorsukról senki nem gondoskodott, noha ugyanúgy rászorulnának szociális bérlakásokra, mint a számozott utcában maradók.

Szerző