Brüsszeli áldás - Újabb hat évig működhet a sporttámogatás

Változatlan formában további hat éven keresztül áramolhatnak a sportba vállalkozói pénzek, ugyanis Brüsszelben pénteken engedélyezték a társaságiadókedvezmény-rendszer (tao) folytatást. A döntést Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára jelentette be. 

A sportot, kultúrát és filmművészetet támogató, hat éve működő rendszer "jó és hasznos", új forrásokat teremtett és hosszú távú, kiszámítható finanszírozást biztosított sok intézménynek - tette hozzá az MTI szerint. Szólt arról is, hogy a tao-t sok támadás érte, törvényességét és eredményességét azonban Brüsszel is elismerte. Az államtitkár közölte, a kultúra területén - a költségvetés és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) után - a harmadik legfontosabb támogatási formává nőtte ki magát a tao. 2014-ben 18 milliárd forint támogatás folyt be a rendszerből, 2015-ben pedig már több mint 22 milliárd forint - ismertette a számokat Rétvári Bence. Az állam leginkább öt látvány-csapatsportág, kiemelten a futball "kedvéért" mondott le az adóbevételekről, a gazdasági tárca összesítése szerint 2015-ben több mint 13 ezer cég összességében 107 milliárd forinttal támogatta a sportot.

Az Európai Unió döntésének köszönhetően újabb hat évre biztosított az utánpótlás-nevelés, a létesítményfejlesztés és a szabadidősport támogatása - közölte Sárfalvi Péter, az Emmi nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Az öt látvány-csapatsportág - labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong - esetében 2011-hez képest 2016-ra 172 százalékkal, azaz mintegy 155 ezer emberrel nőtt a sportolók száma - mondta a helyettes államtitkár.

A tao-ból részesedést kapó egyesületek tagadják a juttatás közpénz jellegét, és úgy vélik nem kell elszámolni vele. A Demokratikus Koalíció a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól kérte ki a részletes elszámolást, ám a dokumentumok kiadását perrel sem tudta elérni, holott a bíróság már jogerősen is kötelezte erre az sportegyesületet. A tao révén öt év alatt összesen 11 milliárd forint került a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiához.

Szerző
Témák
Brüsszel TAO

Nyugdíjkrízis - Tovább élünk, és tovább dolgozunk?

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:01
Thinkstock illusztráció
Azokban az országokban is újra kell tervezniük a kormányoknak a nyugdíjak jövőjét, ahol már emeltek a korhatáron, netán visszafogták az éves nyugdíjemelések mértékét - ezt jelzi, hogy a BBC beszámolója szerint Nagy-Britanniában hamarosan 70 évre emelhetik a nyugdíjkorhatárt. Két javaslat közül kell választani a brit parlamentnek májusban, de bármelyikre szavaznak a képviselők, 2054-re mindenképp ez lesz az általános és kötelező korhatár.

Magyar viszonyok közt ez még elképzelhetetlennek látszik, de 2035-ig nálunk is ki kell találni valamit, mert a jegybank szakemberei és független nyugdíjszakértők szerint is csak addig tartható fenn a mostani feltételek mellett a nyugdíjrendszer egyensúlya, utána a kifizetések meghaladják a járulékokból a nyugdíjalapba befolyó összegeket. Európa sok országában előrelátóbbak nálunk, hiszen nemcsak Londonban tervezik a korhatár további emelését 2050 körül, Görögországban, Dániában és Hollandiában már döntöttek a 70 évről. Mi, a magunk még el sem ért 65 évével sereghajtók vagyunk a kötelező nyugdíj-korhatárban. Gyors lépés mégsem várható, hiszen ha a kormány most jelentené be, hogy további emelést akar bevezetni, az egyenlő lenne a választások előtti politikai öngyilkossággal.

Elegük van a nyugdíjasoknak a Fidesz-kormány döntéseiből, korrupciójából, biztonságos öregkort akarnak – ezekkel a gondolatokkal lépett színre az év elején a nyugdíjasok pártja, az 50+ Magyarországon. Valójában a fejlett világ öregedő társadalmaiban sorra jönnek létre hasonló rétegtömörülések, hogy az idősek és a nyugdíj előtt állók jogaiért harcoljanak, mert tudják, rajtuk csattan, ha a kormányok nem tudják feltölteni a nyugdíjkasszákat. Az alapkérdés: több ember tovább dolgozzon, de maradjon, netán csökkenjen a járulékok mai szintje, vagy emeljék a nyugdíjjárulékot, netán csökkentsék a nyugdíjkifizetéseket.

Ki mehet idén nyugdíjba?

Az 1954. első félévében születettek 2017. második félévében, illetve 2018. első félévében érik el idén az öregségi nyugdíj aktuális korhatárát. Ők a 63. életév betöltését követő 183. napon mehetnek nyugdíjba.

Az utóbbiak Magyarországon nehezen alkalmazható megoldások lennének. A többéves bérmegállapodással épp idén januártól 5 százalékkal csökkent a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó (szocho), aminek egy része a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül. Ezt nem lehet ismét megemelni, mert még így is drága a magyar munkaerő, egy váratlan járulékemelés pedig a külföldi vállalatokat menekülésre késztetné, a magyarokat akár a cég megszüntetésére.

A dolgozók járulékterhei magasak, nem lehet tovább emelni azokat, ahogy biztosan nem lehet csökkenteni a megállapított nyugdíjak összegét sem, hiszen ma alig tud kijönni a magyar átlagnyugdíjas a 100 ezer forintot nem sokkal meghaladó pénzéből, nem beszélve azokról, akik 50 ezret sem kapnak. Meg lehetne fogni a milliós nyugdíjakat, amelyek azóta jelentek meg, hogy a Fidesz eltörölte a nyugdíjplafont, de ez kevés a kiadások visszafogására.

A nyugdíjkérdés rövid- és hosszú távú rendezésének ügye jó terep lenne az ellenzéknek, de egyelőre csak az MSZP-nél van napirenden a kezdődő választási kampányban. A párt mostani támogatóinak életkorából következik, hogy további szavazókat is főleg az idősebb korosztályból remélhetnek. Az elnökség egyik tagjának ötletére hetek óta járják az országot, nyugdíjas parlamenteket szerveznek, ahol az orbáni nyugdíjpolitika megváltoztatását tervezik. Az idősek lelkesek a Korózs Lajos-féle találkozókon, egyik országos szervezetük, a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) pedig a napokban levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy tartsa be a törvényeket és a jegybank által tervezett éves inflációt, ne pedig az előzetes számításokat vegye figyelembe az inflációra épülő idei nyugdíjemelésnél. Orbán 30 napot kapott az érdemi válaszra – tudta meg a Népszava Földényi Györgytől, a szervezet elnökétől, ha nem kezdenek tárgyalásokat, a bíróságon keresik igazukat.

Mindezek alapján az egyetlen járható út a korhatár további emelése lenne Magyarországon is, ahhoz, hogy 2035 után is megmaradjon a nyugdíjrendszer stabilitása. Ez a legfontosabb érv, amiért a Fidesz-KDNP kormány és frakció egyetlen tagja sem beszél a nyugdíjakról és nem is fog a választásig.

Nyugdíjkrízis - Tovább élünk, és tovább dolgozunk?

Publikálás dátuma
2017.03.25. 06:01
Thinkstock illusztráció
Azokban az országokban is újra kell tervezniük a kormányoknak a nyugdíjak jövőjét, ahol már emeltek a korhatáron, netán visszafogták az éves nyugdíjemelések mértékét - ezt jelzi, hogy a BBC beszámolója szerint Nagy-Britanniában hamarosan 70 évre emelhetik a nyugdíjkorhatárt. Két javaslat közül kell választani a brit parlamentnek májusban, de bármelyikre szavaznak a képviselők, 2054-re mindenképp ez lesz az általános és kötelező korhatár.

Magyar viszonyok közt ez még elképzelhetetlennek látszik, de 2035-ig nálunk is ki kell találni valamit, mert a jegybank szakemberei és független nyugdíjszakértők szerint is csak addig tartható fenn a mostani feltételek mellett a nyugdíjrendszer egyensúlya, utána a kifizetések meghaladják a járulékokból a nyugdíjalapba befolyó összegeket. Európa sok országában előrelátóbbak nálunk, hiszen nemcsak Londonban tervezik a korhatár további emelését 2050 körül, Görögországban, Dániában és Hollandiában már döntöttek a 70 évről. Mi, a magunk még el sem ért 65 évével sereghajtók vagyunk a kötelező nyugdíj-korhatárban. Gyors lépés mégsem várható, hiszen ha a kormány most jelentené be, hogy további emelést akar bevezetni, az egyenlő lenne a választások előtti politikai öngyilkossággal.

Elegük van a nyugdíjasoknak a Fidesz-kormány döntéseiből, korrupciójából, biztonságos öregkort akarnak – ezekkel a gondolatokkal lépett színre az év elején a nyugdíjasok pártja, az 50+ Magyarországon. Valójában a fejlett világ öregedő társadalmaiban sorra jönnek létre hasonló rétegtömörülések, hogy az idősek és a nyugdíj előtt állók jogaiért harcoljanak, mert tudják, rajtuk csattan, ha a kormányok nem tudják feltölteni a nyugdíjkasszákat. Az alapkérdés: több ember tovább dolgozzon, de maradjon, netán csökkenjen a járulékok mai szintje, vagy emeljék a nyugdíjjárulékot, netán csökkentsék a nyugdíjkifizetéseket.

Ki mehet idén nyugdíjba?

Az 1954. első félévében születettek 2017. második félévében, illetve 2018. első félévében érik el idén az öregségi nyugdíj aktuális korhatárát. Ők a 63. életév betöltését követő 183. napon mehetnek nyugdíjba.

Az utóbbiak Magyarországon nehezen alkalmazható megoldások lennének. A többéves bérmegállapodással épp idén januártól 5 százalékkal csökkent a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó (szocho), aminek egy része a Nyugdíjbiztosítási Alapba kerül. Ezt nem lehet ismét megemelni, mert még így is drága a magyar munkaerő, egy váratlan járulékemelés pedig a külföldi vállalatokat menekülésre késztetné, a magyarokat akár a cég megszüntetésére.

A dolgozók járulékterhei magasak, nem lehet tovább emelni azokat, ahogy biztosan nem lehet csökkenteni a megállapított nyugdíjak összegét sem, hiszen ma alig tud kijönni a magyar átlagnyugdíjas a 100 ezer forintot nem sokkal meghaladó pénzéből, nem beszélve azokról, akik 50 ezret sem kapnak. Meg lehetne fogni a milliós nyugdíjakat, amelyek azóta jelentek meg, hogy a Fidesz eltörölte a nyugdíjplafont, de ez kevés a kiadások visszafogására.

A nyugdíjkérdés rövid- és hosszú távú rendezésének ügye jó terep lenne az ellenzéknek, de egyelőre csak az MSZP-nél van napirenden a kezdődő választási kampányban. A párt mostani támogatóinak életkorából következik, hogy további szavazókat is főleg az idősebb korosztályból remélhetnek. Az elnökség egyik tagjának ötletére hetek óta járják az országot, nyugdíjas parlamenteket szerveznek, ahol az orbáni nyugdíjpolitika megváltoztatását tervezik. Az idősek lelkesek a Korózs Lajos-féle találkozókon, egyik országos szervezetük, a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) pedig a napokban levélben fordult a miniszterelnökhöz, hogy tartsa be a törvényeket és a jegybank által tervezett éves inflációt, ne pedig az előzetes számításokat vegye figyelembe az inflációra épülő idei nyugdíjemelésnél. Orbán 30 napot kapott az érdemi válaszra – tudta meg a Népszava Földényi Györgytől, a szervezet elnökétől, ha nem kezdenek tárgyalásokat, a bíróságon keresik igazukat.

Mindezek alapján az egyetlen járható út a korhatár további emelése lenne Magyarországon is, ahhoz, hogy 2035 után is megmaradjon a nyugdíjrendszer stabilitása. Ez a legfontosabb érv, amiért a Fidesz-KDNP kormány és frakció egyetlen tagja sem beszél a nyugdíjakról és nem is fog a választásig.