A sportot, kultúrát és filmművészetet támogató, hat éve működő rendszer "jó és hasznos", új forrásokat teremtett és hosszú távú, kiszámítható finanszírozást biztosított sok intézménynek - tette hozzá az MTI szerint. Szólt arról is, hogy a tao-t sok támadás érte, törvényességét és eredményességét azonban Brüsszel is elismerte. Az államtitkár közölte, a kultúra területén - a költségvetés és a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) után - a harmadik legfontosabb támogatási formává nőtte ki magát a tao. 2014-ben 18 milliárd forint támogatás folyt be a rendszerből, 2015-ben pedig már több mint 22 milliárd forint - ismertette a számokat Rétvári Bence. Az állam leginkább öt látvány-csapatsportág, kiemelten a futball "kedvéért" mondott le az adóbevételekről, a gazdasági tárca összesítése szerint 2015-ben több mint 13 ezer cég összességében 107 milliárd forinttal támogatta a sportot.
Az Európai Unió döntésének köszönhetően újabb hat évre biztosított az utánpótlás-nevelés, a létesítményfejlesztés és a szabadidősport támogatása - közölte Sárfalvi Péter, az Emmi nemzeti utánpótlás-nevelésért és sportkapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Az öt látvány-csapatsportág - labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong - esetében 2011-hez képest 2016-ra 172 százalékkal, azaz mintegy 155 ezer emberrel nőtt a sportolók száma - mondta a helyettes államtitkár.
A tao-ból részesedést kapó egyesületek tagadják a juttatás közpénz jellegét, és úgy vélik nem kell elszámolni vele. A Demokratikus Koalíció a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványtól kérte ki a részletes elszámolást, ám a dokumentumok kiadását perrel sem tudta elérni, holott a bíróság már jogerősen is kötelezte erre az sportegyesületet. A tao révén öt év alatt összesen 11 milliárd forint került a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiához.