Trump nem bírt Obama örökségével

Az amerikai kormányzat visszavonja az egészségbiztosítási törvény tervezetét - jelentette be Paul Ryan amerikai képviselőházi elnök pénteken délután sajtóértekezleten.

"A kormányzás fájdalommal jár, és ma a fájdalom napja van" - mondta Paul Ryan.

A republikánus politikus kifejtette, közel álltak a törvénytervezet megszavazásához, de végül nem sikerült, mert nem sikerült egyetértésre jutni a republikánus törvényhozók között. Ryan a magát Szabadság Caucusnak nevező, keményvonalas republikánus képviselőkből álló laza csoportosulást említette, mint amellyel nem sikerült egyezségre jutni, és mint elmondta, a csoport vezetője közölte is vele, hogy ők nem szavazzák meg az új egészségbiztosítási törvény tervezetét, mert túl "puhának" tartják.

Így az Obamacare - az előző elnök, Barack Obama által elfogadtatott egészségbiztosítási törvény - a belátható jövőben érvényben marad, s a neheze még csak most jön - állapította meg Ryan, arra célozva, hogy a republikánus álláspont szerint az Obamacare összeomlóban van. A házelnök leszögezte: megítélése szerint az Obamacare olyan "selejtes", hogy nehezen tartja elképzelhetőnek a módosítását, korrekcióját.

A házelnök közölte azt is, hogy Trump elnök egyetértett a törvényjavaslat visszavonásával, s a Fehér Ház a közeljövőben az adóreformra összpontosít.

A törvényjavaslat visszavonásáról szóló bejelentés után a képviselőház demokrata párti frakciójának vezetői rögtönzött sajtóértekezletet tartottak. Ezen Nancy Pelosi, a frakció vezetője nagy napnak nevezte a péntekit, s megjegyezte, hogy a törvényjavaslat visszavonása "az amerikai nép győzelme" volt.

Megszólalt a Fehér Házban Donald Trump is. Az elnök hangsúlyozta, hogy "nagyon közel álltunk" az egészségbiztosítási törvény megszavazásához. Trump csalódottnak és kissé meglepődöttnek mondta magát, majd hozzátette, hogy a lecserélni kívánt Obamacare rövid időn belül szétrobban.

Szerző

A közös érdekekről beszélt Áder Lengyelországban

Publikálás dátuma
2017.03.24. 23:22
MTI Fotó: Kovács Tamás
Magyarországot és Lengyelországot közös célok és érdekek kapcsolják össze, a közös történelmi sors a mai törekvésekben is tetten érhető - jelentette ki Áder János köztársasági elnök pénteken Piotrków Trybunalskiban, a lengyel-magyar barátság napja alkalmából rendezett ünnepi gálaesten.

A lengyel-magyar sorsközösségre, a szabadságharcok idején is tanúsított barátságra utalva Áder János elmondta: "A két nép barátságának a történelem mélységet, a rokonlelkűség megértést, a kölcsönös kíváncsiság pedig mindig megújuló erőforrást ad". Ez a barátság "túlélt már dicső királyságokat és gyilkos diktatúrákat, viharokat és vitákat, győzelmeket és vereségeket" - állapította meg a magyar államfő. Olykor a csatazajban találtunk egymásra, máskor csöndes verssorokban értettük meg egymást" - mutatott rá.

Kifejtette azt is, hogy a lengyel-magyar kapcsolatok története "sokkal több, mint dinasztiák históriája, államok szövetsége, vagy két ország vezetőinek kézszorítása". Hangsúlyozta: a két nemzetet "közös céljaik és érdekeik, a személyes jó emlékek, az úton-útfélen megtapasztalt közvetlenség láncszeme" kapcsolja ma egymáshoz.

A közös sors nemcsak a múlt sorsfordító eseményeiben élhető át, "tetten érhető mai érzéseinkben, törekvéseinkben, az élet egyszerű, pátosztól mentes pillanataiban" - fogalmazott a magyar államfő.

A gálaesten Áder János a lengyel elnök, Andrzej Duda társaságában vett részt. Ez megelőzően a két államfő megbeszélést folytatott a piotrkowi középkori királyi várban. Az egyeztetést követő sajtóértekezleten Áder pozitívan értékelte a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat, rámutatott az utóbbi években növekvő kereskedelmi cserére. Megerősítette: közös cél a közúti és energetikai infrastruktúra fejlesztése.

Leszögezte: Lengyelország és Magyarország között "stratégiai együttműködés áll fenn, mely jótékony hatással van a visegrádi csoport (V4) működésére". A V4-es együttműködés világos értékeken alapszik, ebből adódik a közös stratégia is, amely "abban segít, hogy jobban megvalósítsuk közös céljainkat az Európai Unióban" - emelte ki a magyar államfő.

Magyarország és Lengyelország azon az állásponton van, hogy az EU-nak a nemzetállamok közösségének kell maradnia - közölte Áder János. Beszámolt arról is: Andrzej Dudával egyetértettek abban, hogy "nem az Egyesült Államok mintájára átalakuló Európában gondolkodunk".

"Mi azt szeretnénk, hogy a nemzetállamok jogosítványai, szuverenitása a jövőben is megmaradjon, miközben egyébként az EU céljaival egyetértünk" - szögezte le.

Fontos szempontnak nevezte azt is, hogy az EU-ban tapasztalható demográfiai problémákra a két ország "nem migrációs választ akar adni", hanem a családpolitika fejlesztésére, a családtámogatási rendszer bővítésére helyezi a hangsúlyt.

"Egészen más válasz ez, mint amire egyébként néhány más nyugat-európai ország vállalkozik" - mutatott rá Áder János.
"Minden feltétel adott, hogy a következő hetekben, hónapokban akár kétoldalú keretben, akár a V4-formáció keretében, akár az EU fórumain, úgy mint eddig is, nem viták nélkül, de érvényesítsük azokat a szempontokat, elveket, értékeket, melyeket közösen vallunk, magyarok és lengyelek" - fejezte be nyilatkozatát Áder János.

Áder Jánosnál a lengyel rádió munkatársa arról a csütörtöki bejelentésről érdeklődött, miszerint Budapesten emlékművet emelnének Lech Kaczynski néhai lengyel elnöknek. A köztársasági elnök "nagyon jó kezdeményezésnek" minősítette a fővárosi Fidesz erre vonatkozó tervét. Aláhúzta: Kaczynski politikai magatartása, életműve méltó az ilyen megörökítésre.

Szerző

Döcög a metró, dagad a botrány

Publikálás dátuma
2017.03.24. 22:17
Népszava fotó
Forgalomba állítása óta eddig szinte egy napot sem vészelt át üzemzavar nélkül az „új” orosz metró, ám Demszky Gábor szerint nem ezek a hibák jelentik a legnagyobb bajt. A járműbeszerzésről most először megszólaló korábbi főpolgármester szerint már 2004-ben megpróbálták Budapestre erőltetni az oroszok azokat a szerelvényeket, amelyeket az Orbán-kormány a „Paksról szóló megállapodás farvizén” szerzett be. Állítja azt is, igazak azok a sajtóhírek, amelyek szerint ezek nem felújított, hanem új járművek, a 2004 óta álltak "lezsírozva és elraktározva."

„Én sem értem, hogy mi történt” - közölte Tarlós István főpolgármester a pénteki sajtótájékoztatóján, a napokban forgalomba állított orosz metró újabb lerobbanásának a hírére, hozzátéve, hogy talán Murphy törvénye vagy egyenesen sátáni, ördögi erők okozhatták a műszaki hibákat. A kínos magyarázkodás annyiban érthető: az "új" orosz metrót hétfőn adták át, ám kedden az ajtó meghibásodása miatt már ki kellett vonni a forgalomból.

Hosszú levél a kormányfőnek
Nemcsak a kocsikkal van baj a BKV-nál: „hosszú levelet” ír Tarlós István Orbán Viktor miniszterelnöknek az önkormányzati szektor béremelése érdekében. Tarlós szerint tarthatatlan, hogy míg a MÁV-nál és a Volánnál emelkednek a bérek, addig forráshiány miatt a BKV valamint a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. dolgozóinak fizetése nem nő. Tarlós szerint a Főváros önhibáján kívül nem tudja biztosítani a béremelés forrását. Horváth Csaba (MSZP) képviselő úgy látja: az idén 10 százalékos béremelésre van szükség a BKV és az FKF dolgozói között, ami hozzávetőlegesen 5 milliárdos forrást igényel. Azonban Horváth szerint „Tarlós urat és a fővárost a kormány kutyába sem veszi".

A szerelvényt szerdára megjavították, ám csütörtökön ismét kényszerszünet következett, majd péntek reggel újra üzemzavar történt. Tarlós úgy fogalmazott: egy-két ilyen hiba még nem zárható ki az első hetekben, de aztán ezek majd megszűnnek. Szerinte annak idején a Combino villamosok átadása után is előfordultak hibák, s akkor lehet problémáról beszélni, ha egy hónap múlva is marad ez a helyzet.

Miközben Tarlós és a főpolgármestert élesen bíráló ellenzék a hibákkal volt elfoglalva, az orosz metró ügyében váratlanul megszólalt Demszky Gábor. A korábbi főpolgármester terjedelmes Facebook-posztjában számos olyan momentumot tényként kezel, amelyet az eddigi sajtóhírek alapján csak sejteni lehetett. Írásában azt állítja: „ugyanezeket a szerelvényeket”, vagyis ugyanezen típusú metrót, 2004-ben neki is felajánlotta egy orosz delegáció.

A látogatók azonban szerinte csalódottan távoztak városházi irodájából, mert világossá tette számukra: „Metrójukkal be kell nevezniük a BKV által kiírt, – azóta elhíresült tender résztvevőjeként – a nemzetközi versenybe. (…) Nekik is meg kell felelniük az utolsó betűig a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek.”

Demszky olvasatában a történet akkor vett fordulatot, amikor az „orosz szerelvényeket – a Paksról szóló megállapodás farvizén – Orbán Viktor egyenesen Putyintól rendelte meg”.

A volt főpolgármester szerint a mostani szerelvények első változata, az 1930-as évek elején állt forgalomba Moszkvában. Így nyilvánvalóan a mai változat sem versenyképes a 4-es metróvonalon használt, automata vezérlésű szerelvényekkel, de az M2-esen futó Alstomokkal sem. Ezzel Demszky arra utalt, hogy az orosz szerelvények csak trükkel előzhették be konkurens modelleket. (Mint emlékezetes, tavaly nyáron az azóta bezáratott Népszabadság írta meg először: A valódi verseny elkerülése és az orosz partner helyzetbe hozása miatt a kiírt tender győztese valószínűleg nem felújított, hanem új kocsikat szállított) Az én verzióm az - fogalmazott szarkasztikusan Demszky - hogy ezeket a metrókocsikat már 2004-ben lezsírozták és elraktározták. Egyszerűen kivárták azt az időt, amikor a pályázati feltételekkel nem kell törődni, s elindíthatják azokat Budapest felé.

Börtönbe kerülhet, aki hallgat tarlós bojkottfelhívására
Meghökkentő kijelentést tett Tarlós István főpolgármester azzal kapcsolatban, hogy Budapesten több helyen megváltoztatták a korábban évtizedekig megszokott forgalmi rendet volt, új KRESZ-táblákat helyeztek el, a szabálytalan autósokat pedig a kamerák felvételei alapján ötvenezer forintos bírsággal sújtják. Tarlós azt mondta: arra biztatja azokat, akik kamerafelvétel alapján büntetést kapnak, hogy ne fizessék azt be. A szabályozás szerint ugyanis a kamerák felvételei alapján a közterület-felügyelő nem jogosult büntetni - mutatott rá.
Ezzel szemben a közterület-felügyeletről szóló törvény értelmében az önkormányzati rendészeti szervek a rendőrséggel azonos módon, videokamerás térfelügyeleti rendszert vehetnek igénybe. A szabályszegés miatt 50 ezer forintos közigazgatási bírságot szabhatnak ki. Mindez azt jelenti: bajba kerülhet az az autós, aki megfogadja Tarlós szavait. Olyannyira, hogy szélsőséges esetben a be nem fizetett büntetés összegét a bíróság elzárásra is változtathatja.

Demszky Gábor posztjában – amely csütörtökön, tehát jóval Tarlós tegnap magyarázkodása és „combinós” nyilatkozata előtt született – írt az új metrók meghibásodásairól is. Mint fogalmazott, a hibákkal szemben „elnéző”. Magyarázatként felelevenítette, hogy főpolgármestersége idején a Combinók ajtajával is gond volt. Szerinte azonban azért két eset mégsem azonos: miután megfenyegette a gyártót, hogy még egy hiba esetén visszaküldi mind a negyven villamost, a Siemens vezérkara válság stábot hívott össze és megoldották a gondokat. „Elkelne Pestre néhány orosz szerelő minden szerelvényre érkezhetne egy ekszpert vagy "specialist. Orbán egyenesen Putyintól rendelhetné meg az extra szolgáltatást” - írta Demszky.

Utazás a múltba
Az új orosz metrókról most mondott először véleményt Demszky Gábor. A korábbi főpolgármestert időzítéséről és súlyos állításairól is kérdeztük.
- Miért pont most szólalt meg az orosz metró ügyében?
Népszava fotó

Népszava fotó

- Mert miközben örültem annak, hogy végre új metrók érkeznek Budapestre, a beszerzés és forgalomba helyezés körülményei bosszantottak...
- Már tavaly nyáron lehetett tudni, hogy sok minden nem stimmel a beszerzésénél.
- Az elmúlt hét évből ötöt külföldön töltöttem, tavaly nyáron Amerikában voltam. Nem akartam a pálya széléről bekiabálni.
- Mostani megszólalását alighanem sokan úgy értelmezik majd: ez csak afféle válaszcsapás a négyes metró ügyében önnel szemben megfogalmazott vádaskodásokra.
- Ez nevetséges felvetés! Azért most mondom most el a véleményem, mert itthon vagyok és a most üzembe állított orosz szerelvények kapcsán visszaköszön egy régi történet, ami teljes terjedelemben a Facebook-oldalamon olvasható, Két lépés hátra cím alatt. Amúgy az OLAF fércmunkát végzett, nekem pedig, és ezt már sokszor elmondtam, nincs takargatnivalóm. Az Európai Bizottság elnökétől kértem, hogy hallgassanak meg végre ebben az ügyben.
- Tényként kezeli, hogy az orosz szerelvények nem felújítottak, hanem újak. Sokan erre visszakérdeznek: miért baj, ha tényleg jobbat kaptunk az ígértnél?
- Egyfelől azért, mert nem volt valódi verseny. Ha lett volna valódi verseny, akkor alighanem ma korszerűbb, takarékosabb és légkondicionált szerelvények állnának forgalomba. Minden tekintetben visszalépés Budapestnek ez az ügy. Régi, orosz metrókon utazunk vissza a múltba.



Témák
metró Tarlós