Előfizetés

Újra itt a "kilakoltatási szezon" - Az Unióban bíznak

Fónai Imre írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:08
Thinkstock illusztráció
Újra itt a kilakoltatási „szezon”: ideiglenes intézkedés meghozatalát kéri Léhmann György az Európai Bíróság elnökétől a kilakoltatástól fenyegetett egykori deviza-, ma már forintadósok ezrei érdekében. A siófoki ügyvéd anno több ezer hazai devizahiteles nevében indított pereket a bankok ellen, ám a bírósági eljárások a 2014-es forintosítási – Léhmann által csak „bankmentőnek” titulált – törvény megakasztotta, a forintosítással ugyanis az adósok lemondtak a perindításról. A kilakoltatásokat azonban ez a törvény sem szüntette meg.

"Az Európai Unióban az adósok reménye" - mondta a Népszavának a devizapereiről országszerte ismertté lett siófoki jogász. - "A 2014-es forintosítási törvény egyértelműen ellenkezik az uniós joggal, egyszer majd ki kell ennek derülnie, de addig adósok ezrei mehetnek tönkre, kerülhetnek utcára. A hazai törvényhozás és törvénykezés lemondott a devizaadósokról, akad azonban egy-egy sziget, ami reményt ad. Ilyen a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberi indítványa, amely nem elutasította az adós keresetét, hanem az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárásért, a pert pedig az állásfoglalás meghozataláig felfüggesztette. Amennyiben azt állapítja meg az Unió bírósága, hogy a 2014-es magyar jogszabály valóban ellenkezik az uniós joggal, úgy azt egyetlen magyar bíróság sem alkalmazhatja. Az is világos: a Fővárosi Törvényszék indítványa óta minden hazai bírói testületnek fel kellene függeszteni a peres eljárásokat, ennek ellenére a Kúria azóta sem tette ezt meg egyetlen elé kerülő devizahiteles peremben sem, hanem a 2014-es törvényre hivatkozva továbbra is elutasítja a kereseteimet".

Léhmann keményen fogalmaz: "A Kúria ezzel segítséget nyújt százezernyi bajban lévő devizahiteles ingatlanának elvételéhez, teljes kifosztásához. Úgy vélem, a perek (amelyeknek a tétje ma a legtöbb esetben az, hogy felfüggeszthető, megszüntethető-e a már folyamatban lévő végrehajtás) felfüggesztése esetén az Európai Bíróság előtt jó esélyei nyílnának az adósoknak, reményük lenne a teljes kifosztásuk elkerülésére. Ezzel szemben azzal, hogy a Kúria segítséget nyújt a bankoknak, az én szememben teljessé válik a saját népével szembeforduló hatalmi elit elaljasodása.

Mivel az uniós bíróság előzetes döntéshozatali eljárása hosszú időn át tarthat (a siófoki ügyvéd beadványára már 2015 év eleje óta folyik az Európai Bizottság vizsgálata a 2014-es forintosítási törvénnyel kapcsolatban, ám a mai napig nincs eredménye), a kilakoltatási moratóriumnak azonban vége, Léhmann György a napokban levélben kérte az Európai Bíróság elnökét ideiglenes intézkedés meghozatalára, mert ahogyan írja, „az általam képviselt több ezer, de ténylegesen több százezer magyar devizaadóst súlyos és helyrehozhatatlan sérelem fenyegeti a kúriai kötelezettségszegés miatt”. A jogász azt várja, hogy az uniós bíróság ideiglenes intézkedése szögezze le: ellentétes az európai joggal, ha a nemzeti bíróság döntéseket hoz addig, amíg le nem zárul az előzetes döntéshozatali eljárás. Ez esetben ugyanis a végrehajtásokat is mind fel kéne függeszteni.

Drága az ingyengyógyszer

Danó Anna
Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:07
Molnár Gyula pártja vizsgálja, hogyan lehetne ingyenessé tenni a 65 év felettiek számára a gyógyszereket FOTÓ: MTI/BALOGH ZOLTÁN
Kész ígéretnek vették, így máris éles reakciókat váltott ki Molnár Gyula kijelentése, hogy az MSZP vizsgálja, hogyan adhatna ingyen gyógyszert a 65 év felettieknek. Kérdésünkre a pártelnök úgy nyilatkozott: még nem dőlt el, hogy ez a juttatás bekerül-e a választási ígéreteik közé. A szakértők véleménye megoszlik a kérdésben, az ugyanakkor tény, az idős, beteg emberek roppant kiszolgáltatottak.

Nincs szerencséjük a szocialistáknak az ingyen gyógyszerrel. 2002-ben Medgyessy Péter, a párt miniszterelnök-jelöltje egyszer már azt ígérte: ha kormányra kerülnek, ingyenessé teszik a szívbetegségekre, valamint a csontritkulásra ható orvosságokat. Ám az ígéretet a ciklus végéig sem sikerült beváltani, mindössze három, a koszorúérbetegség tüneteit enyhítő orvosság kapott 100 százalékos tb-támogatást. Minisztersége végén Kökény Mihály a Népszabadság kérdésre, hogy mikor teljesül az ígéret, csak annyit mondott: tudomásul kell venni, hogy a választások óta megváltoztak a gazdasági feltételek, így az egészségügy körülményei is. Akkor hozzátette azt is, hogy a gyógyszerkassza az előző évben minden várakozáson felüli túlköltött és emiatt át is kellett alakítaniuk a támogatási rendszert. Az őt követő tárcavezető, Rácz Jenő 2005 júliusában a parlamentben már arról beszélt: "az ingyenes szívgyógyszerrel kapcsolatban el tudom mondani, hogy ingyen gyógyszer nem volt, ingyen gyógyszer nem lesz. Közlöm önökkel, hogy egyébként van olyan szívgyógyszer, amely jelen pillanatban is 100 százalékos támogatásban részesül, és van a közgyógyellátásban olyan szívgyógyszer, amiért szociális alapon nem kell fizetni. Tehát ennek következtében ez az ígéret teljesült."

Mindezekhez képest most Molnár Gyula, az MSZP elnöke csütörtökön a nyugdíjas parlament előtt arról beszélt, hogy pártja vizsgálja, hogyan lehetne ingyenessé tenni a 65 év felettiek számára a háziorvosok által felírható gyógyszereket. Ennek költségét mintegy 20 milliárd forintra becsülte. A szocialista pártelnök bejelentését a Magyar Nemzetnek nyilatkozó Pogátsa Zoltán kampányfogásnak minősítette. A közgazdász hozzátette, ez a koncepció szembemegy az MSZP kampányszlogenével - "Fizessenek a gazdagok!" -, mivel a gyógyszerfogyasztás tekintetében már homogén masszaként tekint a nyugdíjasokra. Kincses Gyula volt egészségügyi államtitkár szerint az elképzelés támogatná a nem létminimum alatt élő nyugdíjasokat is, ami nem indokolt.

Van, aki üdvözli, hogy szóba került
"Uraim! Mi tartott ennyi ideig?" - írta Kabai Tibor, a Nyugdíjasok Pártja 50+ elnöke Molnár Gyulának, s Gyurcsány Ferencnek címzett nyílt levelében. Kabai az MSZP elnökének gyógyszersegítséget érintő javaslatára, valamint arra reagált így, hogy a DK támogatná az alapnyugdíj bevezetését. Mint írta: "támogatjuk, ha más pártok és civil szervezetek magukénak vallják-, és beépítik a saját programjukba a Nyugdíjasok Pártja 50+ programját, követeléseit. Fontosnak tartjuk a párbeszédet, az együttműködést, készen állunk rá. DE. A Nyugdíjasok Pártja 50+ lesz a megvalósulás garanciája. Tudjuk, hogy egy 'néppártnak' sokféle igénynek, szempontnak, elvárásnak kell megfelelnie, s emiatt hajlamosak hatalomba jutva 'súlyozni', az ígéreteket nem teljesíteni. Az 50+ rétegpárt. Nincs más célunk, mint amit mondunk, de ahhoz mindennel és mindenkivel szemben ragaszkodunk." A nyugdíjasok üdvözlik, ha egy választásra készülő párt felismeri, hogy az idősek számára fontos probléma a gyógyszerellátás - ezt már az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke mondta egy televízió műsorban, aki rámutatott, nagyon nagy azoknak a nyugdíjasoknak az aránya, akiknek a nyugdíjellátása nem hogy a 100, de a 80 ezer forintot sem éri el. Hegyesiné Orsós Éva szerint akár 65 év felett, akár más korhatárral, akár alanyi jogon, akár rászorultság alapján merül fel a gyógyszerek ingyenessé tétele vagy más támogatás, önmagában nagyon fontos, hogy egy párt foglalkozik ezzel a kérdéssel.

Ötven-százmilliárd forintra becsülte a "nagyvonalú ingyenes gyógyszer ígéret" költségét a lapunknak nyilatkozó közgazdász, Sinkó Eszter. Szerinte most körülbelül ennyit fizet támogatásként a társadalombiztosítás a 65 év felettiek háziorvosi receptre kiváltott gyógyszereire. S bár a betegek maguk is nagyon sokat költenek a patika-készítményekre, szerinte mégsem lenne jó hatású ez a döntés. A gyógyszerek ingyenessége ugyanis torzítja a fogyasztást, sem az orvosok, sem a betegek nem éreznek majd korlátot, minden bajra a legdrágább szert írhatják, és mindenki igyekszik majd a saját orvosságait a nagymama, nagypapa nevére fölíratni. Sinkó szerint, ha valakinek magas a gyógyszerköltsége, akkor annak inkább szociális támogatást kell adni.

Évente 2-2,5 százalékkal nő a gyógyszerfogyasztás világszerte a társadalmak öregedése miatt. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon évről-évre 12-13 milliárddal kell többet költeni a 65 évesek gyógyszereire - mondta a Népszavának Fekete Tibor gyógyszerpiaci elemző, aki szerint egyszer, s mindenkorra le kellene azzal számolni, hogy van ingyen gyógyszer. Ha ugyanis a patikai pénztárnál közvetlenül nem a beteg fizet is, attól még később adófizetőként ő állja a számlát.

A gyógyszer-támogatási rendszer átalakítását pártolja, a medicinák ingyenessé tételét viszont átgondolná és nem ajánlaná Kökény Mihály egykori egészségügyi miniszter sem. Szerinte az elszegényedő, kis jövedelemből élők számára előnyös támogatásra van szükség. Példaként a népbetegségek terápiáira maximált térítési díj bevezetését említette. Az MSZP egykori egészségpolitikusa hozzátette: minden kimutatás szerint erőteljesen nőttek az utóbbi években a lakosság gyógyszerköltségei. Minden gyógyszerre költött 100 forintból, 50 forintot a lakosság zsebből fizet. A gyógyszerkasszából 2010 és 2017 között jelentős elvonások történtek. Mindez a kevés jövedelemből élőket és a kisnyugdíjasokat sújtotta - mondta. A gazdaság most jobb helyzetben van, egy új kormánynak lenne lehetősége változtatni, igazságosabban elosztani a gyógyszerterheket - tette hozzá.

A bejelentését érő bírálatok nem veszik kedvét Molnár Gyulának. Szerinte a nyugdíjasoknak két nagy problémája van, a lakhatási és a gyógyszerköltségek. "Ha ebből valamelyiket meg lehet oldani, oldjuk meg" - mondta a pártelnök a Népszavának. Hozzátette: az pedig az érintettek mértéktartásán múlik, hogy akkor is igénybe veszik-e a kedvezményt, ha nincs rá szükségük. Amikor 65 év felett ingyen lehet utazni a metrón, akkor sem sok milliárdost láttunk a szerelvényeken, mert ők ezt nem veszi igénybe - fűzte hozzá. "Azt mondtam: a nyugdíjasok előtt, hogy a gyógyszerek ingyenességének a lehetőségét megvizsgáljuk. Hogy mi kerül bele ebből a választási programba az néhány hónap múlva derül ki."

Rekordhalandósággal indul az év
Tizenhét éve nem haltak meg olyan sokan Magyarországon, mint az idén eddig. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az év első három hónapjában több mint 14 ezer ember hunyt el, ami 19 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. A magyarok természetes fogyása 2016 januárjához képest 57 százalékos. A KSH magyarázata szerint az influenza okozta a kiugró adatot. Ugyanakkor 2000 óta nem haltak meg ilyen tömegesen, s bár valóban januárban tetőzött a minden évben megszokott influenzajárvány, ez önmagában még nem indokolná a rekordhalandóságot. Szakértők szerint az idősek romló életkörülményei, a gyógyszerekre jutó kevesebb pénz, illetve a romló egészségügyi és szociális ellátás állhat a statisztikai adatok hátterében.



Szegény, szegényebb, mélyszegény - Rettegés a lecsúszástól

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:06

A kormány nem segíti a gyermeküket egyedül nevelő szülőket, pedig több mint félmillió gyerek él egyszülős családban. Valódi támogatások helyett egy fővárosi központra adtak félmilliárdot a volt kormányszóvivőnek, aki azonban „hálából” bebizonyította, hogy sokkal több ilyen család küzd anyagi gondokkal, mint azt a korábbi adatok alapján tudtuk.

Kicsit sok pénzbe került a kormánynak és az adófizetőknek, de legalább megtudtuk, hogy mégis vannak Magyarországon szegény családok, sőt sokkal többen vannak, mint amit eddig a hivatalos statisztikák látszani engedtek. Nemrég félmilliárd forintos támogatást kapott az egykori kormányszóvivő, Nagy Anna Egyedülálló Szülők Klubja Alapítványa egy fővárosi közösségi ház létrehozására, aminek fontosságát felméréssel igyekeztek bebizonyítani. A kérdésekre válaszolva – kicsit célzatosan, de mégis – a legtöbb, gyermekét egyedül nevelő szülő a legnagyobb gondjának az elszigetelődést nevezte, amit egy pesti központ állítólag majd segít oldani.

Lejjebb nem lehetett csúsztatni, tehát a második helyre sorolva a válaszok közt, az alapítvány szervezői kénytelenek voltak elismerni, hogy a kormány „csodálatos” családpolitikája ellenére a válaszadók 60 százaléka anyagi gondokkal küzd, szegénységben vagy mélyszegénységben él. És ez a pont, ahol az egész felmérés megbicsaklott, mert a korábbi hivatalos adatok 47-48 százalékra tették ezek arányát az egyszülős családokon belül. A valóság tehát sokkal rosszabb, mint amit eddig tudtunk.

A Központi Statisztikai Hivatal(KSH) a népszámláláskor rögzített adatok alapján tudja megmondani, hány olyan család van az országban, ahol valamelyik szülő napi szinten egyedül gondoskodik egy vagy több gyermekről. A két népszámlálás között félidőben elvégzett adatgyűjtés, a mikrocenzus első eredményeit áprilisra ígérték a szakemberek, addig a 2011-es számlálás és a minden évben megjelenő „Háztartások életszínvonala” című kiadvány adataira tudunk támaszkodni. A 2015-ös helyzetet elemző utolsó ilyen kiadvány tavaly év végén úgy fogalmazott: a szegénység kockázata az átlagosnál nagyobb veszélyt jelent a 18 év alatti gyermekek, az alacsony végzettségűek, az egyszülős családok, a munkanélküliek és a romák esetében. A kötetből az is kiderült, hogy hiába javult általában a gyermekes háztartások helyzete, ez a családok ötödét kitevő egyszülős felállásra nem igaz, az ő anyagi helyzetük tovább romlott.

Hiába próbáltuk azonban összeszedni azokat a kormányzati intézkedéseket, amelyek a hivatalosan 350 ezerre becsült, gyermeket egyedül nevelő szülő sorsán akar segíteni, alig találtunk olyat, amit érdemes megemlíteni. Annak ellenére így van ez, hogy Novák Katalin családügyi államtitkár is többször hangsúlyozta: a családok leghátrányosabb helyzetű harmadát teszi ki az egyszülős réteg, s arányuk egyre nő. Szociális területen dolgozó szakemberek és családi kérdésekkel foglalkozó civil szervezetek is azt gondolják, az állami családpolitika nem valódi családként tekint erre a rétegre. A kabinet valami furcsa torz képződményként kezeli az egyedül küszködő 300 ezer asszonyt és 50 ezer férfit, különben az államtitkár nem mondott volna olyanokat, hogy „nem elítélni, hanem segíteni kell őket”. Az Orbán-kabinet még ebben a kérdésben is a múltban ragadt, 50-100 évvel ezelőtti beidegződések ellen harcol, ahelyett, hogy ennek a gyarapodó tömegnek a jövőjére kínálna megoldásokat.

Mert az csak éppen valami, hogy ettől az évtől a bölcsődei felvételiknél előnyt élveznek azok a kicsik, akiket egyedül nevel valamelyik szülő. A KSH 2015-ös életszínvonalat elemző – már említett - kiadványa ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy a magyar települések 85 százalékában nincs bölcsőde, és a 3 év alatti korosztálynak mindössze 17 százaléka jut be ebbe az ellátási formába. A munkavállalást segítő lehetőségtől tehát a legtöbb szülő a kedvezmény ellenére el van zárva.

Mi egyebet kap az egyedülálló szülő? Emelt családi pótlék jár neki, ami azt jelenti, hogy havonta 1500 (!) forinttal több pénzt kap, mint ahol jó esetben mindkét szülő jövedelme segíti a gyereknevelést. Igénybe veheti a dolgozó anya vagy apa is a családi adókedvezményt, de a levonható összeg ugyanakkora, mint bármelyik más családban és nem tesz különbséget az állam a rendszeres gyermekvédelmi támogatás megítélésekor sem. Ráadásul a nagycsaládosoknak járó kedvezmények - az étkezéstől a múzeumi belépőig – őket nem illetik meg.

Mindent összevetve, a segítség nélkül elszigetelődő, az anyagi gondok mellett többnyire mentális nehézségekkel is küszködő szülők minden bizonnyal örülnek minden közösségi programnak, ahová gyermekeikkel együtt mehetnek, de ez nem segít anyagi helyzetük javításában, a munkaadók hozzáállásában, hogy ne épp ezeket a szülőket küldjék el elsőként a munkahelyekről. Több mint félmillió gyermeket nevel egyedül valamelyik szülő, 87 százalékban az anyák állnak helyt. Ha a társadalom azt látná, hogy akkor is kapnak segítséget ezek az asszonyok, ha egyedül maradnak a gyerekekkel, lehet, hogy többen vállalkoznának gyermeknevelésre. Amíg azonban az érzelmi biztonság elvesztése egyet jelent a lecsúszással, az anyagi biztonság megszűnésével is, addig nem születik több gyerek az országban. Nincs rá magyarázat, hogy miért nem lép a kormány.