Újra itt a "kilakoltatási szezon" - Az Unióban bíznak

Újra itt a kilakoltatási „szezon”: ideiglenes intézkedés meghozatalát kéri Léhmann György az Európai Bíróság elnökétől a kilakoltatástól fenyegetett egykori deviza-, ma már forintadósok ezrei érdekében. A siófoki ügyvéd anno több ezer hazai devizahiteles nevében indított pereket a bankok ellen, ám a bírósági eljárások a 2014-es forintosítási – Léhmann által csak „bankmentőnek” titulált – törvény megakasztotta, a forintosítással ugyanis az adósok lemondtak a perindításról. A kilakoltatásokat azonban ez a törvény sem szüntette meg.

"Az Európai Unióban az adósok reménye" - mondta a Népszavának a devizapereiről országszerte ismertté lett siófoki jogász. - "A 2014-es forintosítási törvény egyértelműen ellenkezik az uniós joggal, egyszer majd ki kell ennek derülnie, de addig adósok ezrei mehetnek tönkre, kerülhetnek utcára. A hazai törvényhozás és törvénykezés lemondott a devizaadósokról, akad azonban egy-egy sziget, ami reményt ad. Ilyen a Fővárosi Törvényszék tavaly novemberi indítványa, amely nem elutasította az adós keresetét, hanem az Európai Bírósághoz fordult előzetes döntéshozatali eljárásért, a pert pedig az állásfoglalás meghozataláig felfüggesztette. Amennyiben azt állapítja meg az Unió bírósága, hogy a 2014-es magyar jogszabály valóban ellenkezik az uniós joggal, úgy azt egyetlen magyar bíróság sem alkalmazhatja. Az is világos: a Fővárosi Törvényszék indítványa óta minden hazai bírói testületnek fel kellene függeszteni a peres eljárásokat, ennek ellenére a Kúria azóta sem tette ezt meg egyetlen elé kerülő devizahiteles peremben sem, hanem a 2014-es törvényre hivatkozva továbbra is elutasítja a kereseteimet".

Léhmann keményen fogalmaz: "A Kúria ezzel segítséget nyújt százezernyi bajban lévő devizahiteles ingatlanának elvételéhez, teljes kifosztásához. Úgy vélem, a perek (amelyeknek a tétje ma a legtöbb esetben az, hogy felfüggeszthető, megszüntethető-e a már folyamatban lévő végrehajtás) felfüggesztése esetén az Európai Bíróság előtt jó esélyei nyílnának az adósoknak, reményük lenne a teljes kifosztásuk elkerülésére. Ezzel szemben azzal, hogy a Kúria segítséget nyújt a bankoknak, az én szememben teljessé válik a saját népével szembeforduló hatalmi elit elaljasodása.

Mivel az uniós bíróság előzetes döntéshozatali eljárása hosszú időn át tarthat (a siófoki ügyvéd beadványára már 2015 év eleje óta folyik az Európai Bizottság vizsgálata a 2014-es forintosítási törvénnyel kapcsolatban, ám a mai napig nincs eredménye), a kilakoltatási moratóriumnak azonban vége, Léhmann György a napokban levélben kérte az Európai Bíróság elnökét ideiglenes intézkedés meghozatalára, mert ahogyan írja, „az általam képviselt több ezer, de ténylegesen több százezer magyar devizaadóst súlyos és helyrehozhatatlan sérelem fenyegeti a kúriai kötelezettségszegés miatt”. A jogász azt várja, hogy az uniós bíróság ideiglenes intézkedése szögezze le: ellentétes az európai joggal, ha a nemzeti bíróság döntéseket hoz addig, amíg le nem zárul az előzetes döntéshozatali eljárás. Ez esetben ugyanis a végrehajtásokat is mind fel kéne függeszteni.