A világtörténelem szerencsefiai

Publikálás dátuma
2017.03.27 07:45
Nagy András, Sándor András, Czigány Magda, Kende Péter és Gömöri György FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az 56-os menekültek rendezett skizofréniában éltek. Ez is elhangzott a Petőfi Irodalmi Múzeum Talmi Odysseusok című programján, ahol a Magyarországot a forradalom után elhagyó Czigány Magda, Sándor András, Gömöri György és Kende Péter beszélgetett Nagy András íróval a menekülés okairól, a menekülttáborokról, beilleszkedésről és hazatérésről.

- Nem tudtunk semmit a Nyugatról a vasfüggöny mögött. Felkészületlenek voltunk, nem tudtuk, hova menjünk. Táborokba kerültünk, ahol megjelentek a svédek, franciák és az angolok. Végül csak az utóbbiak maradtak, és úgy voltunk vele, hogy akárhová visznek, elmegyünk velük. Én nem tudtam egy szót sem angolul - mesélte Czigány Magda, aki az Imperial College London könyvtárának főigazgatója volt és férjével, Czigány Lóránttal menekült Szegedről. - Mindenkinek kiosztottak egy puha takarót, felültettek egy buszra, és azt mondták, Angliába visznek, ott lehetünk majd egyetemisták. A takarót a matrac alatt tartottam 10-15 éven keresztül, ez volt a szent tárgy, ami segített, hogy Angliába kerüljek - mondta.

Kende Péter szociológus, aki a párizsi Centre National de la Recherche Scientifique kutatási igazgatójaként ment nyugdíjba, egy ellenállási lapot szerkesztett és amikor látta, hogy egyre több embert tartóztatnak le, elindult Jugoszlávia felé. A menekülttáborból nem mehettek ki, de előfordult, hogy elvitték őket moziba. - Menekülteket ilyen nagylelkűen, segítőkészen azelőtt és azóta sem fogadtak. Az 56-os menekültek a világtörténelem szerencsefiai - mondta Kende és hozzátette, Franciaországban 1791-ben hoztak egy törvény, amely szerint politikai okokból menekülőket automatikusan befogadják, így számolatlanul engedték az országba a Magyarországról érkezőket.

Sándor András és Gömöri György elsőként Bécsbe ment, egy nemzetközi diákkonferencia megszervezése volt a feladatuk, amely elítéli a szovjet bevonulást. Ez nem sikerült, felvették azonban őket Oxfordba. - Kiemelten jól bántak az egyetemistákkal, hősökként fogadtak minket - mondta Gömöri György, aki lengyelt és magyar tanított Cambridge-ben.

Az Egyesült Államokban germanisztikából doktori címet szerzett Sándor András és Gömöri György költők is, így a nyelv kérdése az ő esetükben nagyon fontos volt. - A kezdetektől fennállt a nyelvi kettősség. Magyar írók akartunk maradni, de a disszertációnkat angolul írtuk. A külföldi magyar folyóiratok és a Magyar Írók Szövetsége külföldön az emigráns írók számára egy magyar parallel intézményes irodalmi közeget jelentett. Rendezett skizofréniában éltünk. Sikerült mindkét identitást megtartanom, brit állampolgár vagyok és magyar író - mondta Gömöri. Czigány Magda számára is párhuzamos volt az angol és a magyar társaság: az angol munkahelyi közeg és a londoni magyar értelmiség Szepsi Csombor Köre között nem volt átjárás.

A beilleszkedést mindannyian másképp élték meg, a Kádár-rendszerhez és a rendszerváltáshoz pedig más-más a viszonyuk. Kende Pétert az identitáskérdések nem érdekelték igazán, az ő programja az volt, hogy társadalomtudományt tanulhasson és azt a szellemi munkát tudja végezni, amit akart. - A hazatérés lehetősége fel sem merült, a hivatalos Magyarország közellenségként tartott számon. Ezt nem bántam, mert én is ellenségnek tartottam őket. Nem vágyódtam egy olyan országban élni, ami szovjet típusú rendszer része. Foglalkoztam azzal a kérdéssel tudományosan, hogy lehet-e arra számítani, hogy a szovjet rendszer összeomlik. Arra jutottam, hogy biztosan nem marad fönn - mondta és hozzátette: sejtette, hogy ha lesz változás, akkor kísértést érez majd arra, hogy félig Magyarországon éljen. - Kettős életet élünk a feleségemmel negyed százada. Ha megkérdezik, mi az én nemzetiségem, akkor francia magyar vagyok.

Sándor András úgy tervezte, visszajön a diploma megszerzése után, ami nem történt meg. Az első években mindannyiuk rémálma volt, hogy hazajönnek és nem tudnak majd visszamenni. - Úgy éreztem, ha száz évig élek, akkor se lesz vége a Kádár-rendszernek és beletörődtem. 89-ben aztán nem tudtam, hogy miért is élek kint és visszaköltöztem. Hálás vagyok Angliának, Amerikának, de én magyar vagyok - mondta. Gömöri György úgy gondolta, csak akkor marad Angliában, ha Oxfordban vagy Cambridge-ben kap állást és az utóbbi történt. -1990 után az emigránsokkal kapcsolatos érdeklődés elcsitult. Úgy éreztük, hogy a nyugati magyar irodalmat a hazai kritikusok olyan mellékágnak tekintik, ami nem fontos, Márai kivételével - mondta és hozzátette: úgy érzi, a Brexit óta másodszor is hontalan lett. A brit állampolgárságtól ugyan nem fosztják meg, de már nem számít olyan kedves vendégnek.

Info
A Petőfi Irodalmi Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának alkalmából rendezett „Ilyen nagy dolog a Szabadság?...” EMIGRÁCIÓ - FORRADALOM - MŰVÉSZET című kiállítása április 2-ig látható.

Fejest ugrani a természetbe - persze, hogy David Attenborough-val

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:46

Fotó: AFP/ Fabrice Coffrini
Persze az angol sir mellett akadnak lajhárok, tatuk, kapibarák, papagájok, kolibrik, komodói sárkányok és így tovább.
A hétköznapok zakatolásából kiragadva repít régvolt idők messzi vidékeire David Attenborough három- guyanai, indonéziai és paraguayi - kalandját megörökítő regénye, az Állatkerti gyűjtőutak. Az Egy ifjú természettudós történeteinek második, frissített képanyaggal és a szerző új előszavával, Makovecz Benjamin fordításában megjelent, némileg átdolgozott kiadása ez, amit ha valaki gyanútlanul olvasni kezd, bizony csakhamar egy esőerdők folyóin sodródó fatörzs kenuban, egy Indonéz szigetek között hánykódó vitorláson, vagy éppen egy chacói marhatenyésztő telep kellős közepén találhatja magát. Ráadásul a legkülönfélébb állatok: lajhárok, tatuk, kapibarák, papagájok, kolibrik, komodói sárkányok, pitonok, teknősök, egy orángután és egy medvebocs társaságában. Az 1950-es években játszódó, az író útinaplójából készült beszámolók sorai, mintegy filmkockákként vetítik elénk a még érintetlen természet minden apró rezdülését, eredeti pompájukban elevenítve fel az esőerdőket, óceánokat, folyókat és szavannákat. Minden oldallal a romlatlan világ egy-egy újabb kincse tárul az olvasó elé. Végtelen szellemességgel és bájjal megírt történetek távoli kultúrákról, vadászó-gyűjtögető törzsek társaságában eltöltött tábortüzes, világvégi éjszakákról, feledésbe merült matrózdalokról és halleluja énekekről, na meg persze az idegen tájak pompázatos - egytől-egyig elkerülhetetlenül szívünkhöz növő – állatairól. Felejthetetlen kalandok könnyed hangvételű, nem egyszer hangosan megnevettető elbeszélése, az ismeretterjesztő természetfilmek úttörője, egy olyan ember tollából, aki példamutató odaadásával, lelkesedésével és a környezet iránti tiszteletével végtelen csodálatot, rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt. Annyira olvasmányos és magával ragadó, hogy a végére érve úgy érezzük, bármikor készen állunk fejest ugrani egy hasonló küldetésbe.

Eötvös Péter az új évad művésze

Publikálás dátuma
2019.03.19 21:35

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A Berlini Filharmonikusok egykori vezetője, Sir Simon Rattle 2017 óta áll a Londoni Szimfonikus Zenekar élén. A zenekar új koncerttermet kap a brit fővárosban, ami Rattle reményei szerint legalább olyan lesz, mint a Müpa – mesélte a budapesti koncertközpont új, tizenötödik évadát bemutató sajtótájékoztatón Káel Csaba. A Müpa főigazgatója szerint Rattle a londoniak januári, budapesti koncertje után nemcsak a hely akusztikáját, hanem az értő és lelkes a közönséget is dicsérte – a lelkesedésre jellemző, hogy a jegyek egyre gyorsabban fogynak, a Müpa hűségprogramnak már tizenhétezer tagja van. A minőségi kultúrára a jelek szerint van kereslet, amit a Müpa tíz műfajban képvisel. Az új évad bérleteit a hét második felétől árulják, a programkínálatot ezúttal is a bőség zavara jellemzi. Először lép fel Magyarországon az idei bécsi újévi koncertet dirigáló Christian Thielemann zenekara, a drezdai Staatskapelle élén, jön Zubin Mehta, Kirill Petrenko, és olyan énekes nagyság is, mint Rolando Villazón, Bryn Terfel vagy Waltraud Meier. Az évad együttese a Nemzeti Filharmonikusok lesz, az évad művésze, Eötvös Péter műveivel, karmesterként is jelen lesz a Müpában. T.G.
Témák
MÜPA