A világtörténelem szerencsefiai

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:45
Nagy András, Sándor András, Czigány Magda, Kende Péter és Gömöri György FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM
Az 56-os menekültek rendezett skizofréniában éltek. Ez is elhangzott a Petőfi Irodalmi Múzeum Talmi Odysseusok című programján, ahol a Magyarországot a forradalom után elhagyó Czigány Magda, Sándor András, Gömöri György és Kende Péter beszélgetett Nagy András íróval a menekülés okairól, a menekülttáborokról, beilleszkedésről és hazatérésről.

- Nem tudtunk semmit a Nyugatról a vasfüggöny mögött. Felkészületlenek voltunk, nem tudtuk, hova menjünk. Táborokba kerültünk, ahol megjelentek a svédek, franciák és az angolok. Végül csak az utóbbiak maradtak, és úgy voltunk vele, hogy akárhová visznek, elmegyünk velük. Én nem tudtam egy szót sem angolul - mesélte Czigány Magda, aki az Imperial College London könyvtárának főigazgatója volt és férjével, Czigány Lóránttal menekült Szegedről. - Mindenkinek kiosztottak egy puha takarót, felültettek egy buszra, és azt mondták, Angliába visznek, ott lehetünk majd egyetemisták. A takarót a matrac alatt tartottam 10-15 éven keresztül, ez volt a szent tárgy, ami segített, hogy Angliába kerüljek - mondta.

Kende Péter szociológus, aki a párizsi Centre National de la Recherche Scientifique kutatási igazgatójaként ment nyugdíjba, egy ellenállási lapot szerkesztett és amikor látta, hogy egyre több embert tartóztatnak le, elindult Jugoszlávia felé. A menekülttáborból nem mehettek ki, de előfordult, hogy elvitték őket moziba. - Menekülteket ilyen nagylelkűen, segítőkészen azelőtt és azóta sem fogadtak. Az 56-os menekültek a világtörténelem szerencsefiai - mondta Kende és hozzátette, Franciaországban 1791-ben hoztak egy törvény, amely szerint politikai okokból menekülőket automatikusan befogadják, így számolatlanul engedték az országba a Magyarországról érkezőket.

Sándor András és Gömöri György elsőként Bécsbe ment, egy nemzetközi diákkonferencia megszervezése volt a feladatuk, amely elítéli a szovjet bevonulást. Ez nem sikerült, felvették azonban őket Oxfordba. - Kiemelten jól bántak az egyetemistákkal, hősökként fogadtak minket - mondta Gömöri György, aki lengyelt és magyar tanított Cambridge-ben.

Az Egyesült Államokban germanisztikából doktori címet szerzett Sándor András és Gömöri György költők is, így a nyelv kérdése az ő esetükben nagyon fontos volt. - A kezdetektől fennállt a nyelvi kettősség. Magyar írók akartunk maradni, de a disszertációnkat angolul írtuk. A külföldi magyar folyóiratok és a Magyar Írók Szövetsége külföldön az emigráns írók számára egy magyar parallel intézményes irodalmi közeget jelentett. Rendezett skizofréniában éltünk. Sikerült mindkét identitást megtartanom, brit állampolgár vagyok és magyar író - mondta Gömöri. Czigány Magda számára is párhuzamos volt az angol és a magyar társaság: az angol munkahelyi közeg és a londoni magyar értelmiség Szepsi Csombor Köre között nem volt átjárás.

A beilleszkedést mindannyian másképp élték meg, a Kádár-rendszerhez és a rendszerváltáshoz pedig más-más a viszonyuk. Kende Pétert az identitáskérdések nem érdekelték igazán, az ő programja az volt, hogy társadalomtudományt tanulhasson és azt a szellemi munkát tudja végezni, amit akart. - A hazatérés lehetősége fel sem merült, a hivatalos Magyarország közellenségként tartott számon. Ezt nem bántam, mert én is ellenségnek tartottam őket. Nem vágyódtam egy olyan országban élni, ami szovjet típusú rendszer része. Foglalkoztam azzal a kérdéssel tudományosan, hogy lehet-e arra számítani, hogy a szovjet rendszer összeomlik. Arra jutottam, hogy biztosan nem marad fönn - mondta és hozzátette: sejtette, hogy ha lesz változás, akkor kísértést érez majd arra, hogy félig Magyarországon éljen. - Kettős életet élünk a feleségemmel negyed százada. Ha megkérdezik, mi az én nemzetiségem, akkor francia magyar vagyok.

Sándor András úgy tervezte, visszajön a diploma megszerzése után, ami nem történt meg. Az első években mindannyiuk rémálma volt, hogy hazajönnek és nem tudnak majd visszamenni. - Úgy éreztem, ha száz évig élek, akkor se lesz vége a Kádár-rendszernek és beletörődtem. 89-ben aztán nem tudtam, hogy miért is élek kint és visszaköltöztem. Hálás vagyok Angliának, Amerikának, de én magyar vagyok - mondta. Gömöri György úgy gondolta, csak akkor marad Angliában, ha Oxfordban vagy Cambridge-ben kap állást és az utóbbi történt. -1990 után az emigránsokkal kapcsolatos érdeklődés elcsitult. Úgy éreztük, hogy a nyugati magyar irodalmat a hazai kritikusok olyan mellékágnak tekintik, ami nem fontos, Márai kivételével - mondta és hozzátette: úgy érzi, a Brexit óta másodszor is hontalan lett. A brit állampolgárságtól ugyan nem fosztják meg, de már nem számít olyan kedves vendégnek.

Info
A Petőfi Irodalmi Múzeum az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának alkalmából rendezett „Ilyen nagy dolog a Szabadság?...” EMIGRÁCIÓ - FORRADALOM - MŰVÉSZET című kiállítása április 2-ig látható.

Gyerekek kiabáltak a romok alól - Civileket bombáztak

Az iraki hadsereg ideiglenesen felfüggesztette Moszul városának ostromát a hétvégén, miután kiderült, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíció légicsapásai legalább 150 civil halálát okozták. A bombázás másfél hete történt a város Al-Dzsadida negyedében, ám csak most derült ki, hogy az offenzíva áldozatai civilek voltak.

A pusztítás – amely a The Guardian szerint Irak amerikai megszállása óta a legtöbb civil áldozatot követelte – olyan méretű volt, hogy még mindig holttestek után kutatnak a törmelékek alatt. Helyi beszámolók szerint eddig több mint 140 áldozatot emeltek ki három épület romjai alól, de félő, hogy több tucat holttestet találnak még, nem fértek hozzá ugyanis egy negyedik épülethez, amelynek pincéjében száz ember keresett menedéket a támadás előtt.

„A légicsapás utáni napok szörnyűek voltak. Gyerekek kiabáltak a romok alól. Senki nem sietett a segítségükre. A rendőrség azt mondta, hogy nem tudnak segíteni” – idézte fel az eseményeket egy túlélő. „A bombázás reggel kezdődött, és egészen délután kettőig tartott… Az Iszlám Állam harcosai az épületek tetején, és az utcán is ott voltak. Az viszont különös, hogy a házat, amelyben bujkáltak, nem érte egy találat sem. A táboraikat sem” – mesélte a brit lapnak Musztafa Yeheya, egy másik túlélő.

Az amerikai Központi Parancsnokság megerősítette, hogy a március 17-i műveletet az „iraki biztonsági erők kérésére” a nemzetközi koalíció gépei hajtották végre, s a közleményben hangsúlyozták, hogy hivatalos vizsgálat indul az ügyben. Iraki katonai források ezt követően megerősítették, hogy a civil áldozatok miatt azt a parancsot kapták, hogy függesszék fel a katonai műveleteket az észak-iraki városban.

Az elmúlt hónapban mintegy 200 ezer ember menekült el a harcok elől, de még így is mintegy 400 ezer civil rekedt Moszul óvárosi részén. A helyi lakosok közül többen is arról számoltak be, hogy az Iszlám Állam harcosai – mintegy kétezren – pajzsként használják a civileket, az otthonaikban bujkálnak, a fiatal férfiakat pedig kényszerítik, hogy harcoljanak a soraikban.

Szerző

Nagy fölénnyel nyert a CDU a Saar-vidéken

A vártnál nagyobb fölénnyel nyert a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a németországi Saar-vidéken rendezett választáson vasárnap – derült ki az ARD által közölt exit poll eredményekből. Angela Merkel kancellár pártja a szavazatok 41 százalékát kapta, míg a Szociáldemokrata Pártra (SPD) 29,5 százalék voksolt.

Bár Saar-vidék a legkisebb német tartomány, mintegy 800 ezer választópolgárral, a választásra mind a CDU, mind az SPD komoly erőket összpontosított, hiszen ez volt az első komolyabb politikai megmérettetés 2017-ben, s az első teszt Angela Merkel számára a szeptemberi parlamenti választás közeledtével.

Martin Schulz számára is fontos mérföldkő volt a vasárnapi voksolás, hiszen most már konkrétumokkal igazolhatja, hogy az SPD kancellárjelöltjévé, majd elnökévé való megválasztása jó döntés volt: mind a mai napig létezik a „Schulz-effektus”. Az SPD két hónap alatt Saar-vidéken is majdnem tíz százalékkal erősödött, s ha nem történik jelentősebb fordulat, akkor a május 7-én, Schleswig-Holsteinben esedékes következő tartományi voksoláson is hasonló folyamatoknak lehetünk tanúi. E tartományban két hónapja még a CDU vezetett négy százalékkal az SPD előtt, most azonban a szociáldemokraták állnak az élen ugyanilyen előnnyel.

A kereszténydemokraták nyertek ugyan Saar-vidéken, de a szociáldemokraták nélkül nem alakulhat kormány. A CDU mindent elkövet a nagykoalíció folytatásáért. Kérdéses azonban, hogy Annegret Kram-Karrenbauer tartományi kormányfő hajlandó lenne-e ezért akár a miniszterelnöki széket felajánlani a helyi SPD vezetőjének, Anke Rehlingernek, Saar-vidék gazdasági miniszterének.

Ami a jobboldali radikális Alternatívát (AfD) illeti, a párt már tizenegy német tartományban van jelen. A parlamenti választásnak azonban, egyes korábbi jóslatokkal szemben, nem lesz meghatározó ereje, az AfD ugyanis súlyos belső konfliktusokkal is küzd.

Szerző