A mindig zöld Írország

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:33

Aki életében egyszer eljutott ide, az örökre az Ír-sziget rabja lesz - kivéve persze, ha ellen tud állni a gyönyörű tájaknak, a barátságos embereknek és az emberléptékű élettempónak.

Írország egyetlen pontja sincs 100 kilométernél távolabb a tengertől, bőven akadnak több kilométer hosszú, általában szinte teljesen elhagyatott, fövenyes tengerparti sávok is. Méretéhez képest az Ír-sziget rengeteg látnivalót kínál a turistáknak - nem véletlen, hogy egyik legvirágzóbb iparága a turizmus. Az ide látogatók legtöbbjét a csodálatos táj vonzza. Egynapi kényelmes autózással Kilkenny-grófság festői rétjeinek, kanyargó folyóinak és erdőségeinek világából Connemara drámai látványt nyújtó hegyei közé érkezhetünk, vagy eljuthatunk csodás tavaihoz és elhagyatott tengerpartjaihoz. Az idelátogató benyomása az, hogy az emberek barátságosak, jó kedélyűek, ravaszak, és könnyedén állnak az élet dolgaihoz. Jóformán mindenki Anglián keresztül érkezik Írországba. Dublinba London négy nemzeti repülőteréről, illetve néhány európai nagyvárosból is indulnak közvetlen járatok. Hajók közlekednek Walesből, Skóciából és Franciaországból.

Autóval a legjobb körbeutazni az országot, főként azért, mert sok látnivalóhoz nem jutunk el tömegközlekedési eszközökkel. Csak ne feledkezzünk meg arról, hogy - mint Angliában - az írek is a bal oldalon vezetnek. A vonatjegyek meglehetősen drágák, viszont csodás kerékpártúrákat tehetünk a zöld dombok között. Az sem lehet véletlen, hogy egy ír kistelepülést választották a világi legbarátságosabb városának 2015-ben az amerikai Travel + Leisure utazási magazin szavazásán. Galway neve valószínűleg a legtöbb magyarnak nem cseng ismerősen, pedig az amerikai utazók ódákat zengtek a 73 ezres városka lakóinak vendégszeretetéről. A magazin arra hívja fel a figyelmet, hogy a helyiek kedvessége nagyon jót tesz az adott település idegenforgalmának. Ha a lakók szívesen útba igazítják a turistát, adnak nekik egy-két tippet egy kávézóra, vagy megmutatják a helyi süteményeket, – az épületek és nevezetességek mellett – az nagyon bevésődik a látogatók emlékezetébe, és másoknak is ajánlani fogják a várost.

Galwaybe nem csak a barátságos helyiek miatt érdemes ellátogatni. Ez az ír népzene egyik fellegvára, három hétig tartó, világhírű összművészeti fesztiválját a város július második felében rendezi. Érdemes megnézni a 11. századból való Lynch-kastélyt, az 1320-ban épült St. Nicholas-templomot vagy az 1846-ban alapított Galway-egyetemet is.

Varázslatos Dublin

Az Ír-sziget egyik legnagyszerűbb látványossága a Liffey folyó mentén és az Ír-tenger partján elterülő főváros, Dublin. Az egykor vikingek lakta sziget lenyűgöző történelemmel, bámulatos műemlékekkel és fantasztikus kultúrával rendelkezik.

Ha Írországban járunk, akkor feltétlenül el kell látogatnunk ebbe a varázslatos városba. A híres Temple Bar negyed a város leghangulatosabb ugyanakkor legnyüzsgőbb része. A Temple Bar az egyik legjobb kiindulási pont Dublinban, mivel számos látványosság könnyen és gyorsan megközelíthető. A legszebb látnivalók a dublini vár, a Szent Patrik-székesegyház, a Trinity Collage, Írország leghíresebb és legszebb egyeteme, valamint a régi könyvtár.

Egész napokat lehet eltölteni azzal, hogy Dublin utcáit járva felkutatjuk a nevezetességeket, de valóban megéri. Érdekes, színes város, melyet a Liffey folyó vág ketté. A látnivalók nagy része a folyótól délre található, mely a legtöbb városi folyótól eltérően halak otthona.

Sziklák és óriások

Mivel Írországban legendákból van bőven, talán nem meglepő, hogy a vulkáni tevékenység során létre jött óriások útja nevét is egy ír legendának köszönheti. A területet hatalmas, több tízezer bazaltoszlop alkotja, melyek magassága néhol a 12 métert is elérik. Írország e partszakasza olyannyira egyedülálló látványt nyújt, hogy az UNESCO a világörökség részének nyilvánította.

Az itt megtett túra biztosan benne lesz a top 5 utazási élményünkben. Az oszlopokat csapdosó hatalmas hullámok, ahogyan a napfény megtörik egy-egy járat között - mind lenyűgözően szépek. Arra azonban figyeljünk, hogy milyen útvonalon haladunk, ugyanis akiknek tériszonyuk van, azoknak tanácsos elkerülniük a több méter magasan átívelő lengőhidakat. A tenger feletti sziklán egyensúlyozó Dunluce vár látványos romjai pedig pazar fotótémát nyújtanak.

A Moher-sziklákat Írország legszebb látnivalói között tartják számon. Egyik érdekessége, hogy remekül lehet látni a rétegződéseken, ahogy az évszázadok során nőttek és alakultak. A meseszép szirt nem véletlenül a turisták kedvence. A legtöbb embert azért vonzzák a Moher-sziklák, mert egyszerűen hihetetlen kilátás nyílik az Atlanti-óceánra, sőt, egy tiszta napon akár 30 kilométerre is elláthatunk, egészen a környező szigetekig. Egyetlen épület található itt, méghozzá a legmagasabb ponton. Ez pedig nem más, mint az O’Brien-torony. Az innen nyíló panoráma romantikussá, az ide vezető kalandos út pedig érdekessé varázsolja a környéket, ezért mindenki számára ideális úti cél.

Glendalough, vagyis a Kéttavak völgye sokak kedvence. Itt biztosan megcsap majd minket a kelta mondavilág szelleme a kelta keresztek és mohalepte monostorromok tövében.

Ír pörkölt ír sörrel

Egy hosszú és fárasztó nap után az egyik helyi pubban - amikből bőven akad a fővárosban -, kifújhatjuk magunkat és megkóstolhatunk néhány ír finomságot is. Az Irish stew, az ír pörkölt kötelező gasztronómiai program. A marhahússal, krumplival, és répával készült ételt általában egy szelet szódás kenyérrel és vajjal tálalnak. Az írek pörköltje csak távoli rokonságban áll a miénkkel, összhatásában inkább a gulyáslevesre emlékeztet. Kocsmákban egytálételként szolgálják fel, egy-két sörrel pompás ebéd vagy vacsora válthat belőle. És nem maradhat ki az eredeti ír whiskey, melynek múzeumot is szenteltek a Cork melletti Midletonban. Az Ír Whiskey Múzeumában látványos show keretében mutatják be a turistáknak az ír whiskey történetét és készítésének módját. Természetesen kóstoló is tartozik a programhoz.

Sörből pazar a választék és nem maradhat el a gyárlátogatás sem. A Guinness Storehouse közepén például a világ legnagyobb söröspoharában találjuk magunkat, és már az aulában láthatjuk azt a bérleti szerződést, amelyet Mr. Guinness kötött kilencezer évre annak idején az ír állammal, valamikor az 1850-es évek környékén.

Szerző

Elrettentő erejű orosz fegyverektől tart a világ

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:32
A toplista élén a „Szarmat” nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakéta áll FORRÁS: MINISTRY OF DEFENCE OF THE RUSSIAN
A sors iróniája, hogy miközben az orosz fegyverek elrettentő erejét hirdető moszkvai propagandát bírálják nyugaton, a mi térfelünkön is táplálják ezt a mítoszt. Újabb és újabb cikkek látnak napvilágot a nyugati sajtóban arról, hogy milyen orosz fegyverektől kell leginkább tartania a világnak. A félelemkeltés légköre arra mindenesetre jó, hogy meg lehessen emelni a katonai kiadásokat.

Ezúttal a Svenska Dagbladet című svéd napilap állított össze egy tízes listát azokról az orosz fegyverekről, amelyek képesek az erőegyensúly megbontására. Az első helyre a „Szarmat” nukleáris robbanófejjel ellátott ballisztikus rakétát helyezték, amely „Satana” névre hallgat a NATO-ban. Néhány hónappal ezelőtt erről a típusról még úgy írt a TASZSZ hírügynökség katonai elemzője, mint a hadiipari komplexum egyik titokban tartott fő újdonságáról, amelyet 2018 végén szeretnének hadrendbe állítani. Technikai mutatóit mindmáig titkosan kezelik, azt azonban tudni lehet róla, hogy a nehéz interkontinentális rakéta a száz tonna súlyt is eléri. Kétezerszer nagyobb az ereje, mint a Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombáé.

A világ legnehezebb rakétáját a több mint 200 tonnás „Vojevoda”-t váltja le. A szovjet korszakban 308 darab volt belőle, azonban az amerikaiakkal kötött szerződés értelmében csökkentették a számukat. Az amerikaiak a 10 nukleáris robbanófejű rakétát roppant veszélyesnek tartották. A most helyére lépő „Szarmat” többet tud elődjénél: egy Franciaország nagyságú területet képes lefedni, s hatótávolsága 11 ezer kilométer. Pusztító ereje és gyorsasága nagyobb elődjénél, s a megsemmisítése is nehezebb, mivel nem egyenes pályán mozog.

Az „Armata” T-14 tankot – amelyet először a 2015 májusi győzelmi parádén mutattak be –, a világon a legmodernebbnek tartják. Brit katonai szakértők szerint feltartóztatása szinte lehetetlen. Az „Armata” lánctalpas jármű, amely egyesíti a tank, a gyalogsági harckocsi, a páncélos csapatszállító tulajdonságait. Áttörhetetlen toronnyal és a személyzet számára páncéllal védett kabinnal rendelkezik. Jövőre kezdik meg a sorozatgyártását.

A „Lada” tengeralattjáróról keveset lehetett eddig hallani. A svédek szerint ez a legújabb kísérlet arra, hogy olyan dízel meghajtású tengeralattjárót készítsenek, amelyet roppant nehéz lesz észlelni. A kilencvenes évek végén kezdtek vele foglalkozni és 2005-ben már vízre bocsátották első darabját, a „Szentpétervár”-t. 2010-től az Északi Flottánál gyakorlatoznak vele. Most készül a sorozat második és harmadik darabja.

Ellentétben a „Ladával” az „Iszkander” rakétakomplexumtól a média már jó ideje hangos. A felbocsátott 3,8 tonna súlyú rakéta 2000 kilométeres sebességgel közelíti meg célját. Rakétabázis, nehéztüzérség, repülőtér, parancsnoki állás ellen egyaránt bevethető 500 kilométeres távolságban. A svédek fontosnak tartják megjegyezni, hogy Kalinyingrádban telepítették őket, a NATO számára igen érzékeny térségben. 2006 óta áll hadrendben, előnye, hogy folyamatosan korszerűsíthető.

A „Tocska” elnevezésű rakétakomplexum a szovjet korszakból származik, legmodernebb változata 1,8 tonnát nyom, 120 kilométeres távolságra lőhető ki. Mind hagyományos, mind nukleáris töltettel felszerelhető. 2020-ig lecserélik az „Iszkander-M” -re.

Az „Sz-400” légvédelmi rakétakomplexumot a svéd kiadvány az orosz légvédelem csillagának nevezi. A rakéták és a repülőgépek elleni védelem legkorszerűbb eszközének tekintik: 80 rakétát és repülőgépet képes irányítani egyidőben. 2007-ben kezdték gyártani, és svéd források szerint 152 ilyen komplexummal rendelkezik Oroszország.

A repülőgépek közül a Szu-34 vadászgép és bombázó érdemelte ki, hogy felkerüljön a listára. Szíriában már tapasztalhatták, mire képes. Közel a Baltikumhoz is állomásozik néhány belőlük. Nukleáris csapásmérésre is alkalmas szárazföldi és vízfeletti célok ellen.

Különleges jelentőséget tulajdonítanak a svédek a Balti térségben a rakétákkal felfegyverzett nagy deszant hajóknak.

A haditengerészet fegyverzetéből a Svenska Dagbladet megemlíti a NATO-ban „Kilo” -nak nevezett tengeralattjárót, amely még a szovjet idők terméke. Bár nem tartozik az atomtengeralattjárók sorába, rendkívüli erénye ennek a 70 méter hosszú, 3200 tonna vízkiszorítású, 52 tengerésszel működő tengeralattjárónak, hogy rendkívül halk, és ezért nehezen felfedezhető.Háromezer méter mélységbe süllyedhet, és egyhuzamban 45 napot szolgálhat. Bevethető hajók és tengeralattjárók ellen, alkalmas aknásításra és felderítésre is.

A „Borej” osztályú stratégiai atomrakéta-hordozó tengeralattjáró más minőséget képvisel. Három már van belőle, 2021-ig összesen nyolc készül el, közülük öt korszerűsített változatban. Azt tervezik, hogy ez a típus az orosz haditengerészeti nukleáris arzenál egyik fő alkotóeleme lesz. A 170 méter hosszú, 13,5 méter széles, 24 ezer tonna vízkiszorítású tengeralattjáró 16 ballisztikus rakétát vihet magával, amelyek 8 ezer kilométeres távolságban lévő célok ellen is bevethetők. Mindegyik rakéta 10 robbanófejet szállít, amelyek különböző célok ellen irányíthatók.

Az amerikaiaknak is van saját listájuk a szerintük legveszélyesebbnek tartott orosz fegyverekről. Nem teljesen azonosak azokkal, amiktől a svédek tartanak. De az „Iszkander-M” és az „Sz-400” rakétakomplexum a The National Interest katona-politikai lap toplistáján is szerepel. Itt megemlítik a Szu-27 harci gépet és a NATO-ban „Akulaként” ismert atomtengeralattjárót is, amelyet a „Borej” tengeralattjáróval váltanak majd le.

A NATO-tagállamok fegyverzetéből a negyedik generációs, többfunkciós Virginia atomtengeralattjárót emelik ki, amely szárnyasrakétákkal van felszerelve, az ötödik generációs, 100 millió dollárba kerülő, félelmetes F-35 vadászbombázót, az 550 millió dolláros B-3 stratégiai bombázót, amelyet képesnek tartanak az orosz szárazföldi csaták sikeres megvívására és a 16 tankelhárító rakétával felszerelt, népszerű AH-64 Apache csapásmérő helikoptert. Mind amerikai gyártmány. A többi NATO-tagország gyártmányaiból csak a német Leopárd-2 kapott helyet a National Interest listáján, bár néhány szakértő kételkedik abban, hogy a Leopárd képes lenne fegyvereivel áttörni az orosz harckocsik páncélzatát.

Szerző

Irány nélkül száguldanak

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:31
A 27 tagállam vezetői. Ritka összhang FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
A tagországok egységét mutatja a Római Nyilatkozat, de csak azért, mert általánosságokat tartalmaz. Az elfogadott deklaráció nem jelöli ki az integráció irányát.

Az Európai Uniót támogató és ellenző tömegeket egyaránt megmozgatta a Római Szerződés aláírásának 60. évfordulója. Az integráció mellett és ellen tüntető tízezrek szombat délután megbénították Róma belvárosát, ahol az Európai Unió megalapításának kerek születésnapját ünnepelték a tagországok állam- és kormányfői. (Theresa May brit miniszterelnök nem vett részt a megemlékezésen.) A brit fővárosban a Brexitet ellenzők vonultak utcára, Brüsszelben az integráció lelkes hívei tartottak nagygyűléseket az uniós intézmények tőszomszédságában. Az európai vezetőket egy nappal korábban fogadó Ferenc pápa szintén az unió értékeire hívta fel a figyelmet: a katolikus egyházfő a Vatikánban hangsúlyozta, hogy az egységes Európa legfőbb értéke a szolidaritás, ami egyúttal a populizmusnak is ellenszere.

Az EU elődjét létrehozó Római Szerződés aláírásának jubileumát éltető felvonulók Európa-szerte felidézték, hogy a kontinens történetének tartós békét és gazdasági virágzást hozó korszaka a közös piac 1957-es megteremtésével köszöntött be. Az ellentábor viszont Európa bajait sorolta: a gazdasági fejlődés egyenlőtlenségeit, a görög államadósság fenntarthatatlanságát, a tömeges bevándorlás okozta nehézségeket, a britek kiválását az Európai Unióból és a nacionalista, populista pártok, mozgalmak térhódítását. Csupa olyan problémát, amelyekre a szervezet vezetői egyelőre képtelenek megfelelő válaszokat adni.

A 27 ország állam- illetve kormányfője által szombaton aláírt Római Nyilatkozat mindenekelőtt az egység megőrzésének a fontosságát hangsúlyozza, ezért elkerüli a nézeteltéréseket kiváltó jelenségek, valamint az EU jövőjét érintő pontos tervek és elképzelések felvázolását. A közös irányról egyébként is csak akkor kezdődhet érdemi párbeszéd a tagállamok között, ha lezajlott az idei választási maraton, és Franciaország, majd Németország megújult vezetéssel vág neki a következő fél évtizednek. Az Európai Bizottság nemrégiben öt forgatókönyvet vázolt fel a következő tíz évre, a tagállamokra bízva a döntést arról, hogyan nézzen ki 2025 Európája.

A szombaton aláírt rövid dokumentum leszögezi, hogy „az Európai Unió a béke, a szabadság, az emberi jogok és a jogállamiság elvein alapuló közösség, valamint gazdasági nagyhatalom, amely a világon egyedülálló mértékű szociális védelmet és jólétet biztosít.” A közös elvek megerősítésén túl, a nyilatkozat felvillantja a többsebességű Európa lehetőségét, amelyben „közösen fogunk fellépni, ha kell, különböző sebességgel és mélységben”, de nyitva tartva a kapukat azok előtt, akik az előre szaladókhoz a későbbiekben kívánnak csatlakozni.

Az általánosságokat tartalmazó szöveg arra mindenképpen alkalmas, hogy egységbe tömörítse az egyébként sokat marakodó tagországokat. A nyilatkozat szerint ugyan az EU „még erősebb szolidaritást mutat” és „a nemzetközi normákat tiszteletben tartó migrációs politikát folytat”, a közelmúlt vitáiból nyilvánvaló, hogy nem mindenki érti ugyanazt ezeken a megfogalmazásokon.

Joseph Muscat máltai kormányfő, az EU soros elnökségének képviseletében a nyilatkozat egyik legfontosabb elemének nevezte a „szociális Európa” megteremtése melletti kiállást. Szerinte ez annak elfogadását jelenti, hogy a huszonhetek támogatják azokat a törekvéseket, amelyek az EU-nak nagyobb beleszólást engednének a szociális ellátórendszerek alakításába. De mi sem áll távolabb a magyar és néhány másik uniós kormány törekvéseitől, mint eltűrni, hogy Brüsszel beleüsse az orrát a bérek vagy segélyek szerkezetébe.

Orbán: csak magunkra számíthatunk
Orbán Viktor szerint a nagy kihívásokra minden ország csak magától remélhet megoldást, az alapvető munkákat mindenkinek otthon kell elvégeznie. „Ha biztonságos Magyarországot akarunk, csak magunkra számíthatunk, nekünk kell biztonságosabbá tenni” – fogalmazott a kormányfő Rómában. Az általa is aláírt Római Nyilatkozat viszont leszögezi: együtt van a legjobb esélyünk arra, hogy befolyással legyünk a globális folyamatokra, hogy megvédjük közös érdekeinket és értékeinket. A dokumentumban lefektetett célok – benne a biztonságos és védett Európa – elérésének legjobb eszköze az Európai Unió.
Merkel nem akar fenyegetni
Angela Merkel német kancellárral az ARD közszolgálati televízió sugárzott interjút egy nappal a római csúcs után. Arra a kérdésre, ésszerű megoldásnak tartja-e, hogy a közösség alkalmazza egyetlen nyomásgyakorlási eszközét, a fejlesztési támogatások csökkentését a menekültek szétosztásáról hozott döntéssel szembeforduló Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben – ahol az igazságszolgáltatást és a médiát érintő kormányzati törekvések nem illeszkednek a római nyilatkozatban is hangsúlyozott jogállamisághoz – Angela Merkel azt mondta: „Nem tartom nagyon jónak, hogy egyszerűen pénzre váltsuk az aggodalmat okozó fejleményeket, és fenyegetni sem szeretnék”– emlékeztet az MTI. Merkel hozzátette: „A fenyegetés nem helyes, a jogállamiság és a szabadság pedig olyan érték, amelynek tisztelete az uniós tagság feltétele.”