fizetéstérkép;bérmunka;

2017-03-27 07:22:00

Kettészakadt az ország fizetéstérképe (is)

Durva különbségek mutatkoznak az egyes megyék között az átlagkeresetek és a munkanélküliség tekintetében - derült ki a KSH legfrissebb, 2016 végén felvett adataiból, amelyeket a Napi.hu úgy értékelt: kettészakadt az ország. A főváros és a Dunántúl északi és nyugati része ugyanis mintha nem is egy országba tartozna a keleti megyékkel.

Budapesten a legmagasabbnak a keresetek: a havi nettó 206 ezer forintos átlag jelentősen felhúzza az országos átlagot, a nettó 175 ezer forintot. Győr-Moson-Sopron az egyetlen megye, ahol az országos átlagot sikerült még meghaladni, ott nettó 183 ezer forint körül van az átlagbér. Utána Komárom-Esztergom megye következik, 73 ezer forintos a havi nettó átlagkeresettel. Ez is bőven meghaladja a nettó 118 420 forintos szabolcsi átlagkeresetet, amely a legalacsonyabb az országban.

Az adatok értelmezéséhez hozzátartozik, hogy Budapesten 61, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 34 százalék a szellemi foglalkozásúak aránya, ez utóbbi a legalacsonyabb érték Magyarországon. A szellemi foglalkozásúak nettó átlagkeresete Budapesten 276 ezer forint. Ez az érték Békés megyében a legalacsonyabb, ott csak átlag nettó 172 ezer forintot keresnek. A fizikai foglalkozásúakat Győr környékén becsülik meg a legjobban a munkáltatók: nettó 151 ezer forintot keresnek átlagosan, míg Szabolcsban havi nettó 88 ezer forint jut nekik.

A különbség a lakásépítések számára is kihat: a legkevesebb és legtöbb új lakást építő területek között harmincháromoszoros a szorzó. Mindezek mellett fontos adat: 2016. decemberben 273 ezer álláskeresőről tudott a statisztikai hivatal, ez 19 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A munkanélküliségi rátát tekintve hat és félszeres különbség is van az ország keleti és nyugati területei között: Győr-Moson-Sopron megyében 1,4 százalék a munkanélküliek aránya, míg Nógrádban 7,9 százalék ez a ráta. Az országos átlag 4 százalék körül jár.