"Miért kell Peruban nagykövetséget nyitni egymilliárdért?"

A kérdést - az MTI tudósítása szerint - Schmuck Erzsébet, az LMP politikusa tette fel az Országgyűlés mai munkanapjának "kérdések" periódusában, kiemelve: a keleti nyitás bukását ma már senki nem vitatja, az elmúlt években az érintett államokkal csökkent a kereskedelmi forgalom. Miért kell most a déli nyitás jegyében közel egymilliárd forintért Peruban követséget nyitni? - utalt arra, hogy a diplomáciai képviselet fenntartása évente negyedmilliárd forint lenne.

A kormány válasza a szokásos maszatolás volt: nincsenek olyan sokan, akik kétlik a keleti nyitás sikerét. Amely országokban a déli nyitás révén Magyarország jelen van, 4 százalékkal nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma.

Schmuck Erzsébet egyébként a másik kérdésére kapott válasszal sem jár sokkal jobban, az LMP-s politikus a vízgazdálkodás kapcsán kifogásolta a római-parti árvízvédelmi beruházást. Felhívta a figyelmet, hogy az itt épült lakóparkok engedélyezése jogszabályellenes volt. Miért közpénzből akarják legalizálni a jogsértő és magánvagyon-gyarapító beruházásokat? - tudakolta.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára szerint a magyar vízkészlettel a kormány megfelelő módon gondoskodik. Pont. De, hogy ennél azért szakmaibbnak tűnjön a válasz, az államtitkár azt is hozzátette: elkészültek azok a tervek, amelyek az ivóvíz megvédéshez szükségesek; elkészült az árvízkockázati kezelési terv is.

Az MSZP-s Tukacs István arról érdeklődött, hogy mikor változtatnak a lakcímbejelentés szabályain? A kérdést indokolva elmondta, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán határ mentén nyugdíjkifizetés napján megnő a forgalom. Fiktív magyarországi lakcímre bejelentkezve ugyanis ukrán állampolgárok szereznek jogosultságot a magyar nyugdíjra.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a nyugdíjigazgatási szerv rendszeres és szúrópróbaszerű ellenőrzéseket végez, hogy a visszaéléseket kiszűrje. Hozzátette: a hatóság azt is ellenőrzi, hogy életvitelszerűen lakcímén tartózkodik-e valaki. Célként jelölte meg, hogy a vonatkozó egyezményt Ukrajnával felváltsa egy modernebb. Az új egyezmény elfogadásának elhúzódását az ukrán politikai instabilitással indokolta.

A szintén szocialista Heringes Anita azt kérdezte, hogy a paksi dolgozók miért nem kapnak 30 százalékos béremelést? A Magyar Villamos Művek (MVM) és azon belül a paksi atomerőmű dolgozóinak három év alatt harminc százalékos éremelést ígértek, de Pakson most sokan úgy érzik, hogy átverték őket, mert ezt nem kapták meg.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára azt felelte, hogy a kabinet 2016. decemberében megállapodott a versenyszféra képviselőivel a legalacsonyabb minimálbér és szakmunkásbér emeléséről, miközben a munkabért terhelő járulékokat öt százalékkal csökkentették. Ezt követően megkezdték a tárgyalásokat az állami szférában foglalkoztatottak béremeléséről és mintegy 220 vállalat, köztük az MVM és a hozzá tartozó paksi erőmű is bejelentette a megállapodások eredményét.

Vita az uniós forrásokról

Az MSZP szerint azok csak egyszeri tőkeinjekcióként érkeznek. Szakács László bírálta, hogy a kormánypárt a termelési értekezletre emlékeztető beszámolójában a források lehívásában hasonlította össze a visegrádi országokat, a versenyképesség helyett. Ezen az alapon pedig Csehország és Szlovákia, valamint Románia utcahosszal van Magyarország előtt. A szocialista politikus szerint Lázár János miniszter saját maga vallotta be, hogy az uniós források nem szervesültek a magyar gazdaságban, vagyis egyszeri tőkeinjekcióként lehet azokra tekinteni. A kormány hagyta, hogy tervek nélkül költsék el ezeket a forrásokat, jutott ugyan a versenyszférába is, de még több jutott a barátoknak. És ami még nagy baj: semmilyen hatásuk nem lesz 2020 után a magyar gazdaságra. Szakács László szóvá tette azt is, értelmes, beruházások helyett lesz üveghíd, meg annyi kastély lesz felújítva, amennyit még soha nem látott a világ, lesz űrprogram és zenélő 67-es út is. Azokra a kérdésekre pedig, hogy miként lehet az elmaradott településeknek pénzt juttatni, nem akarnak válaszolni a kormánypárti képviselők.

A KDNP-s Hollik István arról beszélt, hogy a kormány stratégiai ügyként tekint az uniós források felhasználására. Szerinte ezeket a pénzeket nem csupán a nyugat-európai országokhoz való felzárkózásra kell felhasználni, hanem arra is, hogy az ország "jövőképességét" növeljék. Ellentétben az előző ciklussal - folytatta - , az uniós forrásokra úgy tekint a kormány, hogy azok segítségével növekedjen az ország versenyképessége. Hozzátette: az uniós források szervesen összefüggnek a kormány társadalom- és gazdaságpolitikai vízióival is.

Hadházy Ákos, az LMP képviselője bizarrnak nevezte, hogy a vitanapon egy olyan tanulmány eredményét tárgyalják meg, amit 350 millió forintért készített egy könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság. A kabinet azért próbálja meg elkölteni a pénzeket, mert nem biztos abban, hogy 2018 után kormányon marad - folytatta. Azért merik a nyílt lopásokat megcsinálni, mert tudják, hogy az "átkozott Brüsszel" nem ellenőrzi a pénzköltéseket - jelentette ki. Párttársa, Schmuck Erzsébet azt mondta, hogy a jelenlegi ciklusban érkezik a legtöbb uniós támogatásfejlesztési forrás, ami nagy lehetőséget és nagy felelősséget is jelent az ország számára. A képviselő egyetértett Lázár Jánossal, hogy ez a pénz elsősorban a magyar adófizetőké nem pedig az uniós állampolgároké. Az adatok viszont azt mutatják, hogy a ciklus elején meghatározott célokat nem vagy csak töredékesen fogjuk elérni - figyelmeztetett a politikus. Egyetlen lehetőséggel éltek kiválóan, a közösségek pénzek "magánzsebekbe való vándoroltatásával" - bírálta a döntéshozókat a források elherdálásáról beszélő képviselő. A kormány, politikai haszon reményében, 2019-ig el akarja költeni a rendelkezésre álló forrásokat. Ez nem jó a gazdaságnak, a forráslehívást ezért kiegyensúlyozottá kell tenni -szögezte le.