Melyik a jobb kutya a fajtatiszta vagy a "sétatéri"?

Publikálás dátuma
2017.03.27 19:37

Fotó: /
 A keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de jobban képezhetőbbek, mint fajtiszta társaik a németországi kutyatulajdonosok szerint - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak felméréséből, amelynek eredményei a PloS One tudományos folyóiratban jelentek meg.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagyszabású kérdőíves felmérésben a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos információkra kérdeztek rá, és mintegy 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről kaptak válaszokat. A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

A kutatás számos demográfiai és környezeti eltérésre derített fényt a fajtiszta és keverék kutyák csoportja között. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora a várakozásoknak megfelelően magasabb volt, mint a fajtatisztáké, és a keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Kiderült, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái. A felmérés rámutatott, hogy a keverékek közt gyakoribb az ivartalanítás, általában idősebb korban kerülnek gazdáikhoz - mivel több közöttük a menhelyről befogadott példány -, és kevesebb kutyaiskolai képzésben van részük. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, és ezzel összhangban hosszabb sétákra viszik őket tulajdonosaik, mint a fajtatiszta példányokat.

A statisztikai elemzést követően, amely a két csoport közt megfigyelhető demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe vette, a kutatók lényeges eltéréseket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A PloS One folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Turcsán Borbála szerint a keverék kutyák gazdái gyakrabban számoltak be arról, hogy kedvenceiket nehezebb sétáltatni, mert húznak a pórázon, ráugrálnak az emberekre és nem reagálnak a hívásra.

A keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre a kutatók több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak. Az egyik a különböző genetikai háttér, amely abból fakad, hogy a fajtákat nemcsak a külső fajtajellegek alapján, hanem a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik, vagyis ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen a gazdái életéhez. Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra, azaz tanulékonyak, és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ez viszont egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz is. A különbségek emellett korai szocializációs hatásokra, traumákra is visszavezethetőek - olvasható a közleményben.

Mint írják, az eredmények tükrében elmondható, hogy a keverék kutyák a morfológiai változatosság ellenére egy sajátos csoportot képviselnek, amelynek megvan a maga jellemző viselkedési mintázata. Mindezt érdemes figyelembe venni a fajták összehasonlítására irányuló olyan tanulmányokban, amelyekben keverék kutyákat használnak kontrollcsoportként.

Mint a PloS One honlapján elérhető tanulmányból kiderül, a felmérést a Dogs című - magát Európa legnagyobb kutyás magazinjaként hirdető, a Wikipédia szerint több mint 400 ezres olvasótáború - német kiadvány internetes oldalán keresztül végezték.

Szerző
2017.03.27 19:37

284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin-napon összegyűlt virágpénzből

Publikálás dátuma
2019.02.15 14:03
Illusztráció
Fotó: AFP/ Narayan Maharjan/NurPhote
Felülmúlt a szervezők várakozását a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt 28 millió forint, amelyből már vasárnaptól elkezdhetik a 284 kutya megmentését.
284 kutyát tudnak megmenteni a Valentin Projekt elnevezésű akcióban összegyűlt több mint 28 millió forintból. Az Eszkuláp Egyesület és a Demény, a kötsög elnevezésű közösségi oldal összefogásában, január közepén meghirdetett kezdeményezés lényege az volt, hogy a résztvevők idén a Valentin-napi virág árát inkább utalják át az állatmentő szervezet számlájára.
A szervezők a Facebook-bejegyzésükben azt írták, az eredmény minden várakozásukat felülmúlta, arra számítottak, legfeljebb 5-10 kutyát tudnak megmenteni a haláltól. Hozzátették, az összeg még mindig folyamatosan nő, mert érkeznek a későn kapcsolók és a cégek felajánlásai is. És jelezték azt is, ez csak a kezdet, de nem a pénzgyűjtés volt a lényeg, ennek köszönhetően viszont már vasárnap elkezdhetik az állatok mentését - számolt be a Sokszínű Vidék
2019.02.15 14:03

A budapestiek többsége venne betétdíjas palackot az egyszer használatosak helyett

Publikálás dátuma
2019.02.15 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay/
A budapestiek elsöprő többsége, 75 százaléka támogatná a betétdíjas rendszer bevezetését, és választaná a visszaváltható palackot az egyszer használatos helyett − derül ki a Greenpeace Magyarország 2018 decemberében végzett reprezentatív közvélemény-kutatásából.
A szervezet szerint ez azt bizonyítja, hogy a magyarok valódi, hatékony fellépést várnak a kormánytól a műanyagszennyezés csökkentése érdekében. A Greenpeace most azt várja a kormánytól: 
ezúttal vegye figyelembe a lakosság akaratát a termékdíjtörvény jelenleg zajló átdolgozása során, és tiltsa be hazánkban az egyszer használatos műanyag zacskókat, valamint vezessen be betétdíjas rendszert a palackokra.
A Greenpeace Magyarország megbízásából a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet 2018. november 24. és december 10. között végzett reprezentatív közvélemény-kutatást 800 fős mintán Budapesten, személyes adatfelvétellel. A kutatás során kiderült: a budapestiek egyértelműen támogatják a kötelező betétdíjas rendszer bevezetését az italoknál, annak érdekében, hogy az egyszer használatos palackok helyett a visszaváltható változatok terjedjenek el széles körben, és így csökkenjen a műanyagszennyezés. A megkérdezettek háromnegyede (75%) választaná a betétdíjas, visszaváltható palackokat, és mindössze alig több mint ötödük (22%) tartana ki ebben az esetben is az egyszer használatos flakonok mellett. 
A szervezet közleménye szerint a megkérdezettek válaszai egybevágnak az Európai Unió Tanácsának környezetvédelemért felelős miniszterei által tavaly decemberben elfogadott új irányelvtervezetével, ami az egyszer használatos műanyag hulladékok jelentős csökkentését írja elő a tagállamok számára. Ez azt mutatja, az Unió is felismerte, hogy az egyszer használatos műanyagok szennyezése olyan globális problémává vált, amire csupán az újrahasznosítás nem nyújt megoldást – csökkentési célokat is elő kell írni. Az azonban, hogy a gyakorlatban melyik ország miként éri el a célszámokat, már jórészt a tagállamokon múlik.
A magyar kormány egyelőre nem tartozik a műanyagszennyezés ellen harcolók élbolyába. Annak ellenére, hogy hatalmas társadalmi támogatottsága volt, a kormány tavaly novemberben nem támogatta a saját minisztériuma által kidolgozott javaslatot, amely kivezette volna a vékony falú műanyag szatyrokat a használatból egy két éven át tartó termékdíjemelést követően. A termékdíjtörvény átdolgozása most ismét napirenden van, a szakértői egyeztetések és tárgyalások jelenleg is folynak.
„Azt várjuk a kormánytól, hogy képviselje a magyar lakosság akaratát és hosszú távú érdekeit. Az új jogszabály megalkotásakor vegye figyelembe, hogy Magyarország eddigi legnépszerűbb környezetvédelmi kezdeményezésének keretében 150 ezren álltak ki az egyszer használatos műanyag szatyrok kivezetése mellett, és a fővárosiak háromnegyede támogatja a betétdíjas rendszer visszaállítását. A betétdíjjal el lehetne érni, hogy a palackok ne a környezetbe, ne a hulladéklerakóra kerüljenek, hanem anyagában hasznosítsák őket újra; sőt ami környezetvédelmi szempontból a legkedvezőbb, tisztítás után töltsék őket újra”
– mondta Tömöri Balázs, a Greenpeace Magyarország kampányfelelőse.
A hazai PET felhasználás 3 százalékkal meghaladja a világátlag és az európai 2016-os 7,2 százalékos átlagértékét. Világszinten másodpercenként 160 ezer műanyag szatyrot, és évente 500 milliárd műanyag palackot gyártunk. Van olyan nemzetközi kávézólánc, ahol 4 milliárd eldobható kávéspoharat használnak el évente. 
A világon valaha legyártott műanyagok 90,5 százalékát máig nem hasznosították újra.
- derül ki a szervezet honlapjáról.
2019.02.15 10:10
Frissítve: 2019.02.15 10:10