Melyik a jobb kutya a fajtatiszta vagy a "sétatéri"?

Publikálás dátuma
2017.03.27 19:37

 A keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de jobban képezhetőbbek, mint fajtiszta társaik a németországi kutyatulajdonosok szerint - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak felméréséből, amelynek eredményei a PloS One tudományos folyóiratban jelentek meg.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagyszabású kérdőíves felmérésben a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos információkra kérdeztek rá, és mintegy 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről kaptak válaszokat. A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

A kutatás számos demográfiai és környezeti eltérésre derített fényt a fajtiszta és keverék kutyák csoportja között. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora a várakozásoknak megfelelően magasabb volt, mint a fajtatisztáké, és a keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Kiderült, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái. A felmérés rámutatott, hogy a keverékek közt gyakoribb az ivartalanítás, általában idősebb korban kerülnek gazdáikhoz - mivel több közöttük a menhelyről befogadott példány -, és kevesebb kutyaiskolai képzésben van részük. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, és ezzel összhangban hosszabb sétákra viszik őket tulajdonosaik, mint a fajtatiszta példányokat.

A statisztikai elemzést követően, amely a két csoport közt megfigyelhető demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe vette, a kutatók lényeges eltéréseket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A PloS One folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Turcsán Borbála szerint a keverék kutyák gazdái gyakrabban számoltak be arról, hogy kedvenceiket nehezebb sétáltatni, mert húznak a pórázon, ráugrálnak az emberekre és nem reagálnak a hívásra.

A keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre a kutatók több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak. Az egyik a különböző genetikai háttér, amely abból fakad, hogy a fajtákat nemcsak a külső fajtajellegek alapján, hanem a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik, vagyis ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen a gazdái életéhez. Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra, azaz tanulékonyak, és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ez viszont egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz is. A különbségek emellett korai szocializációs hatásokra, traumákra is visszavezethetőek - olvasható a közleményben.

Mint írják, az eredmények tükrében elmondható, hogy a keverék kutyák a morfológiai változatosság ellenére egy sajátos csoportot képviselnek, amelynek megvan a maga jellemző viselkedési mintázata. Mindezt érdemes figyelembe venni a fajták összehasonlítására irányuló olyan tanulmányokban, amelyekben keverék kutyákat használnak kontrollcsoportként.

Mint a PloS One honlapján elérhető tanulmányból kiderül, a felmérést a Dogs című - magát Európa legnagyobb kutyás magazinjaként hirdető, a Wikipédia szerint több mint 400 ezres olvasótáború - német kiadvány internetes oldalán keresztül végezték.

Szerző

Működik az Attenborough-hatás: kevesebben használnak műanyagot

Publikálás dátuma
2019.04.18 10:10

Fotó: AFP/Biosphoto/ Paulo de Oliveira
Egyre kevesebben használnak műanyagot az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban Sir David Attenboroug és a Blue Planet (Kék bolygó) című sorozatának hatására.
A Blue Planet 2 című sorozat 2017 őszi bemutatója után a Global Web Index felmérése szerint az emberek 53 százaléka kevesebb műanyagot kezdett használni - írta az IFL Science alapján National Geographic. A felmérésben megkérdezett négyezer - brit és amerikai - ember 42 százaléka azt mondta, odafigyel, hogy újrahasznosított vagy fenntartható anyagokat tartalmazó termékeket vásároljon. A 2011-es 49 százalékhoz képest 2018-ban már 57 százalék volt azok aránya, akik akár többet is fizettek az ökobarát termékekért.   
A szakértők a jelenséget Attenborough-hatásnak nevezték el. A csökkenéshez az új jogszabályok bevezetése mellett az emberek döntései is jelentősen hozzájárultak. Az eredmények szerint a fenntarthatóság főleg a fiataloknak fontos, ennek oka elsősorban a közösségi média hatása mellett az is, hogy ez a korosztály már fenntarthatósági krízisben nőtt fel.  
Bár a tanulmány az alanyok megkérdezésén alapult, nem maradéktalanul megbízható, így is mutatja, hogy sikerült előrelépést elérni a műanyagok visszaszorításában.
Frissítve: 2019.04.18 10:43

Magyarországon is használható a kínaiakat környezetbarátságra ösztönző applikáció

Publikálás dátuma
2019.04.17 14:05

Fotó: AFP/ Stringer/Imaginechina
Játékkal igyekszik segíteni felhasználóit a környezetbarát szokások kialakításában az Alipay, Kína egyik legnépszerűbb mobil- és online fizetési platformja - derül ki a CGTN kínai nemzetközi kínai televízió hírportáljának cikkéből.
A 2016-ban bemutatott Ant Forest program a felhasználók mindennapi tevékenységét nyomon követve, a környezetbarát megoldásokat, egyebek mellett az online fizetést, vagy a környezetkímélő közlekedési eszközök használatát úgynevezett virtuális zöld energiává konvertálja.
Tízezer lépés megtétele után a felhasználók például csaknem 200 gramm, míg internetes jegyvásárlás esetén nagyjából 10 gramm virtuális zöld energiát kaphatnak. Ezen felül pontoznak még olyan környezettudatos döntéseket is, mint például ha valaki nem kér eldobható evőeszközt az interneten rendelt étel mellé. 
Az összegyűjtött virtuális zöld energia pedig szintén környezetbarát célra használható fel: egy bizonyos mennyiség elérésekor a felhasználó nevében egy fát ültetnek el Kína sivatagos területein. A program közösségi médiaplatformként működik, így a felhasználóknak arra is lehetőségük van, hogy „energiát lopjanak” az ismerőseiktől. Ráadásul az Ant Forest rangsort készít, így a felhasználókat versenyzésre ösztönzi.
A cég adatai szerint 2018 végéig több mint 400 millió ember – vagyis a világ népességének öt százaléka – csatlakozott a kezdeményezéshez, és eddig több mint 55,5 millió fát ültettek a felhasználók pontgyűjtése nyomán a Kína északnyugati részén fekvő Kanszu tartományban, az északon található Belső-Mongólia Autonóm Területen, illetve az ország egyéb sivatagos részein. 
Egy, a CGTN-nek nyilatkozó, 27 éves felhasználó elmondta: már tíz fát ültettek a nevében Belső-Mongóliában az elmúlt két évben, ami főként annak köszönhető, hogy minden nap gyalog közlekedik. 
Az Alipay a G20 csoportot (a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítő szervezetet) alkotó országok klímavédelmi munkacsoportjának (CSWG) a japáni Naganóban április 15. és 17. között megtartott idei második találkozójára is meghívást kapott, hogy az Ant Forest program bemutatásán keresztül ismertesse, hogyan segíthet a digitális technológia a klímaváltozás elleni küzdelemben.
Liu Csin, az Ant Forest mögött álló Ant Financial – az Alipay társszervezete – egyik részlegvezetője a találkozón elmondta: hisznek abban, hogy a világon sokakban megvan a szándék, hogy megóvják a környezetet, és szeretnének a tőlük telhető legnagyobb mértékben hozzájárulni egy zöldebb jövő kialakításához. Hozzátette, hogy a cég az innovatív technológia segítségével kíván az emberek jó szándékából kézzelfogható eredményt létrehozni.
A több mint 700 millió aktív felhasználóval rendelkező Alipayt jelenleg a világon több mint 40 országban és régióban fogadják el, májustól pedig Magyarországon is elérhető lesz a hazánkba látogató kínai turisták számára.
Szerző
Frissítve: 2019.04.17 14:05