Melyik a jobb kutya a fajtatiszta vagy a "sétatéri"?

Publikálás dátuma
2017.03.27. 19:37

 A keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de jobban képezhetőbbek, mint fajtiszta társaik a németországi kutyatulajdonosok szerint - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak felméréséből, amelynek eredményei a PloS One tudományos folyóiratban jelentek meg.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagyszabású kérdőíves felmérésben a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos információkra kérdeztek rá, és mintegy 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről kaptak válaszokat. A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

A kutatás számos demográfiai és környezeti eltérésre derített fényt a fajtiszta és keverék kutyák csoportja között. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora a várakozásoknak megfelelően magasabb volt, mint a fajtatisztáké, és a keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Kiderült, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái. A felmérés rámutatott, hogy a keverékek közt gyakoribb az ivartalanítás, általában idősebb korban kerülnek gazdáikhoz - mivel több közöttük a menhelyről befogadott példány -, és kevesebb kutyaiskolai képzésben van részük. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, és ezzel összhangban hosszabb sétákra viszik őket tulajdonosaik, mint a fajtatiszta példányokat.

A statisztikai elemzést követően, amely a két csoport közt megfigyelhető demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe vette, a kutatók lényeges eltéréseket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A PloS One folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Turcsán Borbála szerint a keverék kutyák gazdái gyakrabban számoltak be arról, hogy kedvenceiket nehezebb sétáltatni, mert húznak a pórázon, ráugrálnak az emberekre és nem reagálnak a hívásra.

A keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre a kutatók több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak. Az egyik a különböző genetikai háttér, amely abból fakad, hogy a fajtákat nemcsak a külső fajtajellegek alapján, hanem a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik, vagyis ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen a gazdái életéhez. Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra, azaz tanulékonyak, és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ez viszont egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz is. A különbségek emellett korai szocializációs hatásokra, traumákra is visszavezethetőek - olvasható a közleményben.

Mint írják, az eredmények tükrében elmondható, hogy a keverék kutyák a morfológiai változatosság ellenére egy sajátos csoportot képviselnek, amelynek megvan a maga jellemző viselkedési mintázata. Mindezt érdemes figyelembe venni a fajták összehasonlítására irányuló olyan tanulmányokban, amelyekben keverék kutyákat használnak kontrollcsoportként.

Mint a PloS One honlapján elérhető tanulmányból kiderül, a felmérést a Dogs című - magát Európa legnagyobb kutyás magazinjaként hirdető, a Wikipédia szerint több mint 400 ezres olvasótáború - német kiadvány internetes oldalán keresztül végezték.

Szerző

Ólomtól pusztulnak a fehérfejű rétisasok

Publikálás dátuma
2017.03.27. 07:17
Nem kímélik a nemzeti jelképmadarat FOTÓ: THINKSTOCK
A Trump adminisztráció még a nemzeti jelképnek számító fehérfejű rétisast sem kíméli. Az amerikai kormányzat eltörölte az ólomlövedékek tiltását, az ilyen töltényekkel lelőtt vadak tetemeiből lakmározó sasok pedig sorra pusztulnak - írja a greenfo.hu. A tudósok a tilalom visszaállítását követelik.

Idén már a harmadik fehérfejű rétisas pusztult el ólommérgezés következtében. Az ólomlövedékek használata közvetetten sújtja az amerikai csúcsragadozónak számító fehérfejű rétisasokat, melyek a kis- és nagyvadak korábban meglőtt tetemeiből fogyasztanak. Az ólommérgezésben szenvedő madarakat bénulás és étvágytalanság sújtja, illetve nehezükre esik az állás is. Az ólommérgezés – az emlősökhöz hasonlóan – a fehérfejű rétisasnál is agykárosodást, vakságot és különféle szervi károsodásokhoz vezethet.

Az amerikai fehérfejű rétisasok populációja 1972-től kezdve indult ismét növekedésnek, mivel a kormányzat akkor tiltotta be a hírhedt DDT nevű rovarmérget. Ugyanakkor a tilalmat követő évben a fehérfejű rétisasok növekvő állományának 10-15 százaléka pusztult el az ólommérgezés következtében, nagyrészt azért, mivel a fiatal egyedek szinte kizárólag csak elhullott állatok tetemeit fogyasztják. Két nemrégiben befogott amerikai fehérfejű rétisas 1-1 deciliternyi vérében 622 mg, illetve 385 mg ólmot mutattak ki. Összehasonlításképpen egy emberi gyermek esetében már 45 mg/dl értéknél azonnali gyógyszeres beavatkozást sürgetnek az Egyesült Államokban.

Glenn Stewart biológus szerint az ólom vadászati és halászati felhasználásának betiltása azért is fontos lenne, mivel biológusok 2008-ban rámutattak arra, hogy a vadhúst fogyasztó emberek vérében magasabb az ólomkoncentráció. Március elején csaknem 30 orvos és tudós küldött levelet az amerikai belügyminisztérium részére, hogy vonja vissza az ólomlövedékek tilalmának eltörlését, amelyet Donald Trump új belügyi titkára, Ryan Zinke első hivatali napján oldott fel. A tilalmat az Obama adminisztráció utolsó napján fogadta el a kongresszus, amelynek keretében a vadak 150 millió hektárnyi élőhelyén tiltották volna be az ólom vadászati és halászati célú használatát. A tiltásnak komoly eredményei lettek volna a fehérfejű rétisas állományát illetően, mivel egy 2014-es tanulmány szerint 30 év alatt 750 fehérfejű rétisas pusztult el mérgezésben, döntően az ólom miatt.

A tilalom más csúcsragadozókat is érintene, köztük az Észak-Amerika legnagyobb madarának számító kondorkeselyűket, amelyek ötöde kap ólommérgezést minden évben. Az ólom toxikus hatása olyan jelentős, hogy abból még egy körömnyi darabka is képes megölni ezt a 3 méter szárnyfesztávolságú óriási madarat.

Szerző

A Föld Órája - Tik-tak, tik-tak, fogy az idő a cselekvésre (fotók)

Publikálás dátuma
2017.03.26. 10:10
Berlin
A WWF Föld Órája egy világméretű önkéntes kezdeményezés, amely megpróbálja felhívni az emberek, vállalatok, intézmények, kormányok figyelmét a környezetszennyezés és a túlfogyasztás okozta problémákra. KATTINTSON A KÉPRE A TÖBBIÉRT - FOTÓK: MTI/GETTY IMAGES

 Az akció keretében arra kérik a résztvevőket, támogatókat, hogy minden év márciusának utolsó szombatján este világszerte kapcsolják le egy órára a fölösleges világítást és áramtalanítsák a különféle elektromos készülékeket. A WWF tájékoztatása szerint Idén a feliratkozók nemcsak a 60 perces sötétségre mondanak igent, hanem egy komoly vállalásra is, amely a fenntartható életmódot alapozza meg: 

                                                                              Föld Órája Eskü

Én, a Föld lakója, fogadom, hogy mostantól még inkább figyelek a környezetemre. A természet erőforrásaival okosan gazdálkodom, a pazarlást kerülöm. Az energiatakarékosságra mindennap odafigyelek. A tudatosságot a vásárlásaim során is komolyan veszem. Az otthonomban, a munkahelyemen, és mindenütt, ahol megfordulok, figyelek arra, hogy a tudatos fogyasztás határozza meg lépéseimet, és a környezetemet is erre ösztönzöm. Március 25-én este 20:30-kor lekapcsolom a felesleges fényeket, és csatlakozom a Föld Órája közösségéhez. Ezzel kijelentem, hogy a jövőben a Föld kincseire vigyázok, fenntarthatóan élek, és ezzel saját jövőmet is védem. Hiszek benne, hogy együtt lehetséges!

Ezúttal rekordszámú, 187 ország részvételével söpört végig a világon a Föld Órája akció, hogy felhívja a figyelmet a klímaváltozás negatív hatásaira. Budapesten fejlámpás túrával tették emlékezetessé az estét a Normafánál - tájékoztatott a WWF Magyarország kommunikációs vezetője. Szombaton 20:30 és 21:30 között aludtak ki a fények azzal a céllal, hogy a mozgalomban résztvevők közösen "világítsanak rá" az éghajlatváltozás negatív hatásai elleni fellépés szükségességére. Idén 184 ország több mint hétezer településén közel 2,5 milliárd ember csatlakozott a kezdeményezéshez. A WWF Magyarország közleménye szerint Oroszországban és Argentínában ezúttal a tengerek védelmére helyezték a hangsúlyt, Brazíliában a kiemelten fontos természeti értékek védelme mellett álltak ki, míg Dél-Afrikában a megújuló energiák fontosságának adtak hangot, Kínában pedig a fenntartható életmód került előtérbe. A budapesti Normafán tartott fejlámpás túra mintegy 150 résztvevőjének páratlan erdei látványvilágban volt része, amikor a fények kihunytak és elsötétült a város.

Az eseményen túl a WWF Magyarország idén a helyi önkormányzatok energiagazdálkodásban betöltött szerepét helyezte a középpontba. Felmérés indult, amelynek célja az önkormányzati intézmények fűtési energiagazdálkodásának, valamint az önkormányzatok települési energiagazdálkodásban betöltött szerepének és az ebben rejlő lehetőségeknek a megismerése - fogalmaztak a szervezők hozzátéve, hogy a www.foldoraja.hu oldalon részletezett felmérésben aktívan részt vevő települések közül három, értékes energiahatékonysági csomagot is kap.

"Amit teszünk ma, az határozza meg a holnapot. A Föld Órája ismét megmutatta, hogy együtt képesek vagyunk a fenntartható jövő megteremtésére, amelyet a jövő generációi megérdemelnek" - idézte Vaszkó Csabát, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetőjét a közlemény. Vaszkó Csaba kiemelte, hogy az önkormányzatok szerepe jelentős az energiahatékonyság fejlesztésében. Mint mondta: áprilisban teszik közzé a felmérés eredményét, amely közös gondolkodást indíthat el a hazai települések hatékony és környezetbarát energiagazdálkodásának fejlesztésében.

Szerző
Témák
WWF Föld órája