Előfizetés

Melyik a jobb kutya a fajtatiszta vagy a "sétatéri"?

Publikálás dátuma
2017.03.27. 19:37

 A keverék kutyák kevésbé kiegyensúlyozottak, de jobban képezhetőbbek, mint fajtiszta társaik a németországi kutyatulajdonosok szerint - derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Etológia Tanszéke és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóinak felméréséből, amelynek eredményei a PloS One tudományos folyóiratban jelentek meg.

Az egyetem MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a nagyszabású kérdőíves felmérésben a kutyák viselkedésével és tartási körülményeikkel kapcsolatos információkra kérdeztek rá, és mintegy 7700 fajtatiszta kutyáról és közel ugyanennyi keverékről kaptak válaszokat. A fajtatiszták közt több mint 200 különböző fajta szerepelt, az egy fajtába tartozók számát pedig korlátozták a minél reprezentatívabb mintavétel érdekében.

A kutatás számos demográfiai és környezeti eltérésre derített fényt a fajtiszta és keverék kutyák csoportja között. Kubinyi Enikő, az ELTE Szenior Családi Kutya Programjának vezetője szerint a keverék kutyák átlagéletkora a várakozásoknak megfelelően magasabb volt, mint a fajtatisztáké, és a keverékek közt nagyobb a szukák aránya is. Kiderült, hogy a keverékek gazdái gyakrabban nők, fiatalabbak, alacsonyabb iskolai végzettségűek, és kevesebb tapasztalatot szereztek a kutyatartás terén, mint a fajtatiszták gazdái. A felmérés rámutatott, hogy a keverékek közt gyakoribb az ivartalanítás, általában idősebb korban kerülnek gazdáikhoz - mivel több közöttük a menhelyről befogadott példány -, és kevesebb kutyaiskolai képzésben van részük. Ezen kívül gyakrabban tartják őket egyedüli és kizárólag benti kutyaként, és ezzel összhangban hosszabb sétákra viszik őket tulajdonosaik, mint a fajtatiszta példányokat.

A statisztikai elemzést követően, amely a két csoport közt megfigyelhető demográfiai és kutyatartási különbségeket is figyelembe vette, a kutatók lényeges eltéréseket találtak a keverék és fajtatiszta kutyák személyiségében és a problémás viselkedés előfordulásának gyakoriságában. A PloS One folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője, Turcsán Borbála szerint a keverék kutyák gazdái gyakrabban számoltak be arról, hogy kedvenceiket nehezebb sétáltatni, mert húznak a pórázon, ráugrálnak az emberekre és nem reagálnak a hívásra.

A keverék és fajtatiszta kutyák közt kimutatott különbségekre a kutatók több lehetséges magyarázatot is elképzelhetőnek tartanak. Az egyik a különböző genetikai háttér, amely abból fakad, hogy a fajtákat nemcsak a külső fajtajellegek alapján, hanem a viselkedést is figyelembe véve tenyésztik, vagyis ügyelnek arra, hogy a kutya minél problémamentesebben illeszkedjen a gazdái életéhez. Ezzel szemben a keverékek közül azok az egyedek szaporodhatnak sikeresen, amelyek képesek önálló problémamegoldásra, azaz tanulékonyak, és gyorsan reagálnak a környezeti hatásokra, ez viszont egyúttal könnyen vezethet kiegyensúlyozatlansághoz is. A különbségek emellett korai szocializációs hatásokra, traumákra is visszavezethetőek - olvasható a közleményben.

Mint írják, az eredmények tükrében elmondható, hogy a keverék kutyák a morfológiai változatosság ellenére egy sajátos csoportot képviselnek, amelynek megvan a maga jellemző viselkedési mintázata. Mindezt érdemes figyelembe venni a fajták összehasonlítására irányuló olyan tanulmányokban, amelyekben keverék kutyákat használnak kontrollcsoportként.

Mint a PloS One honlapján elérhető tanulmányból kiderül, a felmérést a Dogs című - magát Európa legnagyobb kutyás magazinjaként hirdető, a Wikipédia szerint több mint 400 ezres olvasótáború - német kiadvány internetes oldalán keresztül végezték.

Nem kispálya - 100 kilogrammos aranyérmét loptak a múzeumból

Elloptak egy világhírű, 100 kilogramm súlyú színarany érmét a berlini Bode Múzeumból hétfőre virradóra. A műkincstolvajok a múzeum mellett húzódó vasúti hídról másztak be az épületbe létrán, egy ablakon keresztül. Behatoltak a múzeum érmegyűjteményének büszkeségeit bemutató terembe, és a rendőrök megérkezése előtt elmenekültek zsákmányukkal, egy 53 centiméter átmérőjű, 3 centiméter vastag érmével.

A kanadai állami pénzverdében (Royal Canadian Mint) 2007-ben készült érme a Guinness-rekordok közé is bekerült, előállítása idején a világ legnagyobb aranyérméje volt. 

Különlegességét nemcsak rendkívüli mérete adja, hanem a tisztasága is; 1000 egységnyi tömegében 999,99 egységnyi a színarany. Az egyik oldalán II. Erzsébet brit uralkodó arcképe látható, a másik oldalán pedig három juharlevél. Innen származik a neve is: Big Maple Leaf, azaz nagy juharlevél. Mindössze öt ilyen érme készült az ottawai központú pénzverdében. A juharlevél motívumot azért használják, mert Kanada nemzeti jelképe.

A tolvajok csak a hatalmas érmét vitték magukkal. A berlini rendőrség műkincsrablások feltárására szakosodott nyomozói még nem tudják, hogy miként cipelték el, egyelőre csak a létrát találták meg a városi gyorsvasút (S-Bahn) sínjei között. A Big Maple Leaf névértéke egymillió kanadai dollár, az arany világpiaci árfolyama alapján piaci értéke meghaladja a 3,7 millió eurót (1,1 milliárd forint). A rendőrség szerint előfordulhat, hogy a tolvajok megrendelésre, egy gyűjtő megbízásából dolgoztak, de valószínűbb, hogy beolvasztják az érmeritkaságot.

Az érme intézményközi műkincskölcsönzés révén került Berlinbe, 2010-ben állították ki a Bode Múzeumban. A múzeum az érmegyűjteménye mellett főleg szoborgyűjteményéről híres, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján szereplő Múzeumsziget része.



Nem kispálya - 100 kilogrammos aranyérmét loptak a múzeumból

Elloptak egy világhírű, 100 kilogramm súlyú színarany érmét a berlini Bode Múzeumból hétfőre virradóra. A műkincstolvajok a múzeum mellett húzódó vasúti hídról másztak be az épületbe létrán, egy ablakon keresztül. Behatoltak a múzeum érmegyűjteményének büszkeségeit bemutató terembe, és a rendőrök megérkezése előtt elmenekültek zsákmányukkal, egy 53 centiméter átmérőjű, 3 centiméter vastag érmével.

A kanadai állami pénzverdében (Royal Canadian Mint) 2007-ben készült érme a Guinness-rekordok közé is bekerült, előállítása idején a világ legnagyobb aranyérméje volt. 

Különlegességét nemcsak rendkívüli mérete adja, hanem a tisztasága is; 1000 egységnyi tömegében 999,99 egységnyi a színarany. Az egyik oldalán II. Erzsébet brit uralkodó arcképe látható, a másik oldalán pedig három juharlevél. Innen származik a neve is: Big Maple Leaf, azaz nagy juharlevél. Mindössze öt ilyen érme készült az ottawai központú pénzverdében. A juharlevél motívumot azért használják, mert Kanada nemzeti jelképe.

A tolvajok csak a hatalmas érmét vitték magukkal. A berlini rendőrség műkincsrablások feltárására szakosodott nyomozói még nem tudják, hogy miként cipelték el, egyelőre csak a létrát találták meg a városi gyorsvasút (S-Bahn) sínjei között. A Big Maple Leaf névértéke egymillió kanadai dollár, az arany világpiaci árfolyama alapján piaci értéke meghaladja a 3,7 millió eurót (1,1 milliárd forint). A rendőrség szerint előfordulhat, hogy a tolvajok megrendelésre, egy gyűjtő megbízásából dolgoztak, de valószínűbb, hogy beolvasztják az érmeritkaságot.

Az érme intézményközi műkincskölcsönzés révén került Berlinbe, 2010-ben állították ki a Bode Múzeumban. A múzeum az érmegyűjteménye mellett főleg szoborgyűjteményéről híres, és az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezetének (UNESCO) világörökségi listáján szereplő Múzeumsziget része.