Előfizetés

Nem siklott ki Martin Schulz vonata

Bár a német szociáldemokratáknál a vasárnapi saar-vidéki voksolást követően alábbhagyott az a hurrá optimista hangulat, amit a párt igen kedvező országos közvélemény-kutatási adatai idéztek elő, mindenképpen pozitív hír Európa számára, hogy a jobboldali radikális Alternatíva mindössze 6,2 százalékot kapott, a nagykoalíció két pártja, a CDU és az SPD pedig összesen 70 százalékot, így folytatódhat az ország legkisebb tartományában a két párt koalíciós együttműködése. Az SPD-nél azt sem tartják kizártnak, hogy az AfD be sem jut a parlamentbe a szeptemberi választáson.

Félig üres a pohár vagy félig tele? – kérdezgetik a német szociáldemokratáknál. A saar-vidéki választás első eredményeinek közzétételénél a nagy többség úgy vélte, félig üres. Az elmúlt másfél hónap lelkesedésének nyomát sem lehetett látni a párt berlini központjában. Az SPD-nél már mindenki azt hitte: lehetségessé vált a lehetetlen Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) volt elnökének kancellárjelöltté, majd pártelnökké való megválasztása óta. Való igaz, akadt iroda, amely fej-fej mellett látta a kereszténydemokratákat és a szociáldemokratákat a voksolás előtt, végül azonban a CDU több mint tíz százalékot vert a balközép tömörülésre.

Kudarcól beszélni azonban komoly túlzás lenne. Január közepén például még csak 24 százalékot jövendöltek az SPD-nek, két hónap alatt tehát majdnem öt százalékot javult a párt megítélése. A majdnem 30 százalék nem rossz eredmény, bár elmaradt a közvélemény-kutatók által jósolt 32-34 százaléktól. A két párt közötti tetemes különbség oka azonban nem az, hogy az SPD annyira várakozások alatt szerepelt volna, hanem a CDU váratlanul jó szereplése. Egyetlen iroda sem indult ki abból, hogy a CDU képes lesz 40 százalék körüli támogatásra szert tenni, s az előző tartományi voksoláson szerzett 35,3 százalékát 40,7 százalékra feltornászni.

Több német lap arról cikkezett, hogy kisiklott Schulz Saarbrücken (a tartományi székhely) felé haladó vonata, illetve véget ért a Schulz-effektus. Csakhogy igenis létezett Schulz-effektus a tartományban, ez azonban végül messze nem bizonyult elegendőnek ahhoz, hogy a szociáldemokraták a CDU fölébe kerekedjenek. Ahogy a bécsi Die Presse találóan fogalmazta meg, a Schulz-effektusnál erősebb volt az AKK-effektus. Így nevezik Annegret Kramp-Karrenbauert, a tartományban rendkívüli népszerűségnek örvendő kereszténydemokrata miniszterelnököt. Valóban sokat elért, stabilizálta a tartomány gazdaságát, s az utolsó napokban sikerült maga mellé állítania a bizonytalan szavazókat. Ebben annak is szerepe volt, hogy sok saar-vidéki szavazót megrémített az a lehetőség, amely szerint bekerülhet a tartományi kormányba a Németország nyugati felében sokak által ma is mereven elutasított Balpárt, melynek listavezetője épp az SPD egykori elnöke, Oskar Lafontaine volt. Az általa mesésnek vélt baloldali együttműködés azonban épp az ő személye miatt maradt el, illetve azért, mert sokan a Balpártban még a német egységet követően mintegy negyed századdal is az NDK állampártjának utódát látják.

Martin Schulz jó vesztesnek bizonyult, nem látszott letörtnek. „El kell ismerni, ma este a másik fél lőtt nagy gólt”. Üzenetének lényege azonban: a meccsnek nincs még vége. Feltűnő, hogy Schulz nem az ellenfél szót használta. Miért is használná? A tartományban eddig is nagykoalíció volt hatalmon, s az is marad. Anke Rehlinger, az SPD listavezetője ugyan nem lesz tartományi miniszterelnök, de minden bizonnyal továbbra is a befolyásos gazdasági tárcát irányíthatja. S akkor nem is beszéltünk még arról, hogy szövetségi szinten az SPD 2013 vége óta a CDU fontos és megkerülhetetlen partnere.

Schulz számára bizonyos tekintetben nagy fejtörést okozhat a saar-vidéki voksolás. Nyilvánvalóvá válhatott számára ugyanis, hogy nem szabad nyíltan elköteleznie magát egy baloldali koalíció mellett, mert a Balpárt esetleges országos szerepvállalása miatt sokan a CDU-ra adhatják a voksukat. Ugyanakkor a nagykoalíció folytatása mellett sem tehet egyértelműen hitet, mivel ezzel elbizonytalanítaná a párt szavazóit, s ismét az a veszély fenyegetne a szeptember végén esedékes parlamenti választáson, hogy a baloldal sok támogatója egyszerűen nem megy el szavazni.

Európa jövője szempontjából nyilván nem sorsdöntő, milyen kormánya lesz Saar-vidéknek. Az azonban nagyon is fontos, hogy az Alternatíva nagy előretörése nem következett be, sőt egyértelműen a párt fokozatos térvesztésének lehetünk tanúi. Pedig még január közepén 10, tavaly májusban pedig 11 százalékon látták a közvélemény-kutatók a tartományban. Robert Vehrkamp, a Bertelsmann Alapítvány politológusa az ntv hírtelevíziónak elmondta, az AfD előretörése politikailag aktívvá tette a szélsőségeket elutasító szavazókat is. A kampány tehát ellenkampányt váltott ki. Az SPD-nél már annak a lehetőségét sem zárják ki, hogy az Alternatíva be sem jut a parlamentbe a szeptemberi voksoláson. Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője a magas saar-vidéki részvételre utalva kijelentette: a demokratikus pártok megmutatták, hogy együtt képesek háttérbe szorítani a szélsőségeseket. Jörg Meuthen, az AfD társvezetője azonban úgy véli, a saar-vidéki választás még nem egy trendváltás jele.

Szövetségi szinten a nagykoalíció folytatását vetítheti előre, hogy a jelenlegi kormány két pártja, a CDU és az SPD összesen 70 százalékot szerzett Saar-vidéken. Gyanítjuk, a két politikai erő további együttműködése sem Merkelnek, sem Schulznak nem lenne ellenére.

Saját feje után megy az FBI-főnök

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.03.28. 07:32
James Comey tudja a legtöbbet a vizsgálatokról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
Kulcsszereplő mostanság Washingtonban James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. A 45. elnök jövője nem kis mértékben azon áll vagy bukik, hogy milyen megállapításra jut az FBI vizsgálata a Trump-kampány orosz kapcsolatait illetően. Comey tavaly a kampány finisében a Hillary Clinton e-mailjei ügyében folyt vizsgálat újranyitását helyezte kilátásba, s a volt First Lady nem utolsósorban ennek tulajdonítja, hogy veszített az elnökválasztáson.

James Comey FBI-főnök gyakorlatilag az egyedüli az Obama-kormányzat tagjai közül, akit helyén hagyott Donald Trump. Megválasztott elnökként még egy nyilvános vállveregetéssel is honorálta Comey „szolgálatait”. A milliárdos valószínűleg maga is úgy ítélte meg, hogy az FBI vezetőjének beavatkozása az elnökválasztási kampányba javította az esélyeit, miközben a demokraták mélységesen elítélték, hogy Comey, aki saját szavai szerint kényesen ügyel a függetlenségére, fittyet hányt a politikán felül álló intézmény addigi hagyományaira, s 11 nappal az elnökválasztás előtt az egyik elnökjelöltre nézve hátrányos bejelentést tett, amelyről utóbb kiderült, nem is volt indokolt.

A Fehér Ház arra számított, hogy az FBI-főnök másodszor is szívességet tesz Donald Trumpnak, s a múlt heti meghallgatáson eloszlatja a kétségeket az orosz beavatkozási kísérletekkel, az elnök emberei és az orosz kormány közötti összejátszás gyanújával kapcsolatban. Nem így történt, James Comey – az igazságügyi tárca felhatalmazására is hivatkozva – közölte: nyolc hónapja folytat nyomozást az FBI az orosz hackertámadások ügyében, s ennek részeként az elnök több embere is célkeresztbe került. Comey azt nem erősítette meg, hogy Donald Trump maga érintett-e, s ha igen, milyen módon e vizsgálatban. Az FBI-főnök helyrebillentette az egyensúlyt: a demokraták után a republikánusok is megorroltak rá.

Barack Obama 2013-ban nevezte ki Comeyt az FBI élére, megbízatása tíz évre szól, de Trumpnak jogában állt volna leváltani. A kosaras termetű, 203 cm magas FBI-főnökről Eric Holder, Obama első igazságügyi minisztere azt mondta, igazi sakkjátékos, aki nem csupán a következő lépést gondolja át, hanem hosszú távra tervez – idézte fel a Comeyról írt portréjában a brit The Guardian című lap. Obama elnök Comey eltökélt függetlenségét és integritását méltatta kinevezésekor.

Comey ír katolikus családból származik, a New Jersey állambeli Allendale-ben nőtt fel, a virginiai William and Mary College-ban diplomázott, akkor még az újságírás érdekelte, az iskolai lapba írogatott szatírikus cikkeket. Az egyetemen ismerkedett meg a feleségével, öt gyereket neveltek fel. A Chicagói Egyetem jogi karán doktorált, s rögtön a mélyvízbe, Rudy Giuliani későbbi New York-i polgármester manhattani ügyvédi irodájába került. Később Richmondban lett szövetségi ügyész, nagy fontosságú ügyekben képviselte a vádat, így a szaúdi amerikai katonai bázis elleni merénylet elkövetőjének ügyét is ő tárgyalta, de 2003-ban a sztárszakácsnő, Martha Stewart perében is ő képviselte a vádat – emlékeztetett az NBC News. A televíziós személyiséget bennfentes kereskedéssel, illetve az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolták, öt hónap letöltendő börtönre ítélték.

Kétszer is konfrontálódott az e-mail-botrányt megelőzően Clintonékkal. Az 1990-es évek elején tagja volt a Whitewater-ingatlanügyet vizsgáló bizottságnak. 2002-ben szövetségi ügyészként örökölt meg egy nyomozást: Clinton elnöki kegyelmet adott Marc Rich korrupt üzletembernek, s felmerült a gyanú, hogy Rich felesége ezt utóbb a Clinton-alapítványnak kiutalt gáláns adománnyal hálálta meg. A volt elnök ellen végül nem emeltek vádat.

A magát republikánusnak valló jogász igazságügyi miniszterhelyettes volt George W. Bush idejében, s azzal keltette fel Obama figyelmét, hogy 2004-ben szembeszállt a Bush-kormányzattal, tiltakozva a 2001. szeptember 11. után bevezetett széleskörű megfigyelési program kiterjesztése ellen. Comey egy meghallgatáson 2007-ben maga mesélte el, hogy taxival rohant a kórházba a betegeskedő igazságügyi miniszterhez, John Aschrofthoz, hogy Bush embereit megelőzze, s lebeszélje főnökét az intézkedés aláírásáról. Később tiltakozása ellenére is meghosszabbították egy évvel a magánélet tiszteletben tartását illetően aggályos programot.

James Comey mindenkinél többet tud arról, milyen információk gyűltek össze a nyolc hónapja folyó vizsgálat során. Múlt héten kongresszusi meghallgatásán azt ígérte, hogy az orosz hackertámadások ügyében folyó vizsgálatban az FBI „követni fogja a tényeket, bárhová is vezetnek”.

Az elnök veje is kész tanúskodni
A washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága is vizsgálódik, a Devin Nunes vezette bizottság szándékait illetően jóval több a kétség. Nunes főként arra keres bizonyítékot, az Obama-kormányzat figyeltette-e Trump embereit a kampány idején. Az FBI-vizsgálat múlt heti megerősítése nyomán többen is önként jelentkeztek tanúskodásra: Paul Manafort, Trump volt kampánymenedzsere, akit tavaly épp orosz kapcsolatai miatt menesztett a milliárdos, Trump két másik tanácsadója, Roger Stone és Carter Page. A Fehér Ház utólag elhatárolódna egykori bizalmas embereitől.
A bizottság újra beidézte Comey FBI-főnököt és az NSA igazgatóját, ezúttal zárt ajtók mögötti meghallgatásra. Azt nem tudni, Trump egykori tanácsadói nyilvánosan vagy zárt ajtók mögött tanúskodnak majd. A szenátus hírszerzési bizottsága csütörtökön tartja az ügyben első nyilvános meghallgatását, két informatikust idéztek be. Jared Kushner, az elnök veje tegnap jelentette be, hogy kész tanúskodni a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Kushner volt az, aki a kampányban, s az átmenet idején Trump embereinek külföldi, köztük orosz kapcsolatfelvételeit szervezte, jóváhagyta, s ő maga is tárgyalt Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel.

Saját feje után megy az FBI-főnök

Elekes Éva
Publikálás dátuma
2017.03.28. 07:32
James Comey tudja a legtöbbet a vizsgálatokról FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/DREW ANGERER
Kulcsszereplő mostanság Washingtonban James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. A 45. elnök jövője nem kis mértékben azon áll vagy bukik, hogy milyen megállapításra jut az FBI vizsgálata a Trump-kampány orosz kapcsolatait illetően. Comey tavaly a kampány finisében a Hillary Clinton e-mailjei ügyében folyt vizsgálat újranyitását helyezte kilátásba, s a volt First Lady nem utolsósorban ennek tulajdonítja, hogy veszített az elnökválasztáson.

James Comey FBI-főnök gyakorlatilag az egyedüli az Obama-kormányzat tagjai közül, akit helyén hagyott Donald Trump. Megválasztott elnökként még egy nyilvános vállveregetéssel is honorálta Comey „szolgálatait”. A milliárdos valószínűleg maga is úgy ítélte meg, hogy az FBI vezetőjének beavatkozása az elnökválasztási kampányba javította az esélyeit, miközben a demokraták mélységesen elítélték, hogy Comey, aki saját szavai szerint kényesen ügyel a függetlenségére, fittyet hányt a politikán felül álló intézmény addigi hagyományaira, s 11 nappal az elnökválasztás előtt az egyik elnökjelöltre nézve hátrányos bejelentést tett, amelyről utóbb kiderült, nem is volt indokolt.

A Fehér Ház arra számított, hogy az FBI-főnök másodszor is szívességet tesz Donald Trumpnak, s a múlt heti meghallgatáson eloszlatja a kétségeket az orosz beavatkozási kísérletekkel, az elnök emberei és az orosz kormány közötti összejátszás gyanújával kapcsolatban. Nem így történt, James Comey – az igazságügyi tárca felhatalmazására is hivatkozva – közölte: nyolc hónapja folytat nyomozást az FBI az orosz hackertámadások ügyében, s ennek részeként az elnök több embere is célkeresztbe került. Comey azt nem erősítette meg, hogy Donald Trump maga érintett-e, s ha igen, milyen módon e vizsgálatban. Az FBI-főnök helyrebillentette az egyensúlyt: a demokraták után a republikánusok is megorroltak rá.

Barack Obama 2013-ban nevezte ki Comeyt az FBI élére, megbízatása tíz évre szól, de Trumpnak jogában állt volna leváltani. A kosaras termetű, 203 cm magas FBI-főnökről Eric Holder, Obama első igazságügyi minisztere azt mondta, igazi sakkjátékos, aki nem csupán a következő lépést gondolja át, hanem hosszú távra tervez – idézte fel a Comeyról írt portréjában a brit The Guardian című lap. Obama elnök Comey eltökélt függetlenségét és integritását méltatta kinevezésekor.

Comey ír katolikus családból származik, a New Jersey állambeli Allendale-ben nőtt fel, a virginiai William and Mary College-ban diplomázott, akkor még az újságírás érdekelte, az iskolai lapba írogatott szatírikus cikkeket. Az egyetemen ismerkedett meg a feleségével, öt gyereket neveltek fel. A Chicagói Egyetem jogi karán doktorált, s rögtön a mélyvízbe, Rudy Giuliani későbbi New York-i polgármester manhattani ügyvédi irodájába került. Később Richmondban lett szövetségi ügyész, nagy fontosságú ügyekben képviselte a vádat, így a szaúdi amerikai katonai bázis elleni merénylet elkövetőjének ügyét is ő tárgyalta, de 2003-ban a sztárszakácsnő, Martha Stewart perében is ő képviselte a vádat – emlékeztetett az NBC News. A televíziós személyiséget bennfentes kereskedéssel, illetve az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolták, öt hónap letöltendő börtönre ítélték.

Kétszer is konfrontálódott az e-mail-botrányt megelőzően Clintonékkal. Az 1990-es évek elején tagja volt a Whitewater-ingatlanügyet vizsgáló bizottságnak. 2002-ben szövetségi ügyészként örökölt meg egy nyomozást: Clinton elnöki kegyelmet adott Marc Rich korrupt üzletembernek, s felmerült a gyanú, hogy Rich felesége ezt utóbb a Clinton-alapítványnak kiutalt gáláns adománnyal hálálta meg. A volt elnök ellen végül nem emeltek vádat.

A magát republikánusnak valló jogász igazságügyi miniszterhelyettes volt George W. Bush idejében, s azzal keltette fel Obama figyelmét, hogy 2004-ben szembeszállt a Bush-kormányzattal, tiltakozva a 2001. szeptember 11. után bevezetett széleskörű megfigyelési program kiterjesztése ellen. Comey egy meghallgatáson 2007-ben maga mesélte el, hogy taxival rohant a kórházba a betegeskedő igazságügyi miniszterhez, John Aschrofthoz, hogy Bush embereit megelőzze, s lebeszélje főnökét az intézkedés aláírásáról. Később tiltakozása ellenére is meghosszabbították egy évvel a magánélet tiszteletben tartását illetően aggályos programot.

James Comey mindenkinél többet tud arról, milyen információk gyűltek össze a nyolc hónapja folyó vizsgálat során. Múlt héten kongresszusi meghallgatásán azt ígérte, hogy az orosz hackertámadások ügyében folyó vizsgálatban az FBI „követni fogja a tényeket, bárhová is vezetnek”.

Az elnök veje is kész tanúskodni
A washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága is vizsgálódik, a Devin Nunes vezette bizottság szándékait illetően jóval több a kétség. Nunes főként arra keres bizonyítékot, az Obama-kormányzat figyeltette-e Trump embereit a kampány idején. Az FBI-vizsgálat múlt heti megerősítése nyomán többen is önként jelentkeztek tanúskodásra: Paul Manafort, Trump volt kampánymenedzsere, akit tavaly épp orosz kapcsolatai miatt menesztett a milliárdos, Trump két másik tanácsadója, Roger Stone és Carter Page. A Fehér Ház utólag elhatárolódna egykori bizalmas embereitől.
A bizottság újra beidézte Comey FBI-főnököt és az NSA igazgatóját, ezúttal zárt ajtók mögötti meghallgatásra. Azt nem tudni, Trump egykori tanácsadói nyilvánosan vagy zárt ajtók mögött tanúskodnak majd. A szenátus hírszerzési bizottsága csütörtökön tartja az ügyben első nyilvános meghallgatását, két informatikust idéztek be. Jared Kushner, az elnök veje tegnap jelentette be, hogy kész tanúskodni a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Kushner volt az, aki a kampányban, s az átmenet idején Trump embereinek külföldi, köztük orosz kapcsolatfelvételeit szervezte, jóváhagyta, s ő maga is tárgyalt Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel.