Saját feje után megy az FBI-főnök

Kulcsszereplő mostanság Washingtonban James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója. A 45. elnök jövője nem kis mértékben azon áll vagy bukik, hogy milyen megállapításra jut az FBI vizsgálata a Trump-kampány orosz kapcsolatait illetően. Comey tavaly a kampány finisében a Hillary Clinton e-mailjei ügyében folyt vizsgálat újranyitását helyezte kilátásba, s a volt First Lady nem utolsósorban ennek tulajdonítja, hogy veszített az elnökválasztáson.

James Comey FBI-főnök gyakorlatilag az egyedüli az Obama-kormányzat tagjai közül, akit helyén hagyott Donald Trump. Megválasztott elnökként még egy nyilvános vállveregetéssel is honorálta Comey „szolgálatait”. A milliárdos valószínűleg maga is úgy ítélte meg, hogy az FBI vezetőjének beavatkozása az elnökválasztási kampányba javította az esélyeit, miközben a demokraták mélységesen elítélték, hogy Comey, aki saját szavai szerint kényesen ügyel a függetlenségére, fittyet hányt a politikán felül álló intézmény addigi hagyományaira, s 11 nappal az elnökválasztás előtt az egyik elnökjelöltre nézve hátrányos bejelentést tett, amelyről utóbb kiderült, nem is volt indokolt.

A Fehér Ház arra számított, hogy az FBI-főnök másodszor is szívességet tesz Donald Trumpnak, s a múlt heti meghallgatáson eloszlatja a kétségeket az orosz beavatkozási kísérletekkel, az elnök emberei és az orosz kormány közötti összejátszás gyanújával kapcsolatban. Nem így történt, James Comey – az igazságügyi tárca felhatalmazására is hivatkozva – közölte: nyolc hónapja folytat nyomozást az FBI az orosz hackertámadások ügyében, s ennek részeként az elnök több embere is célkeresztbe került. Comey azt nem erősítette meg, hogy Donald Trump maga érintett-e, s ha igen, milyen módon e vizsgálatban. Az FBI-főnök helyrebillentette az egyensúlyt: a demokraták után a republikánusok is megorroltak rá.

Barack Obama 2013-ban nevezte ki Comeyt az FBI élére, megbízatása tíz évre szól, de Trumpnak jogában állt volna leváltani. A kosaras termetű, 203 cm magas FBI-főnökről Eric Holder, Obama első igazságügyi minisztere azt mondta, igazi sakkjátékos, aki nem csupán a következő lépést gondolja át, hanem hosszú távra tervez – idézte fel a Comeyról írt portréjában a brit The Guardian című lap. Obama elnök Comey eltökélt függetlenségét és integritását méltatta kinevezésekor.

Comey ír katolikus családból származik, a New Jersey állambeli Allendale-ben nőtt fel, a virginiai William and Mary College-ban diplomázott, akkor még az újságírás érdekelte, az iskolai lapba írogatott szatírikus cikkeket. Az egyetemen ismerkedett meg a feleségével, öt gyereket neveltek fel. A Chicagói Egyetem jogi karán doktorált, s rögtön a mélyvízbe, Rudy Giuliani későbbi New York-i polgármester manhattani ügyvédi irodájába került. Később Richmondban lett szövetségi ügyész, nagy fontosságú ügyekben képviselte a vádat, így a szaúdi amerikai katonai bázis elleni merénylet elkövetőjének ügyét is ő tárgyalta, de 2003-ban a sztárszakácsnő, Martha Stewart perében is ő képviselte a vádat – emlékeztetett az NBC News. A televíziós személyiséget bennfentes kereskedéssel, illetve az igazságszolgáltatás akadályozásával vádolták, öt hónap letöltendő börtönre ítélték.

Kétszer is konfrontálódott az e-mail-botrányt megelőzően Clintonékkal. Az 1990-es évek elején tagja volt a Whitewater-ingatlanügyet vizsgáló bizottságnak. 2002-ben szövetségi ügyészként örökölt meg egy nyomozást: Clinton elnöki kegyelmet adott Marc Rich korrupt üzletembernek, s felmerült a gyanú, hogy Rich felesége ezt utóbb a Clinton-alapítványnak kiutalt gáláns adománnyal hálálta meg. A volt elnök ellen végül nem emeltek vádat.

A magát republikánusnak valló jogász igazságügyi miniszterhelyettes volt George W. Bush idejében, s azzal keltette fel Obama figyelmét, hogy 2004-ben szembeszállt a Bush-kormányzattal, tiltakozva a 2001. szeptember 11. után bevezetett széleskörű megfigyelési program kiterjesztése ellen. Comey egy meghallgatáson 2007-ben maga mesélte el, hogy taxival rohant a kórházba a betegeskedő igazságügyi miniszterhez, John Aschrofthoz, hogy Bush embereit megelőzze, s lebeszélje főnökét az intézkedés aláírásáról. Később tiltakozása ellenére is meghosszabbították egy évvel a magánélet tiszteletben tartását illetően aggályos programot.

James Comey mindenkinél többet tud arról, milyen információk gyűltek össze a nyolc hónapja folyó vizsgálat során. Múlt héten kongresszusi meghallgatásán azt ígérte, hogy az orosz hackertámadások ügyében folyó vizsgálatban az FBI „követni fogja a tényeket, bárhová is vezetnek”.

Az elnök veje is kész tanúskodni

A washingtoni képviselőház hírszerzési bizottsága is vizsgálódik, a Devin Nunes vezette bizottság szándékait illetően jóval több a kétség. Nunes főként arra keres bizonyítékot, az Obama-kormányzat figyeltette-e Trump embereit a kampány idején. Az FBI-vizsgálat múlt heti megerősítése nyomán többen is önként jelentkeztek tanúskodásra: Paul Manafort, Trump volt kampánymenedzsere, akit tavaly épp orosz kapcsolatai miatt menesztett a milliárdos, Trump két másik tanácsadója, Roger Stone és Carter Page. A Fehér Ház utólag elhatárolódna egykori bizalmas embereitől.

A bizottság újra beidézte Comey FBI-főnököt és az NSA igazgatóját, ezúttal zárt ajtók mögötti meghallgatásra. Azt nem tudni, Trump egykori tanácsadói nyilvánosan vagy zárt ajtók mögött tanúskodnak majd. A szenátus hírszerzési bizottsága csütörtökön tartja az ügyben első nyilvános meghallgatását, két informatikust idéztek be. Jared Kushner, az elnök veje tegnap jelentette be, hogy kész tanúskodni a szenátus hírszerzési bizottsága előtt. Kushner volt az, aki a kampányban, s az átmenet idején Trump embereinek külföldi, köztük orosz kapcsolatfelvételeit szervezte, jóváhagyta, s ő maga is tárgyalt Kiszljak washingtoni orosz nagykövettel.