Emberség határán innen és túl

Publikálás dátuma
2017.03.27. 22:15
Hiába emberi jogi kötelezettségeink, a magyar kormány nemhogy gyereknek, embernek sem tekinti a menekülteket FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A teljes "őszinteség jegyében” tárgyal kedden Budapesten a migrációs ügyekért felelős uniós biztos. Dimitrisz Avramopulosz jól időzítve, éppen aznap érkezik hazánkba, amikor hatályba lép az úgynevezett "megerősített jogi határzár". Nemcsak a legutóbbi törvénymódosítás, de az Orbán-kormány szinte valamennyi menekültügyi intézkedése közfelháborodást, sőt, most már emberi jogi ítéleteket is maga után vont, mindez azonban nem a szabályok betartására, inkább az európai emberi jogi egyezmény felmondására sarkallná a kabinetet.

Csak Kontrát Károly belügyi államtitkár hozta szóba a magyar menedékjogi törvény kedden életbe lépő módosítását hétfőn, az uniós belügyminiszterek brüsszeli ülésén, amelyen a résztvevők a migrációról tárgyaltak. A tanácskozás végén megkérdeztük a vitát vezető máltai belügyminisztert, hogy az EU soros elnökeként nem tartja-e a aggasztónak a jogszabályi változást, amelyet számos nemzetközi emberjogi szervezet bírált. Carmelo Abela lapunknak azt mondta: a migráció az EU közös problémája, amely közös válaszokat igényel. A belügyi tanácsülésen a svéd miniszter ugyan szóba hozta, hogy Magyarország nem hajlandó visszafogadni az általa regisztrált menekülteket, amire Dimitrisz Avramopulosz azt mondta: ez is szóba kerül majd a magyar kormány illetékeseivel. A migrációért is felelős európai biztos azt ugyanakkor nem árulta el kérdésünkre, hogy az Európai Bizottság elkészült-e már a törvénymódosítás értékelésével. Arról sem kívánt szólni, hogy milyen üzenettel érkezik budapesti tárgyalásaira, de azt közölte, magyarországi megbeszéléseit a "teljes őszinteség" fogja jellemezni.

Kedden a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos már biztosan bőbeszédűbb lesz: hiszen azért érkezik Budapestre, hogy a migrációs és határrendészeti kérdésekről tárgyaljon Pintér Sándor belügyminiszterrel. Aznap lép ugyanis hatályba a "megerősített jogi határzár", azaz az a jogszabály-módosítás, amelyet több nemzetközi jogvédő szervezet és több európai parlamenti képviselő figyelmeztetése nyomán az Európai Bizottság is "figyelemmel kísér". A Belügyminisztérium szerint a határvédelmi szervek felkészültek a törvényváltozás életbe lépésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Két helyszínen összesen 324 darab konténert telepítettek, a tranzitzónák üzemeltetését és őrzését a rendőrség, a hatósági feladatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal végzi majd. A szaktárca szerint a határzár célja, hogy "tisztázatlan státuszú migránsok" ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. A menekültügyi eljárásokat ezentúl a határon folytatják majd le, s csak a 14 évesnél fiatalabb, család nélkül érkező gyerekek léphetnek az ország területére, őket gyermekvédelmi intézményben helyezik el.

Valójában azonban a magyar gyakorlat még ez utóbbiban is igen kétséges. Éppen ezért az Európa Tanács (ET) arra szólította fel Magyarországot, hogy vizsgálja felül új migrációs törvényét, mert az - a strasbourgi testület szerint - azt a kockázatot hordozza magában, hogy a bevándorló kiskorúakat szexuális kizsákmányolásnak tehetik ki. Claude Janizzi, az ET úgynevezett Lanzarote Bizottságának elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében aggodalmát fejezte ki a határőrizet szigorításáról rendelkező szabályozás miatt. Aláhúzta: Magyarország a lanzarotei egyezmény egyetlen részes állama, amely nem alkalmazza azt az elvet, hogy bizonytalanság esetén a menedékkérőket mindaddig kiskorúnak kell tekinteni, míg a kormeghatározás le nem zárul. Ráadásul az új szabályozás a kísérő nélkül érkező 14 és 18 éves közötti kiskorúakat felnőttként kezeli, nem biztosítja számukra az őket megillető gyermekvédelmet, és felügyelőt sem nevez ki melléjük. Keddtől - egyébként több inkriminált esetben eddig is - a kiskorúakat a többi menekülttel együtt az úgynevezett tranzitzónákban helyezik el, a korábbiaknál nagyobb mértékben kitéve őket a szexuális kizsákmányolás lehetőségének. Janizzi felszólította a magyar hatóságokat: egy hónapon belül küldjenek tájékoztatást arról, milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kísérő nélküli gyermekeket - akár betöltötték 14. évüket, akár nem - már az életkor ellenőrzésének ideje alatt kiskorúnak tekintik és megkapják az ennek megfelelő védelmet.

Emberi jogokról a T.Házban

Menekülteztek és sorosoztak a kormánypártok tegnap a Házban. Halász János fideszes képviselő arra kérte a kormányt a napirend előtti felszólalásában, hogy támadja meg a strasbourgi bíróság "két migráns ügyében" hozott "igazságtalan és elfogadhatatlan" ítéletét, amely szerinte szembemegy a józan ésszel és az uniós joggal, valamint azt is leleplezi, hogy a Soros-szervezetek tízmilliárdokat kereshetnek a "migránsbizniszen". Arról beszélt, hogy a perben a két, az idegenrendészeti eljárás után visszautasított bangladesi migránst a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság képviselte, és a bíróság kártérítésként nekik 3 millió forintot, a civileknek pedig 2,7 milliót ítélt meg. Megjegyezte: ha minden egyes visszautasított vagy idegenrendészeti eljárás alá volt menekült miatt beperlik Magyarországot, akkor "15 ezer migránssal és 2,7 millió forinttal számolva a Soros-szervezetek több mint 40 milliárd forintot kereshetnének a migránsbizniszen". Ezután Halász egyenesen arról beszélt: "fel kell lépni a Soros-támogatásból működő ügynökszervezetek ellen", ezért törvényjavaslatot nyújtanak be az ilyen szervezetek átláthatósága érdekében, amelyről ötpárti egyeztetést is összehívnak.

Dömötör Csaba szintén felháborítónak nevezte az ítéletet, amely szerinte jól mutatja, "milyen, ha létrejön egy hajmeresztő koalíció az embercsempészek, a bevándorlók és az úgynevezett jogvédők között". A Miniszterelnökség államtitkára azt is mondta: 40-50 milliárdos terhet jelentene, ha hasonló pereket indítanának az összes ilyen ügyben.

Arról persze a kormányoldal nem beszélt, hogy ha betartanák az európai emberi jogi egyezményt, ilyen büntetésekkel nem kellene számolnia Magyarországnak, ehelyett a kormányoldal napok óta azzal érvel: ha a strasbourgi bíróság jogerősen is elmarasztalja majd a kabinetet, akkor "meg kell vizsgálni, hogyan lehet megszüntetni a stras­bourgi bíróság joghatályát Magyarországon".



Demonstráció a Városháza előtt - Videó

Publikálás dátuma
2017.03.27. 20:38
Forrás: Google Street View
A római partért tartottak demonstrációt a városháza előtt. Azt követelték, hogy Budapest utolsó természetes partszakaszát őrizze meg a főváros, ne a fák legyenek a védekezés áldozatai. Ha Tarlós István nem jön a Rómaira, menjünk el hozzá mi és mutassuk meg, hogy mit szeretnének az itt élők és a Római-partot szeretők! Biztonságos árvízvédelmet, gátat a Nánásin, fákat a Rómain! - ezzel a bevezetővel hívták a szimpatizánsokat a civilek a ma esti városházi demonstrációjukra. A Kettős Mérce videója: 

Szerző

Döntőben a Magyarország Tortája "versenyzői"

Publikálás dátuma
2017.03.27. 20:29
A képen a cukormentes "csapat"
Mogyorós, gesztenyés és gyümölcsös ízkombinációjú tortakreációk jutottak be a Magyarország Tortája és a Magyarország Cukormentes Tortája versenyek döntősei közé a hétfőn Budapesten megrendezett első zsűrizésen. A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete és az Egy Csepp Figyelem Alapítvány által szervezett versenyek döntőjébe 5-5 torta került be, melyek közül a zsűri júniusban választja ki az idei győztest - tájékoztattak a szervezők.

A Magyarország Tortája verseny döntősei közé került a budapesti Hisztéria Cukrászda Szent Erzsébet elnevezésű, roppanós diós piskótájú, áfonyás sajttortája, a budapesti Nándori Cukrászda joghurtos ribizlibetéttel kombinált Zalai Gesztenyés Fátyolfelhő nevű tortája, a szintén budapesti Horváth Cukrászda Balatoni Habos Mogyoró nevű kreációja feketeribiszkével és tejcsokoládés karamellel, a Frer Cukrászda Fertődi Fekete fantázianevű, barnarizs-liszttel és céklás-diós tésztával készült, feketeribizli-krémes tortája és a dunaföldvári Tóth Cukrászda Ingyom-Bingyom nevet viselő, málnás ropogós réteggel kombinált, citromos és aszalt gyümölcsös piskótával és pillecukorrétegekkel készült édessége.

A Magyarország Cukormentes Tortája verseny döntőjébe a pomázi Édes-Gyömbér Cukrászda Túrós kolibri nevű, narancszselét és túrót kombináló süteménye mellett fővárosi cukrászdák édességei, a Horváth Cukrászda Homok aranya nevű homoktövises tortája, a Zazzi Cukrászda Pöttyös Panni elnevezésű céklás-gyümölcsös kreációja, a Frer Cukrászda Málnás zöldségtortája, és az Édességlabor Kócos Kajszi nevű barackos süteménye jutott be.

A tortákat a korábbi évek gyakorlata szerint összetett szempontrendszer alapján, anonim módon értékelte a zsűri.

A cukormentes torták esetében a hozzávalókat a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége által ellenőrzött alapanyaglistáról választhatták a cukrászok. A győztes torta elemzését egy független élelmiszervizsgáló laboratórium végzi majd. A cukrászok jól bántak a hagyományos ízekkel: málna, mák, megy, cseresznye és a túró jelentette a fő alkotóelemet. A zöldséges különlegességek is elnyerték a zsűri tetszését, különösen a cékla, a paradicsom, de volt, aki a szarvasgomba felhasználásában látta a győzelmi esélyt.

Szerző