Halmai Katalin (Brüsszel), Biró Marianna;

menekültek;uniós biztos;konténerek;magyar határ;határzár;

2017-03-27 22:15:00

Emberség határán innen és túl

A teljes "őszinteség jegyében” tárgyal kedden Budapesten a migrációs ügyekért felelős uniós biztos. Dimitrisz Avramopulosz jól időzítve, éppen aznap érkezik hazánkba, amikor hatályba lép az úgynevezett "megerősített jogi határzár". Nemcsak a legutóbbi törvénymódosítás, de az Orbán-kormány szinte valamennyi menekültügyi intézkedése közfelháborodást, sőt, most már emberi jogi ítéleteket is maga után vont, mindez azonban nem a szabályok betartására, inkább az európai emberi jogi egyezmény felmondására sarkallná a kabinetet.

Csak Kontrát Károly belügyi államtitkár hozta szóba a magyar menedékjogi törvény kedden életbe lépő módosítását hétfőn, az uniós belügyminiszterek brüsszeli ülésén, amelyen a résztvevők a migrációról tárgyaltak. A tanácskozás végén megkérdeztük a vitát vezető máltai belügyminisztert, hogy az EU soros elnökeként nem tartja-e a aggasztónak a jogszabályi változást, amelyet számos nemzetközi emberjogi szervezet bírált. Carmelo Abela lapunknak azt mondta: a migráció az EU közös problémája, amely közös válaszokat igényel. A belügyi tanácsülésen a svéd miniszter ugyan szóba hozta, hogy Magyarország nem hajlandó visszafogadni az általa regisztrált menekülteket, amire Dimitrisz Avramopulosz azt mondta: ez is szóba kerül majd a magyar kormány illetékeseivel. A migrációért is felelős európai biztos azt ugyanakkor nem árulta el kérdésünkre, hogy az Európai Bizottság elkészült-e már a törvénymódosítás értékelésével. Arról sem kívánt szólni, hogy milyen üzenettel érkezik budapesti tárgyalásaira, de azt közölte, magyarországi megbeszéléseit a "teljes őszinteség" fogja jellemezni.

Kedden a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos már biztosan bőbeszédűbb lesz: hiszen azért érkezik Budapestre, hogy a migrációs és határrendészeti kérdésekről tárgyaljon Pintér Sándor belügyminiszterrel. Aznap lép ugyanis hatályba a "megerősített jogi határzár", azaz az a jogszabály-módosítás, amelyet több nemzetközi jogvédő szervezet és több európai parlamenti képviselő figyelmeztetése nyomán az Európai Bizottság is "figyelemmel kísér". A Belügyminisztérium szerint a határvédelmi szervek felkészültek a törvényváltozás életbe lépésére, a végrehajtáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítottak. Két helyszínen összesen 324 darab konténert telepítettek, a tranzitzónák üzemeltetését és őrzését a rendőrség, a hatósági feladatokat a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal végzi majd. A szaktárca szerint a határzár célja, hogy "tisztázatlan státuszú migránsok" ne mozoghassanak szabadon az ország, illetve az Európai Unió területén, és ezzel csökkenjen a migráció biztonsági kockázata. A menekültügyi eljárásokat ezentúl a határon folytatják majd le, s csak a 14 évesnél fiatalabb, család nélkül érkező gyerekek léphetnek az ország területére, őket gyermekvédelmi intézményben helyezik el.

Valójában azonban a magyar gyakorlat még ez utóbbiban is igen kétséges. Éppen ezért az Európa Tanács (ET) arra szólította fel Magyarországot, hogy vizsgálja felül új migrációs törvényét, mert az - a strasbourgi testület szerint - azt a kockázatot hordozza magában, hogy a bevándorló kiskorúakat szexuális kizsákmányolásnak tehetik ki. Claude Janizzi, az ET úgynevezett Lanzarote Bizottságának elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek küldött levelében aggodalmát fejezte ki a határőrizet szigorításáról rendelkező szabályozás miatt. Aláhúzta: Magyarország a lanzarotei egyezmény egyetlen részes állama, amely nem alkalmazza azt az elvet, hogy bizonytalanság esetén a menedékkérőket mindaddig kiskorúnak kell tekinteni, míg a kormeghatározás le nem zárul. Ráadásul az új szabályozás a kísérő nélkül érkező 14 és 18 éves közötti kiskorúakat felnőttként kezeli, nem biztosítja számukra az őket megillető gyermekvédelmet, és felügyelőt sem nevez ki melléjük. Keddtől - egyébként több inkriminált esetben eddig is - a kiskorúakat a többi menekülttel együtt az úgynevezett tranzitzónákban helyezik el, a korábbiaknál nagyobb mértékben kitéve őket a szexuális kizsákmányolás lehetőségének. Janizzi felszólította a magyar hatóságokat: egy hónapon belül küldjenek tájékoztatást arról, milyen lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a kísérő nélküli gyermekeket - akár betöltötték 14. évüket, akár nem - már az életkor ellenőrzésének ideje alatt kiskorúnak tekintik és megkapják az ennek megfelelő védelmet.