Merkelék megállítják az európai populistákat

Háromból három. Az idei európai voksolások mindegyikén jelentős fölénybe kerültek az Európa-párti erők. Az első jelentős diadalt a március 15-én megrendezett holland parlamenti választás során aratták a „több Európa” hívei, mivel a voksolást a vártnál jóval simábban nyerte meg Mark Rutte miniszterelnök pártja, a VVD, s magabiztosan utasította maga mögé a jobboldali radikális, populista Geert Wilders tömörülését, a Szabadságpártot (PVV).

A következő két megmérettetés is egyértelmű eredményt hozott. Vasárnap Bulgáriában az uniópárti GERB az előzetes jóslatokkal szemben nemcsak megelőzte az Oroszországhoz húzó szocialistákat, hanem 5,5 százalékot vert rá. Németországban pedig a saar-vidéki tartományi választáson, amely az első fontos megmérettetés az idei évben a szeptemberi parlamenti választásra készülő pártok számára, a nagykoalíció pártjai, a CDU és az SPD összesen 70 százalékot szereztek, míg a jobboldali radikális Alternatíva, amelynek még két hónapja is 10 százalékot jósoltak a közvélemény-kutatók, kénytelen volt beérni mindössze 6,2 százalékkal. A szociáldemokraták ugyan tíz százalékkal lemaradtak a kereszténydemokraták mögött, Thomas Oppermann, az SPD frakcióvezetője megjegyezte: a saar-vidéki választás megmutatta, hogy a demokratikus pártok igenis képesek háttérbe szorítani a szélsőségeseket. Az SPD-nél már azt sem tartják kizártnak, hogy az AfD az őszi választáson be sem kerül a Bundestagba.

A következő nagy megmérettetés az EU számára a francia elnökválasztás lesz, melynek első fordulóját április 23-án rendezik meg. A felmérések egyöntetűen azt mutatják: folytatódik a trend, s az Európa-pártiak újabb „skalpot” szerezhetnek, hiszen a felmérésekből kitűnik: az uniós integráció elmélyítését szorgalmazó szociálliberális jelölt, Emmanuel Macron az első számú favorit.