Előfizetés

Tiltakozás az '56-os Intézet eljárása ellen

A nyilatkozathoz a www.peticiok.com/Szolidaritás az 56-os Intézet munkatársaival címen lehet csatlakozni.

A szélesebb közvélemény csak a napokban értesült arról, hogy 2016. november 11-én az '56-os Intézet – amely jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár osztályaként működik - négy munkatársát az intézményvezető fegyelmi büntetésben részesítette, amiért egy tudományos kérdésről nyilvánosan elmondták szakmai véleményüket. Az Intézet munkatársai a sajtó megkeresésére kifejtették abbeli meggyőződésüket, hogy az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából köztereken elhelyezett plakátok egyikén nem az a személy látható, akinek neve a plakáton fel van tüntetve. Álláspontjukat tudományos érvekkel támasztották alá.

Az írásbeli figyelmeztetés szerint a kutatók azzal, hogy a sajtó munkatársainak megkeresésére elmondták szakmai álláspontjukat egy, a nyilvánosságot közvetlenül érintő tudományos kérdésben, megsértették az OSZK Nyilatkozati rendjét. Eltekintve attól, hogy a Nyilatkozati rend kizárólag az intézmény működésével kapcsolatos megkeresések esetében szabályozza a nyilvánosság tájékoztatásának rendjét, mi, a magyar tudományos élet résztvevői a kutatói szabadság megengedhetetlen korlátozásának tekintjük, hogy tudományos kutatók szakmai kérdésekről nem mondhatják el szabadon véleményüket. Különösen aggályosnak tartjuk, hogy az érintett kutatókat azért érte retorzió, mert véleményük egy tudományos kérdés megítélésében nem esett egybe az aktuális politikai kurzus álláspontjával. A történelem legsötétebb korszakait idézi önmagában az is, hogy szaktudományos kérdésekben létezik „hivatalos politikai álláspont”, és ijesztő, hogy kutatókat azért érhet retorzió, mert szigorúan szakmai alapon vitába szállnak ezzel.  Ez nemcsak a kutatói szabadság, hanem a minden állampolgárt megillető véleménynyilvánítási szabadság megengedhetetlen korlátozása is.

Mi, a hazai tudományos élet résztvevői, kutatók és oktatók, tiltakozunk az ellen, hogy a politika ilyen módon avatkozzon szakmai kérdésekbe és teljes emberi és szakmai szolidaritásunkról biztosítjuk az '56-os Intézet fegyelmi büntetésben részesített munkatársait. 

Agárdi Péter

irodalmár

CSc professzor emeritus

Andor Mihály

szociológus

 

Bácskai Vera

történész

DSc

Bán Zsófia

irodalmár

PhD

Bánlaky Pál

szociológus

CSc

Bozóki András

politológus

CSc

Csákó Mihály

szociológus

 

Gábor György

vallásfilozófus

egyetemi tanár

Gács Anna

irodalmár

PhD

Gedő Éva

filofus

PhD

Gervai Judit

pszichológus

CSc

Gyáni Gábor

történész

akadémikus

György Péter

esztéta

egyetemi tanár

Hajdú Tibor

történész

DSc

Halmai Gábor

jogász

DSc

Hammer Ferenc

szociológus

dr. habil.

Hárs György Péter

esztéta

PhD

Heller Ágnes

filozófus

akadémikus

Hermann Veronika

irodalomtörténész

PhD

Hévizi Ottó

filozófia

DSc

Iványi Gábor

theológus

rektor

Jánossy András

fizikus

akadémikus

Kálmán C. György

irodalmár

CSc

Kálmán László

nyelvész

CSc

Kardos András

esztéta

 

Karsai László

történész

egyetemi tanár

Kenedi János

történész

 

Komoróczy Géza

vallástörténész

professzor emeritus

Konok Péter

történész

PhD

Kovács Éva

szociológus

CSc

Kovács M. Mária

történész

CSc

Krémer Balázs

szociológus

CSc

Lattmann Tamás

jogász

 

Lukács Péter

oktatáskutató

PhD

Majsai Tamás

theológus

 egyetemi tanár

Máté András

filozófus

CSc

Mesterházi Miklós

filozófus

CSc

Molnár Judit

történész

CSc

Müllner András

irodalmár

PhD

Nagy Boldizsár

jogász

PhD

Nagy Péter Tibor

oktatáskutató

DSc

Polgár Miklós

közgazdász

 

Polónyi István

oktatáskutató

 

Polyák Gábor

jogász

PhD

Pongrátz Tibor

filozófus

PhD

Pótó János

történész

PhD

Radnóti Sándor

esztéta

professzor emeritus

Rényi Ágnes

szociológus

PhD

Rényi András

művészettörténész

egyetemi tanár

Ripp Zoltán

történész

 

Romsics Ignác

történész

akadémikus

Seregi Tamás

esztéta

PhD,

Sólyom Andrea

szociológus

PhD

Somlai Péter

szociológus

DSc

Szegő Ágnes

történész

PhD

Szepes Erika

irodalmár

CSc

Szerdahelyi István

esztéta

DSc

Szilágyi Gál Mihály

filozófiatörténész

 

Takács Ádám

történész

PhD

Tátrai Vilmos

művészettörténész

 

Tóth István János

közgazdász

PhD

Vajda János

orvos

PhD, MD

Vajda Mihály

filozófus

akadémikus

Váradi András

vegyész

DSc

Váradi Balázs

közgazdász

PhD

Várhegyi Éva

közgazdász

DSc

Vásárhelyi Mária

szociológus

CSc

Veres András

irodalmár

DSc

Weiss János

filozófus

DSc

Liberális barlangban a Momentum

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2017.03.28. 17:35
Fotó: Tóth Gergő
Országjárásuk során ízelítőt kaptak abból, milyen megfélemlítés folyhatott a pártállam idején. A Momentum Mozgalom felháborítónak és vérlázítónak tartja, amit a kormányzati propaganda művel, de az ellenzéki összefogást is elutasítja.

Ma nem a teljesítmény, hanem a kormány haveri kapcsolatai számítanak, a szolidaritást csupán a civil szervezetek jelenítik meg. Igen, rendszerváltásra van szükség – némi hezitálás után erre a megállapításra jutott Orosz Anna, a Momentum Mozgalom elnökségi tagja a Budai Liberális Klub fórumán.

Véleményét nem csak momentumos elnökségi társa, Kádár Barnabás osztotta, hanem Haraszti Miklós volt SZDSZ-es parlamenti képviselő is. Az, hogy a tönkrement demokráciát valódi demokráciává alakítsák, olyan hatalmas feladat, ami valóban mérhető egy rendszerváltáshoz – jelentette ki. Haraszti tett egy oldalvágást azok felé is, akik szerinte ellenzéki politikusként nem ennek az „óriási kihívásnak” akarnak megfelelni, csupán arra törekednek, hogy becsusszanjanak valahogy a parlamentbe. Neveket nem említett.

1989-90 előtt az akkori hatalom elvesztette népszerűségét, a rendszerváltást nagy tüntetések előzték meg. Egyelőre nem tartunk itt – vetette össze Haraszti Miklós a két korszakot. Az utcai nyomásgyakorlást Kádár Barnabás is fontosnak nevezte: naponta kellene olyan demonstrációknak lenniük, amilyenek a netadó ellen voltak. A Fidesz azonnal visszavonul, ha erőt mutatnak vele szemben.

A párttá alakuló (a miniszterelnök által „új SZDSZ-nek” tartott) Momentum Mozgalom elismeri a rendszerváltás utáni demokratikus intézményeket és vívmányokat, de „mélységesen elítéli a politikai elit önző tevékenységét”. A Momentum alapszabálya nem tesz különbséget pártok és kormányok között, pusztán annyit rögzít, hogy céljait e politikai elit, valamint az „azt kiszolgáló személyek és szervezetek részvétele nélkül” kívánja elérni.

Haraszti Miklós láthatóan nem vette zokon, hogy a Momentum meghatározása szerint végső soron ő maga is az elutasítandó elithez tartozik. Szimpátiával beszélt a mozgalomról, többször védelmébe vette a „fiatalokat”.

Megérti, hogy 1989 következményeként tekintenek a „mai pokolra”. Teljesen „normális és logikus”, hogy nem hajlandók összefogni más pártokkal. Hosszú távra terveznek: először a változás vágyát kell felébreszteni. Haraszti egyetértett azzal is, hogy nem a bal- vagy jobboldal mentén politizálnak, hanem a választókat érdeklő témákat keresnek.

Ha összefognánk más ellenzéki pártokkal, hiteltelenítenénk magunkat és kimenne alólunk a szervezet – magyarázta Orosz Anna. Nem törvényszerű. hogy minden örökre így marad: egyéni és közösségi szinten is tehetünk azért, hogy összeomoljon a rendszer. A politikai realitásokkal érvelőknek azt üzente, hogy a Momentum Mozgalmat sokan próbálták lebeszélni az olimpia elleni népszavazásról. Racionálisan nézve annak is örülhettek volna, ha a „mínusz 10 fokban” sikerül 60 ezer aláírást összegyűjteniük. Több mint négyszer ennyi, 266 ezer lett a vége.

A Momentum Mozgalom nem tud a hagyományos ideológia fogalmakkal politizálni, a „liberális” vagy a „konzervatív” ma mindenkinek mást jelent – mondta Kádár Barnabás. Működőképes, az emberek problémáira megoldást kínáló modellt szeretnének kidolgozni, ezt szolgálja az országjárás, a „cselekvés köreinek” létrehozása is. A momentumosok nem éltek a Kádár-korszakban, de a hatalom részéről olyan megfélemlítés folyik, hogy megtapasztalják, milyen lehetett a pártállami rendszer.

Felháborító és vérlázító, amit a kormány propagandagépezete művel – tette hozzá Orosz Anna. Megengedhetetlen az is, hogy valakit azzal fenyegessenek, kirúgják a munkahelyéről, ha nem hagyja ott a Momentumot.

A termet majdnem megtöltő közönség jórészt az idősebb korosztályhoz tartozott. Néhányan kifogásolták, hogy a momentumosok „pozitív nemzettudatot” akarnak kialakítani: ezzel átvették a jobboldal szóhasználatát. Ilyesmiről szó sincs ­– bizonygatta a mozgalom két elnökségi tagja. Egyszerűen csak könnyed és laza, nem pedig izzadtságszagú nemzettudatot szeretnének.

Hozzászólt Bauer Tamás is, aki régebben az SZDSZ-ben, majd a Demokratikus Koalícióban politizált (az SZDSZ-ből kilépett, a DK-ban lemondott alelnöki tisztségéről). Többekhez hasonlóan bírálta a Momentumot, amiért egybemossa a 2010 előtti és utáni korszakot. A különbségtétel Bauer szerint azért is fontos lenne, mert a fideszes kétharmad előtti évtizedek bizonyítják, hogy lehet demokráciát teremteni ebben az országban. Orosz Anna erre közölte: sosem állították, hogy a 2010 utáni időszak ugyanolyan, mint az előző volt, de inkább a jövőre akarnak koncentrálni.

Iszonyatos veszélyben vagytok, nem lehet állandóan középre beszélni. Ha így folytatjátok, az LMP sorsára fogtok jutni! – az egyik jelenlévő indulatos szavakkal próbálta új pályára állítani a Momentumot. A téma kivesézésére nem maradt idő. Két és fél óra után a vitavezető, Szentpéteri Nagy Richard politológus berekesztette a rendezvényt: ha nem így tesz, talán még most is ott ülünk.

Orbán: "Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket"

Publikálás dátuma
2017.03.28. 16:13
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Orbán Viktor miniszterelnök szerint "közeledünk Európában az ésszerű migrációs politikához és intézkedésekhez".

A kormányfő erről kedden beszélt a visegrádi tagállamok (V4) kormányfői találkozója utáni sajtótájékoztatón, Varsóban.

A tanácskozáson több más téma - például a múlt heti római EU-csúcs és a Brexit - mellett napirenden volt a bevándorlás kérdése, amelyről szólva Orbán Viktor világossá tette: Magyarország minden jogi kiskaput bezárt, és felkészült arra a helyzetre, ha az Európai Unió és Törökország közötti migrációs megállapodás esetleg csődöt mondana. "Képesek vagyunk bármekkora migrációs áradatot megállítani a magyar-szerb határon" - jelentette ki.

Közölte továbbá, hogy Magyarország megtette az első lépéseket a "migránsbiznisz" felszámolásáért, miután "jó néhány NGO nyilvánvalóan üzleti kérdésnek is tekinti a migránskérdést". Ezért az NGO-k - azaz a nem kormányzati szervezetek - "teljes transzparenciájának a feltételeit is megteremtjük" - tette hozzá.

A miniszterelnök egyúttal illegitimnek nevezte azokat a véleményeket, amelyek össze akarják kötni a bevándorlás kérdését az európai uniós pénzekkel. "Ne hagyjuk, hogy megfélemlítsenek bennünket, tartsunk ki az ésszerű migránspolitika mellett!" - javasolta V4-es kollégáinak.

A kedden hatályba lépett megszigorított jogi határzárat firtató újságírói kérdésre azt válaszolta: az új rendelkezések elsősorban az uniós polgárok biztonságát szolgálják, "nemcsak Magyarországot védjük, hanem a hátunk mögött elhelyezkedő országokat" is.

Úgy fogalmazott: ma az osztrákok és a németek azért alhatnak nyugodtan, mert Magyarország teljesíti a schengeni megállapodásból rá háruló kötelezettségeket.

A jogi határzár lehetetlenné teszi a "beszivárgást" az EU-ba a magyar határon - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, a "beszivárgást" veszélyesnek nevezve, hiszen sok olyan ember, aki terrorcselekmények elkövetésében vett részt, így jutott be az unióba.

Ahhoz pedig hozzá kell szokni - folytatta -, hogy minden ilyen intézkedés kivált vitákat, és "abszurd ítéletek is születnek" a strasbourgi bíróságon. Ezek a jogi eljárások szerinte összefüggésben vannak egyes civil szervezetek "migránsbizniszével", "ezeket alaposan ki kell majd vizsgálni".

A Magyarországot a szolidaritás hiányával vádoló brüsszeli kritikákat ugyancsak abszurdnak nevezte. Ezt azzal indokolta, hogy Magyarország az elmúlt másfél évben "iszonyatos összegeket" költött határvédelemre, és az új határvédelmi kiadásokhoz Brüsszel egyetlen fillérrel sem járult hozzá. Így "ma az osztrák és német polgárok biztonságát a magyar adófizetők fizetik meg" - fogalmazott.

Szydlo: az európai menekültügyi rendszer vegye figyelembe a tagállamok adottságait

Fontos, hogy az európai menekültügyi rendszer figyelembe vegye az európai uniós tagállamok adottságait - hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő. A tárgyalások témáit ismertetve Szydlo az EU folyó ügyeit - a Brexitet, az unió előtt álló reformokat, valamint a migrációt emelte ki. Az utóbbit illetően hangsúlyozta: fontos, hogy az EU átfogó politikát folytasson e téren, az európai menekültügyi rendszer pedig a tagállamok álláspontját, adottságait vegye figyelembe. Megerősítette: Varsó nem egyezhet bele a menekültelosztási kvótákba.

A Brexit témájában Robert Fico szlovák kormányfő a V4-ek közös álláspontjaként mondta: a kilépési tárgyalások után az Egyesült Királyságnak "nem EU-tagként nem lehet jobb helyzete, mint amilyenben a tagállamok vannak". Ellenkező esetben az EU zöld lámpát mutatna azoknak az országoknak, ahol a jövőben unióellenes erők kerülhetnek túlsúlyba - értékelte Fico.