Nem hagy sok választást a Fidesz

Publikálás dátuma
2017.03.29 07:00
A Fidesz nem hajlandó módosítani a kamupártok indulását ösztönző, számos sebből vérző választási rendszeren FOTÓ: NÉPSZAVA
Fotó: /
Ötpárti egyeztetést kezdeményezett csütörtökre a választási törvényhez benyújtott kormányzati módosító-csomagról a kormánytöbbség, ám úgy tűnik, az egészből nem lesz semmi, tárgyalni ugyanis a Fidesz csupán a saját ötleteiről lenne hajlandó. A lapunk birtokában lévő tervezetében támogatásra érdemes és érthetetlen elemek is vannak: az egyéni jelöltekhez hasonlóan eredménytelenség esetén a pártokat is az állami támogatás visszafizetésére köteleznék, ugyanakkor nem gördítenének akadályt például a halottak nevében történő levélszavazás elé, ahogyan a külföldön dolgozó magyarok voksolását sem könnyítenék meg. Az MSZP és az LMP mindezek miatt elégtelennek tartja a javaslatot, de érdemben tárgyalnának. Ám a Fidesz máris közölte: nem lesz változás a választási rendszerben 2018-ig. Csakhogy amit az ellenzék tárgyalásra javasolt, az éppenséggel egybevág a szakmai és a nemzetközi szervek aggályainak orvoslásával: az igazságtalan, több szempontból alkotmányt és nemzetközi jogokat sértő szisztéma részre (a Fidesz irányába) hajló bajait a kormányoldal nem hajlandó orvosolni.

Nem lesz választási törvénymódosítás a 2018-as választások előtt - állította tegnap a Fidesz, miután a demokratikus ellenzéki pártok - a frakcióval rendelkezők - elutasították, hogy csak arról és úgy tárgyaljanak e kérdésben, ahogyan azt a kormányoldal megszabja számukra. "A Fidesz az országgyűlési választásokig már nem kezdeményezi a választási törvények módosítását" - közölte Kósa Lajos. A frakcióvezető indoklásként elmondta, nem sikerült kétharmados támogatást szerezniük a választási eljárási törvény módosításához, amely a többi között a "kamupártok" finanszírozásával volt kapcsolatos. Hozzátette: a módosításról tartott egyeztetéseket a Fidesz lezártnak tekinti és a következő egy évben semmilyen a választási, illetve a választási eljárási törvénnyel kapcsolatos egyeztetésen nem vesz részt. Rögzítette: a választásokig - a jogbiztonság miatt is - nem hajlandóak módosítani egyik választási törvényen sem. A frakcióvezető ugyanakkor bejelentette: jövő hét szerdára ötpárti egyeztetést kezdeményeztek "a külföldről támogatott ügynökszervezetekkel" kapcsolatos előterjesztésről.

Molnár Gyula a győzelemre hajt
Az MSZP 2018-ban meg fogja nyerni a választást - mondta a párt elnöke soproni utcafórumukon. Molnár Gyula azonban bízik abban, hogy a Fidesz leváltható, az ország pedig megjavítható. A pártelnök azt is elárulta, hogy lát esélyt pártja választási győzelmére, ha közösen indulnak az ellenzéki pártok a Fidesz és a Jobbik ellen, közös miniszterelnök-jelölttel és közös listával.
"Aki más megoldást javasol, az nem akar igazán nyerni" - jegyezte meg. Molnár üzent a "kételkedőknek" is, akiknek azt javasolja, hogy első körben a miniszterelnök-jelölt kérdéséről nyilatkozzanak, hogy van-e jobb javaslatuk Botka Lászlónál. A következő körben a 106 egyéni választókerület jelöltjeiről lehetne egyeztetni, végül pedig a listáról.

Nem igazán érthető ugyanakkor, hogy miért nem hajlandó érdemben - legalább - tárgyalni a Fidesz, ha valóban fel kívánna lépni a kamupártok, s a választási rendszer más problémáival szemben. Az MSZP és az LMP ugyanis nem utasította el a csütörtöki egyeztetést, sőt, érdemi javaslatokkal készültek arra. Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető lapunknak épp ezért úgy kommentálta Kósa bejelentését, "úgy tűnik, a kormányoldal nem ragaszkodik a parlamentáris egyeztetéshez akkor, ha nem tudja átverni saját akaratát, s ha más érdemi ügyek is szóba kerülhetnének".

Az MSZP-frakcióvezetője egyébként már korábban, az e témában rendezett március 9-i ötpárti egyeztetést követően levélben tájékoztatta Gulyás Gergelyt, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes alelnökét, s ezúton Kósa Lajost is arról, hogy mi az MSZP álláspontja a kérdésben. A lapunk birtokában lévő levél szerint Tóth egyértelművé tette: "nyilvánvaló, hogy mind a választójogi, mind a választási eljárási és a népszavazási törvény vonatkozásában számos rendkívül aggályos, a demokratikus, jogállami elveket sértő alapvető probléma van, amiknek korrigálása közös nemzeti érdek. Az MSZP ezekre a súlyos hiányosságokra már akkor felhívta a figyelmet, amikor ezeket a törvényeket a Fidesz kétharmados többségével visszaélve elfogadtatta az Országgyűléssel". Tóth azt is egyértelművé tette: az MSZP-frakció akkor és csak akkor vesz részt a választási eljárásról szóló egyeztetésben, "ha a szándék a valóban szükséges, alapvető korrekciók végrehajtására irányul". Meg is jelölte azokat a témákat, amelyeket az MSZP elengedhetetlenül fontosnak tart módosítani a ma hatályos, a párt és számos szakértő, sőt, az Európai Unió egyes intézményei által is aggályosnak, esetenként alapjogokat sértőnek, s torzítónak tartott választási szisztémában.

A szocialisták azt szeretnék elérni, hogy legyen, s érdemi törvénymódosítás legyen, amely megteremti a külföldön élő magyar állampolgárok levélben szavazásának lehetőségét. Tóth maga is azzal érvelt, hogy súlyosan sérti a választópolgárok esélyegyenlőségét, s így a választójog alkotmányos egyenlőségét az, hogy ma a magyarországi címmel rendelkező, külföldön dolgozó állampolgárok nem voksolhatnak levélben, míg a határon túli, magyarországi lakcímmel nem rendelkezők igen. Emellett az MSZP frakcióvezetője elengedhetetlennek tartaná azt is, hogy egy választási eljárási módosítás rendezze a külhoni magyar állampolgárok regisztrációját, hiszen ma számos visszaélésre ad lehetőséget, sőt, a hazai választási szervek számára fölösleges adminisztrációs terhet is jelent az, hogy a határon túli magyarokat tíz évre előre regisztráltatták, s e választói névjegyzék nem frissül minden voksolás előtt. "Mindez visszaélések alapját képezheti, azt ugyanis senki nem fogja tudni ellenőrizni, hogy a visszaküldött szavazólapot valójában ki töltötte ki" - fogalmazott Tóth, aki egyébként a levélben szavazás módját is megreformálná, s biztonságosabbá tenné.

Ezen felül az MSZP-frakcióvezető törvényi garanciát kezdeményezett arra, hogy a mindenkori magyar kormány állami, azaz közpénzből pártok érdekében folytatott kampányát tiltsák be, továbbá a pártok érdekében kampányoló civil szervezetekre ugyanolyan szigorú beszámolási kötelezettséget írjanak elő, mint a pártok esetében. Végül Tóth Bertalan maga is kezdeményezte, ami a Fidesz eredeti javaslatában is szerepelt, hogy ne csupán az egyéni képviselőjelöltek állami kampányfinanszírozásának szabályai maradjanak szigorúak, de az eredménytelenség esetén való visszafizetési kötelezettség a pártokra is legyen érvényes, azaz a két százalékot el nem érő szervezetek kampányára nyújtott állami támogatás kerüljön vissza a költségvetésben.

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Ezzel szemben a Fidesz - lapunk birtokában lévő javaslata - nem nyúlna hozzá a külföldön élő szavazók nyilvántartásához, vagyis továbbra is lesz rá lehetőség, hogy a jegyzékbe vett, de időközben elhalálozott külhoni polgárok nevében esetleg mások szavazzanak (a névjegyzékbe vétel napjától számított tíz év elteltével törlik csak a korábban kérelemre névjegyzékbe vett, külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező polgárt), amire nincs racionális magyarázat. A levélben történő szavazással kapcsolatban rengeteg kifogás merült föl, az ügy az alkotmánybíróságig is eljutott, az aggályokkal azonban ezúttal sem foglalkozik a kormányzat: tovább könnyítené a levelező megoldást a határon túli magyaroknál, viszont a hazai lakcímmel rendelkező, külföldön tartózkodó állampolgárok - vagyis a kint dolgozók - esetében továbbra sem lenne lehetőség levélszavazásra, ami változatlanul felveti a pártszimpátia szerinti diszkrimináció gyanúját (a határon túliak kilenctizede Fidesz-szavazó, a munka miatt kint élők viszont jellemzően elégedetlenebbek a kormánypolitikával). Jogilag különösen nehezen értelmezhető, hogy a "levélben leadott szavazási irat kellékeit és azok kialakítását" miniszteri rendeletre bízná a tervezet, hiszen így egy szavazat érvényességéről vagy érvénytelenségéről nem törvényi, hanem rendeleti szabályozás döntene.

Miután kifogásait az MSZP és az LMP is szóvá tette, a Fidesz, úgy tűnik, meghátrált az egyeztetéstől, holott például a zöldpárt szakmai fenntartásai ellenére részt vett volna a csütörtökre tervezett tárgyaláson. Szél Bernadett frakcióvezető szerint szeretnék ismertetni pártjuk véleményét, még ha komoly fenntartásaik is vannak a kormányjavaslattal szemben. A választási törvény Hadházy Ákos társelnök szerint sem apró módosításokra, hanem átfogó reformra szorul, tarthatatlan például az a helyzet (amelyen a mostani javaslat sem változtatott volna), hogy több százezer külföldre kényszerült magyart gyakorlatilag megfosztanak a szavazati joguktól. Hadházy szerint értelmezhetetlen az a fideszes álláspont, hogy "az ellenzék egységes tiltakozása miatt lezártnak tekinti a választási rendszer átalakításáról szóló egyeztetéseket", mert egyrészt nem voltak érdemi egyeztetések, másrészt az LMP nemcsak partner lenne a választási törvény reformjában, hanem évek óta követeli is azt. "Abban viszont nem vagyunk hajlandóak részt venni, hogy a Fidesz által áterőltetett, a kizárólag a kormánypárt igényeire szabott rendszer túlkapásai helyett csak az apróbb technikai hibákat javítsuk ki, miközben a választási törvény alapvető igazságtalanságait érintetlenül hagyjuk" - közölte.

Juhász tegnap több kosarat is kapott

Megjelent ugyan egy interjú az Indexen Juhász Péterrel, az Együtt elnökével, amelyben azt ajánlotta, legyen egy "új pólus", induljanak közös listán a 2010 előtti világot elutasító pártok, az MSZP, a Demokratikus Koalíció és a Liberálisok nélkül, alig néhány óra alatt azonban ki is derült: ebből az elképzelésből a világon semmi nem lesz. A megszólított pártok közül ugyanis a Momentum Mozgalom és az LMP is azonnal jelezte: nem kérnek az új pólusból, és ebből a szövetségből. Előbbi közölte: "az emberekkel szövetkezik, nem a pártokkal", amit Hajnal Miklós Momentum-szóvivő azzal egészített ki: "nem lehet szó ilyen jellegű összefogásról, ezt már többször egyértelművé tettük". Ezt erősítette meg Fekete-Győr András elnök is: "mi nem azért jöttünk létre, hogy rögtön más pártokkal szövetségekre lépjünk."

Ezután következett az LMP elutasító üzenete. Ungár Péter, a párt elnökségi tagja ugyanis a felhívást úgy kommentálta: "Juhász Péter is hatalomtechnikázik egy évvel a választások előtt". Az LMP szerint Orbán Viktor érdeke az, hogy az ellenzék listákról, mandátumukról és technikákról beszéljen, ne pedig arról, milyen Magyarországot ajánl a választóknak. Szél Bernadett a Népszava kérdésére megerősítette: Juhász javaslata nem változtat az LMP stratégiáján. A társelnök-frakcióvezető szerint már korábban egyértelművé tették, hogy egyetlen parlamenti pártot sem tekintenek a szövetségesüknek, arról pedig 100 százalékos szavazati aránnyal elfogadott kongresszusi határozat rendelkezik náluk, hogy önállóan készülnek megméretni magukat a választáson. Eközben a szintén megszólított Magyar Kétfarkú Kutya Párt a 444.hu kérdésére azt közölte: "Mi csak olyan pártokkal tudunk együttműködni akikkel hasonló a programunk, ilyen jelenleg nincsen Magyarországon, senki nem akar hegyet építeni vagy az örök életet bevezetni. Az univerzumban persze vannak ilyenek, mint például a Szíriuszi Sörpárt vagy a Ganümédeszi Galaktokolinalista Párt, velük elképzelhetőnek tartjuk a jövőbeni együttműködést."

Egyedül a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea mondta azt az Indexnek az új pólus ötletéről, hogy a Párbeszéd hisz az együttműködésben, az előválasztást is ezért kezdeményezte. A párt stratégiájáról a döntést az április taggyűlésükön hozzák meg.

Vannak bajok a rendszerrel
- Nem egyenlő a választójog, hiszen a külhoniak és a nemzetiségiek "csak" egy - listás - szavazattal rendelkeznek
- A választás egyfordulós: kizárt a visszalépés valaki javára, így az ellenzéki együttműködés ellehetetlenül
- A kettős állampolgárság lehetőségével élő határon túliak szavazhatnak levélben, aggályos rendszerben
- A külföldön dolgozó magyarok nem szavazhatnak levélben, a rájuk vonatkozó szabályok szinte ellehetetlenítik a voksolásuk
- Kizárólag a Fidesz igényeire szabták az egyéni választókerületek térképét; a mostani körzethatárok alapján 1998 óta minden választást megnyert volna a párt
- Az egyéni választókerületekben a nyertest is kompenzálják töredékszavazattal
- Az eljárási törvényből kimaradt a választási csalás megakadályozásának és a jogorvoslatok pártatlan elbírálásának kötelezettsége
- A kampánycsend és bizonyos kampányszabályok eltörlésével a kormány és bizonyos civil szervezetek ellenőrizhetetlenül önthetik a pénzt, közpénzt egyes pártok kampányába
- Az eddigi választások informatikai rendszerének szolgáltatóját államosították, így az közvetlen kormánypárti irányítás alá került
- Az új jogszabályok nem garantálják a választási eredmények számításának átláthatóságát, az eredményközlés tisztaságát



Szerző
2017.03.29 07:00

Hadházy: Ez a magyar demokrácia újabb mélypontja

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:52

Fotó: / Vajda József
Jogi nonszensz Hadházy Ákos szerint, hogy az ügyészség teljesen szabályos eljárásnak tartja tévészékházból történő kidobásukat. A képviselő újabb akcióra készül a Kunigunda utcában.
Ez egy mélypont, a magyar demokrácia újabb mélypontja, de továbbiak is jönnek, ha a magyar emberek nem hajlandók lépni végre – mondta Hadházy Ákos a Népszavának, annak kapcsán, hogy a Központi Nyomozó Ügyészség héfőn teljesen jogszerűnek találta az MTVA őrségének eljárását. Ismert, hogy a fegyveres őrök fizikai erőszakkal léptek fel Hadházyval, és Varju Lászlóval, a DK képviselőivel szemben is – utóbbit négy-öt őr húzta-vonta a földön, és zúzódásos sérüléseket szenvedett rángatása közben.
A KNYF azzal érvelt, hogy a petíciójukat a köztévé műsorában beolvasni próbáló képviselők nem hivatalos eljárást folytattak, inkább rendbontóként léptek fel. Hadházy szerint ez magában nonszensz, hiszen az országgyűlési képviselő nem rendőr, hogy alkalmanként szolgálatba helyezze magát – a országgyűlési képviselői státusz állandó, igazolványukkal pedig törvény szerint is szabadon járhatnak az MTVA épületében. 

Tárgyalni akart, nem robbantani

Azt is döbbenetesnek tartja, hogy az ügyészség  - befogadva az MTVA feljelentését – éppen az ellenzéki akció miatt indított eljárást, közérdekű üzem megzavarásának kísérlete miatt, egyelőre ismeretlen tettes ellen. „Az MTVA működése nem közérdekű üzem, akkor kellene ilyen gyanúval nyomozni, ha egy adótornyot próbáltam volna felrobbantani” - mondta a politikus. Ezzel arra utalt, hogy a vonatkozó törvény elektronikus hírközlő hálózatot említ közérdekű üzemként, az MTVA komplexuma pedig szerinte nem tartozik ebbe a kategóriába. 

Orbán sem képviselőként bontott kordont?

Képtelenség, hogy a képviselőket, akik az igazolványuk felmutatásával jutottak be a székházba, s képviselőségükre hivatkozva akartak eljárni egy ügyben, ne tekintsék képviselőnek – jegyezte meg a Központi Nyomozó Főügyészség döntéséről lapunknak Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az országgyűlési törvény ide vonatkozó szakasza szerint, ha egy képviselő jelzi, hogy hivatalos személyként jár el, akkor őt annak is kell tekinteni. Ahogyan az is egyértelmű, hogy egy országgyűlési képviselő politikai akciót hajt végre, főleg, ha előre bejelenti.
- A főügyészségi érvelés alapján akkor Orbán Viktor sem képviselőként bontott kordont 2007-ben
- tette hozzá Tóth Balázs.
Mint megtudtuk, a Hadházy Ákos hivatalos értesítőt még nem is kapott a KNYF döntéséről, az ügyészség ezt megelőzve tette közzé döntését. Hadházy ugyanakkor nem adja fel: pótmagánvádas indítványt tesz, és bízik az Emberi Jogok Európai Bíróságában is, ahova szintén beadványt küldött a tévészékháznál történt erőszak miatt. Emellett szerda délután újabb tüntetést szervez a Kunigunda utcába, ekkor már kifejezetten azzal a céllal, hogy a magyar emberek védjék meg országgyűlési képviselőiket.  

Kecskét vezessen, ne ügyészséget

A nyomozóügyészség bejelentésére indulatosan reagált hétfőn több ellenzéki párt is: a Párbeszéd szerint Polt Péter  legfőbb ügyész ismét bebizonyította, hogy a Fidesz katonája. „Az a tény, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA-székházbeli események kapcsán elutasította az ellenzéki politikusok feljelentéseit, ugyanakkor az MTVA által tett feljelentések miatt ismeretlen tettes ellen nyomozást rendelt el, azt mutatja: Polt Péter egy normális demokráciában legfeljebb kecskét vezethetne, nem ügyészséget. A kormányváltás után az összes, politikai alapon hozott döntést megvizsgáljuk, és a felelősöket elszámoltatjuk" - írta közleményében a párt. Az LMP úgy látja, az ügyészségi döntés nyílt politikai állásfoglalás volt, hiszen a képviselők hivatalos személyek, velük szemben legfeljebb a rendőrség intézkedhetett volna, de ők be sem mehettek az épületbe. Az LMP már az események másnapján feljelentést tett a történtek miatt - írják – , mert egyértelmű volt számukra, hogy a biztonsági cég törvénytelenül lépett fel, amikor fizikai erőszakot alkalmazott képviselőkkel szemben. „Az ügyészség a mai állásfoglalásával sokadszorra is bizonyította, hogy nem egy független bűnüldöző szerv, hanem a kormánypárt takarító szolgálata, akiknek feladata tisztára mosni a Fideszt és a kormányt" - összegez a Lehet Más a Politika.  Az MSZP már meg sem lepődött Polt-féle ügyészség döntésén, tekintve, hogy a legfőbb ügyész családja szerintük rajta van  a Fidesz fizetési listáján.   „Az ügyészség korábban az NVI-nél kopasz verőemberek bevetéséhez asszisztált, most pedig már abban sem lát kivetni valót, ha fegyveresek alkalmaznak erőszakot ellenzéki képviselőkkel szemben. Sőt! Koholt vádak alapján most már az ellenzéki képviselők ellen nyomoz a fideszes ügyészség. Polt pártszolgálatos Péter szolgalelkűségével ismét átlépett egy határt, de tovább küzdünk az igazságért, ezért az ügyészség eljárása ellen panasszal élünk, és pótmagánvádat nyújtunk be a bíróság felé” - írják közleményükben a szocialisták. "Magyarországon már egy jó ideje nem létezik független ügyészség. A vádhatóság vezetője egy politikai megrendeléseket végrehajtó volt fideszes politikus, ahogyan a legtöbb csak papíron független állami intézményt is egykori fideszesek, vagy megbízható kormánypárti káderek irányítanak" - ezt Szilágyi György, a Jobbik szóvivője közölte pártja nevében. Szerinte sem az nem meglepő, hogy az ügyészség jogszerűnek minősítette a biztonsági szolgálat fellépését, sem az, hogy közérdekű üzem működésének megzavarása miatt elrendelik a nyomozást.

Majtényi: az elképzelhetetlen is megtörténhet

Az elképzelhetetlen is megtörténhet, erre példa a Központi Nyomozó Főügyészség közleménye is – felelte Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője arra a kérdésre, ellehetetlenítheti-e az ellenzéki pártok politizálást, ha a jövőben azzal az indokkal lépnek fel a nem kormánypárti képviselők ellen, hogy nem hivatalos minőségükben jártak el egyes ügyekben, vagy vettek részt valamilyen akcióban, hanem ettől függetlenül folytattak politikai tevékenységet? – A mai napig ezt sem tudtam elképzelni, de ezek szerint minden megtörténhet. Majtényi László hozzátette, Magyarország nem Kazahsztán, azaz elvileg egy ellenzéki képviselőnek nem az a dolga, hogy a kormánypártokat segítse, hanem a munkájuk része, hogy egyfajta ellenőri tevékenységet folytassanak, s erre az országgyűlési törvény ad felhatalmazást. Ha ez ellehetetlenül, egy fontos jogosultság vész el – jelentette ki. Ha a Központi Nyomozó Főügyészség végül vádat emel az ellenzéki képviselők ellen például közérdekű üzem megzavarása miatt, akkor a törvény szerint az Országgyűlés mentelmi bizottságától függ, megvonja-e az érintettek mentelmi jogát, azaz indulhat-e ellenük eljárás. A közelmúlt történései alapján nem lenne meglepő, ha a kormánypártok élnének az ilyesfajta lehetőségekkel. A szombati, budapesti tüntetés után például a rendőrök azért igazoltatták és motozták meg a hazafelé tartó, momentumos Cseh Katalint, mert korábban egy fotó kedvéért egy üres téren meggyújtott egy füstgyertyát. A fiatal politikust tiltott pirotechnikai eszköz veszélyeztető használata miatt jelentettek fel végül. A füstölésről készült fotón azonban éppenséggel látszik, hogy a környékén csak egy zászlót lengető ismerőse áll, a füstgyertya pedig amúgy játékboltokban is kapható, partikelléknek számít… V. A.

2019.01.21 15:52
Frissítve: 2019.01.21 16:55

Figyelmeztetést adtak ki a havazás miatt

Publikálás dátuma
2019.01.21 15:50
MTI Fotó: Varga György
Fotó: /
Az ország kilenc megyéjére van érvényben riasztás. Az Alföldön és a Dél-Dunántúlon eshet a legtöbb hó.
Kedd estig a Nagykanizsa-Nyíregyháza vonalig lehet havazásra számítani, összességében lepel-10 centiméter hóréteg alakulhat ki (dél felé haladva a nagyobb mennyiségekkel). A déli, délkeleti határvidéken akár 10 centimétert meghaladó (10-12 cm) hó is hullhat - közölte figyelmeztető előrejelzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat. Az elsőfokú figyelmeztetés Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyére van érvényben. Kedd reggelig északon, északkeleten is megnövekszik, megvastagszik a felhőzet, így jobbára erősen felhős vagy borult lesz az ég. A késő esti 0, -5 fokról hajnalra általában -1, -6 fok közé csökken a hőmérséklet, de az eleinte derült, hóval borított északkeleti területeken ennél jóval hidegebb is lehet.  Napközben északnyugaton, északon hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, másutt többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, és ismétlődő havazás valószínű. Nappal mínusz 2-plusz 2 fok várható.
2019.01.21 15:50