Csiba Gábor megrendezte saját hattyúdalát

Publikálás dátuma
2017.03.29 19:18
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője, Latorcai János, az Országgyűlés kereszténydemokrata alelnöke és R
Fotó: /
Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház április elsejéig még hivatalban lévő főigazgatója a saját hattyúdalát rendezte meg, amikor kedden vizitálni hívta a KDNP országos vezetőit: lássák, milyen korszerűvé tette azt az intézményt, ahonnét most felsőbb utasításra távoznia kell. 

Latorczai János az országgyűlés alelnöke, Harrach Péter frakcióvezető és Rétvári Bence az EMMI miniszterhelyettese szépen körbe is járta a modern műtőket, s elégedetten hümmögött annak hallatán, hogy itt vannak a legmodernebb diagnosztikai berendezések, jól működik a helikopteres mentőszolgálat. A kápolnában közös miatyánkot is elmondtak, majd elégedetten távoztak.

Miskolcon sokan nem értik, miért menesztik posztjáról Csiba Gábort, aki korábban a Fidesz-KDNP képviselőjeként ült a parlamentben, s hosszú évek óta irányítja a kórházat, levezényelve az itteni, 22 milliárdos fejlesztést is. "A kórházigazgatói kinevezés nem tapasztalat, hanem bizalom dolga" – mondta néhány hete Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár Miskolcon, amikor bejelentette, hogy április elsejétől egyetlen, közös irányítású „szuperkórház” jön létre a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, valamint a Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház (MISEK) összeolvadásával, az átalakulás levezénylésével pedig nem Csibát, hanem a jóval kisebb városi kórház vezetőjét, Tiba Sándort (Tiba István fideszes országgyűlési képviselő testvérét – a szerk.) bízzák meg.

Ónodi-Szűcs azt is mondta: Csiba Gábornak a miniszter „országos jelentőségű feladatokat szán.” Hogy pontosan mit, azt egyelőre még maga Csiba Gábor sem tudja. Amikor kedden erről kérdeztük, közölte: noha már csak pár napig él a megbízatása, fogalma sincs, mi lesz vele. "Ez nem csak méltatlan, de kegyetlen is" – mondta lapunknak a főigazgató egyik munkatársa. A Népszava úgy tudja, hogy Csiba Gábor a börtönkórházak miniszteri biztosa lehet: amikor erről kérdeztük Rétvári Bencét, nem cáfolta, de nem is erősítette meg az értesülést.

Miskolcon akadt, aki tudni vélte: a KDNP-s Csiba menesztése összefügghet azzal, hogy kórházigazgatóként mindig is öntörvényű, önjáró ember volt, s nem ápol túl jó viszonyt a miskolci polgármesterrel, a fideszes Kriza Ákossal, aki korábban szintén orvosként dolgozott. Az pedig, hogy egy fideszes országgyűlési képviselő testvére lett az átalakulás levezénylője, mutatja a Fidesz-KDNP-n belüli valós erőviszonyokat: párttársai sem tudták megvédeni a kereszténydemokrata Csibát. Megkérdeztük Kriza Ákost, ő milyen okokat sejt a menesztés hátterében, de azt a választ kaptuk a sajtószóvivőjétől, hogy „a kórházi szakellátó rendszerrel kapcsolatos feladatok nem tartoznak sem a városháza, sem a polgármester hatáskörébe.”

Mások szerint itt is pénzről lehet szó. Miskolc az ország egyik olyan nagy kórháza, ahol még nem privatizálták a radiológiát, „ami 26 százalékos profit mellett elég jó bulinak tűnik.” Miskolci székhelyű az ország egyik legnagyobb, magántulajdonban lévő orvosi képalkotó, és távleletezéssel foglalkozó cége, a Hunikó Kft. Ennek tulajdonos-ügyvezetője ifjabb Gyarmati János, akinek testvére Ónodi-Szűcs Zoltán sógornője. Többekben felvetődött: talán így könnyebb lesz megszerezni azt a radiológiát, amit Csiba nem engedett eddig magánosítani, s ami évi nagyjából kétszázmillió forint biztos bevételt hoz a kórháznak. Rétvári Bence kérdésünkre cáfolta, hogy a radiológia privatizációját tervezik, szerinte ilyesmi csak az „SZDSZ alatt volt divat.”

2017.03.29 19:18

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27