Drágább lesz a Balaton

Publikálás dátuma
2017.03.30 07:15
Minden évben egyre drágább a balatoni üdülés FOTÓ: TÓTH GERGŐ
Fotó: /
Áremelésre készül több balatoni település, miután az állam januártól csökkentette a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó (ifa) után járó kiegészítés mértékét. Van, ahol fizetőssé teszik a strandokat és a parkolókat.

Drágább lesz a Balaton. Áremelésre készül több balatoni település, miután az állam januártól csökkentette a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó (ifa) után járó kiegészítés mértékét. Van, ahol fizetőssé teszik a strandokat és a parkolókat. Magasabb idegenforgalmi adó, ingyenes helyett belépődíjas strandok, fizetőparkolók – így készülnek a balatoni települések a 2017-es szezonra. Az önkormányzatok nem jókedvükben hoznak ilyen intézkedéseket, a kényszer viszi rá őket. Az állam ugyanis január­tól csökkentette a vendégéjszakák után fizetendő idegenforgalmi adó (ifa) után járó kiegészítés mértékét.

Anno az idegenforgalomból élő települések többletkiadásaihoz kívánt hozzájárulni az állam az ifa­kiegé­szítés bevezetésével. Kezdetben minden vendégéjszaka után beszedett egy forinthoz kettőt tettek hozzá a központi költségvetésből, jó néhány éve már csak másfelet, idén január­tól pedig mindössze egy forintot. A tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség tavaly a nemzetgazdasági miniszterhez fordult, tiltakozva az idegenforgalmi adó mellé járó állami kiegészítés csökkentése ­miatt, ám elutasító választ kapott.

Zamárdiban 400-ról 450 forintra nőtt az idegenforgalmi adó mértéke januártól. – A sok tízmilliós kiesést valahonnan pótolni kell – mondta Csákovics Gyula polgármester. – Hiszen a fenntartási költségek nem csökkennek, sőt, ha fejlesztünk, azzal már növeljük is. A tavalyi nyárra például három új szabadtéri tusolót létesítettünk a strandterületeken, ami csak növeli a fizetni valónkat. Ezt az adót nem a helyi szállásadók fizetik, hanem a vendégek. Márpedig minden az ő kényelmüket, komfortosabb időtöltésüket szolgálja. Ezért aztán a vendég is hozhat némi áldozatot, főleg akkor, amikor elvonások sújtják az önkormányzatokat – véli a polgármester. Csákovics hangsúlyozta: a parkolók és a strandok továbbra is ingyenesek maradnak Zamárdiban.

„A költségvetésünket egyensúlyba kell hozni, Szemes esetében legalább 30 millió forint mínuszt jelent az ifatámogatás-csökkenés” – mondja Takács József, Balatonszemes polgármestere, annak alátámasztá­sául, hogy településén 390-ről 450 forintra nő az ifa mértéke. Takács a balatoni turizmust nem előre, hanem hátra mozdító iránynak tartja a folytonos elvonást, miközben az önkormányzatok erőn felüli fejlesztéseket vállalnak.

Az északi parton több település (Csopak, Alsóörs, Palóznak) is egyeztetett előzetesen. Egységes adómértéket akartak, így 500 forintos ifában állapodtak meg. Az elvonásokra nem mindenütt az adóemelés a válasz. Balatonszárszón tavaly vezették be a belépőt a központi strandon (ott idén már további „intézkedéseket” nem terveznek), Fonyód is fizetőssé tette már az elmúlt szezonra több parkolóját és legnépszerűbb strandját, Balatonföldvár pedig az idei nyárra tervez a fonyódihoz hasonló lépéseket.

 Ifabevételi toplista
A legtöbb idegenforgalmi adót beszedő vidéki települések 2015-ös toplistáján az első négy helyezett közül három tartozik a balatoni régióhoz, együttesen több mint egymilliárd forintra tettek szert 2015-ben ebből az adónemből – derül ki a turizmus.com összesítéséből. A vidéki top 30 település közül pedig tizenegy található a Balatoni Kiemelt Üdülőkörzetben.
 Idén lesz elég pincér?
Már napi 8-10 ezer forintért sem kapnak dolgozót a balatoni vendéglátósok. A szezon hamarosan beindul, ám egyelőre nem tudni, kik szolgálják majd ki a tóhoz érkezőket. Az ágazatban bevezetett áfacsökkentés hatását még nem érzik, a legtöbben továbbra is külföldre mennek a magas fizetés reményében.
2017.03.30 07:15

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

Tovább éheztetik a menedékkérőket a magyar hatóságok

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:03
Illusztráció
Fotó: / Németh András Péter
Már a nyolcadik menedékkérőtől tagadják meg a tranzitzónában az élelmet. Már hétszer felszólította a strasbourgi bíróság a magyar hatóságokat, hogy adják meg az ellátást, ám - mint a Magyar Helsinki Bizottság írja - mégis folytatják az embertelen gyakorlatot.
Az a menekült, aki Szerbia felől érkezik, jó eséllyel a tranzitzóna idegenrendészeti részlegén találja magát, a menekültügyi kérelmét ugyanis várhatóan elutasítják arra hivatkozva, hogy biztonságos országból érkezett. Annak ellenére, hogy menekültüggyel foglalkozó szervezetek szerint Szerbia nem minősül biztonságos országnak, a helyi idegenrendészeti rendszer ugyanis erősen hiányos. A menedékkérők hiába fellebbeznek az elutasító döntés ellen, annak nincs halasztó hatálya, így azonnal megindul az idegenrendészeti eljárás. Amíg pedig a jogerős döntésre várnak nem kapnak ellátást. Ha ételt akarnak, csak Szerbia felé mehetnek - és akkor zárul mögöttük a Magyarország felé vezető kapu.
A tranzitzónában már a nyolcadik menedékkérő embertől tagadják meg az élelmet a magyar hatóságok - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közösségi oldalán kedden megjelent közleményében. Az áldozat, egy fiatal afgán nő hosszú menekülése során elképzelhetetlen borzalmakat élt át, írják, hozzátéve:
"Mai határozata alapján a magyar hatóság mégis azt mondta ki, hogy nemhogy védelemre, de még két zsömlére sem érdemes."
A Helsinki Bizottság a korábbi esetekhez hasonlóan, most is a strasbourgi bírósághoz fordul. "A korábbi hét megkínzott, kiéheztetett ügyfelünknél már felszólította a bíróság a magyar államot, hogy adjon enni nekik. Most sem számítunk másra. Tudja ezt a hatóság is, de minden emberi érzést sutba vágva inkább aljas politikai megrendelést szolgál ki" - fogalmaznak.
Múlthéten az Iványi Gábor lelkész által vezetett humanitárius csoportot fordult a hatóságokhoz azzal, hogy élelmet szeretnének eljuttatni a tranzitzónában lévő embereknek. Kérésüket indoklás és jogszabályi hivatkozás nélkül utasította el a Bevándorlási Hivatal.
2018.08.21 19:03
Frissítve: 2018.08.21 19:27