Rövid pórázon tartanák a médiát

Publikálás dátuma
2017.03.30 07:21
A reklámadó megemelése zavart okoz a médiapiacon FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Fotó: /
Nincs gazdasági racionalitása a reklámadó tervezett drasztikus emelésének - mondják az ágazati szereplők. Nem véletlen az sem, hogy ez a kérdés a választások előtt alig egy évvel került ismét elő. Nincs más célja az intézkedéseknek, csak hogy rövid pórázon tartsák a médiacégeket, ráadásul az adóemelésnek számos kormánykritikus vállalkozás eshet áldozatul.

Az égvilágon semmilyen szakmai alapja nincs annak, hogy a kormány csaknem duplájára kívánja emelni a reklámadó mértékét – fakadt ki lapunknak több, a reklámpiacra rálátó, neve mellőzését kérő szakember. Egyikük a részletekbe is belemenve kifejtette: ezúttal is politikai döntés született a kérdésben. A kormánypárt egyszerűen rövid pórázon kívánja tartani a médiavállalkozásokat. A történet erről szól, s nem másról. Így nem lehet véletlen, hogy ez a kérdés a Brüsszellel való küzdelem mázával leöntve éppen alig egy évvel a választások előtt került ismét az asztalra. A Orbán-kormány minden bizonnyal azzal kívánja majd a döntést vitatók száját befogni, hogy az adó mértékét ugyan emelik, ám a választások előtt megszaporodó állami hirdetésekből kompenzálják majd a tehernövekedés miatt keletkező kiesést.

Persze ahogy korábban, úgy most is elsősorban az RTL Klub és a Simicska médiabirodalom ellen irányul az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatára 5,3 százalék helyett 9 százalékra emelnék június elsejétől a reklám közzétételéből 100 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek adóterhét – tette hozzá forrásunk. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el ezt a 100 millió forintot nem kell reklámadót fizetni – fogalmaz a minisztérium közleménye, amelynek vezérfonala egyébként éppen ez, vagyis, hogy a kis- és középvállalkozásokat védenék a módosításokkal. Ennek megfelelve amennyiben a parlament megszavazza a módosítást, a 100 millió forintos reklámadóalap mentes lenne az adó alól. Mindezt az elemet azért építené be a kormánypárt rendszerbe – mutat rá az NGM indoklásában -, mert Brüsszel a reklámtörvény sávosan progresszív mértékű adóztatását elutasította.

A megemelt sarc egyébként június elejétől élne, és a január 1. és május 31. közötti időszakra 0 százalékos reklámadó lesz érvényes. Korábban már befizetett summákat egyébként, az adóhatóság túlfizetésként könyveli el, amit akár vissza is igényelhetnek a vállalkozások.

Megszólalóinkkal több ponton egyező véleményen van Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki a Népszavának kifejtette, hogy nincs gazdasági racionalitása a reklámadónak, olyannyira, hogy inkább visszaveti a gazdaságot. Rámutatott, hogy minden reklámra költött forint 6 forinttal járul hozzá a GDP-hez. A növekvő teher viszont ellehetetleníti médiavállalatokat – fogalmazott. Az a réteg, amelyet a kormány annyira védene egyébként alig érzékelhető. Itthon ugyanis mintegy 1150 médiavállalkozást tartanak nyilván, amelyből 150-160-hoz köthető a reklámbevételek 95 százaléka. A tervezett adóemeléssel kapcsolatos problémákat sorolva egy különösen fájdalmas állapotra is rámutatott a szakértő.

A tavalyi adatok alapján a reklámköltési piacon belül csak az online hirdetési szektor tudott 9 százaléknál nagyobb mértékben növekedni. A nem online területen kívül működő cégek bevételnövekedését viszont teljes mértékben elviszi az adóemelés, ez pedig azt jelenti, hogy veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni. (Volt olyan megszólalónk, aminek ki ezzel kapcsolatosan kijelentette: az intézkedéssel számos kormánykritikus médiavállalkozást, szerkesztőséget az összeomlás szélére sorodnak.) Ezt csak abban az esetben kerülhetik el, ha árat emelnek. Mindez a hirdetőcégeket is áraik növelésére kényszerítheti, amelyet alighanem a fogyasztóikra hárítanak majd át. A folyamat végső eredménye pedig az infláció gerjesztése lesz, ami pedig éppen ellentétes a kormányzat saját gazdaságpolitikai céljával.

A szervezet tegnapii közleményében ebből kifolyólag már az is szerepel, hogy az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan. Ám, hogy mi a véleményük azzal kapcsolatban nem is kertelnek, fenntartják álláspontjukat: „a szakmai szervezetek együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszüntetését.”

Szerző
2017.03.30 07:21

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10

323,22 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.08.21 19:38

Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben kedd este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,22 forintra csökkent este hét órára a reggel nyolc óra előtt jegyzett 323,88 forintról.
Az euró kedden 322,83 és 323,98 forint között mozgott.
A svájci frank árfolyama 283,98 forintról 283,50 forintra, a dolláré pedig 280,78 forintról 279,40 forintra csökkent.
Szerző
2018.08.21 19:38