Az égvilágon semmilyen szakmai alapja nincs annak, hogy a kormány csaknem duplájára kívánja emelni a reklámadó mértékét – fakadt ki lapunknak több, a reklámpiacra rálátó, neve mellőzését kérő szakember. Egyikük a részletekbe is belemenve kifejtette: ezúttal is politikai döntés született a kérdésben. A kormánypárt egyszerűen rövid pórázon kívánja tartani a médiavállalkozásokat. A történet erről szól, s nem másról. Így nem lehet véletlen, hogy ez a kérdés a Brüsszellel való küzdelem mázával leöntve éppen alig egy évvel a választások előtt került ismét az asztalra. A Orbán-kormány minden bizonnyal azzal kívánja majd a döntést vitatók száját befogni, hogy az adó mértékét ugyan emelik, ám a választások előtt megszaporodó állami hirdetésekből kompenzálják majd a tehernövekedés miatt keletkező kiesést.
Persze ahogy korábban, úgy most is elsősorban az RTL Klub és a Simicska médiabirodalom ellen irányul az, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javaslatára 5,3 százalék helyett 9 százalékra emelnék június elsejétől a reklám közzétételéből 100 millió forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító cégek adóterhét – tette hozzá forrásunk. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el ezt a 100 millió forintot nem kell reklámadót fizetni – fogalmaz a minisztérium közleménye, amelynek vezérfonala egyébként éppen ez, vagyis, hogy a kis- és középvállalkozásokat védenék a módosításokkal. Ennek megfelelve amennyiben a parlament megszavazza a módosítást, a 100 millió forintos reklámadóalap mentes lenne az adó alól. Mindezt az elemet azért építené be a kormánypárt rendszerbe – mutat rá az NGM indoklásában -, mert Brüsszel a reklámtörvény sávosan progresszív mértékű adóztatását elutasította.
A megemelt sarc egyébként június elejétől élne, és a január 1. és május 31. közötti időszakra 0 százalékos reklámadó lesz érvényes. Korábban már befizetett summákat egyébként, az adóhatóság túlfizetésként könyveli el, amit akár vissza is igényelhetnek a vállalkozások.
Megszólalóinkkal több ponton egyező véleményen van Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke, aki a Népszavának kifejtette, hogy nincs gazdasági racionalitása a reklámadónak, olyannyira, hogy inkább visszaveti a gazdaságot. Rámutatott, hogy minden reklámra költött forint 6 forinttal járul hozzá a GDP-hez. A növekvő teher viszont ellehetetleníti médiavállalatokat – fogalmazott. Az a réteg, amelyet a kormány annyira védene egyébként alig érzékelhető. Itthon ugyanis mintegy 1150 médiavállalkozást tartanak nyilván, amelyből 150-160-hoz köthető a reklámbevételek 95 százaléka. A tervezett adóemeléssel kapcsolatos problémákat sorolva egy különösen fájdalmas állapotra is rámutatott a szakértő.
A tavalyi adatok alapján a reklámköltési piacon belül csak az online hirdetési szektor tudott 9 százaléknál nagyobb mértékben növekedni. A nem online területen kívül működő cégek bevételnövekedését viszont teljes mértékben elviszi az adóemelés, ez pedig azt jelenti, hogy veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni. (Volt olyan megszólalónk, aminek ki ezzel kapcsolatosan kijelentette: az intézkedéssel számos kormánykritikus médiavállalkozást, szerkesztőséget az összeomlás szélére sorodnak.) Ezt csak abban az esetben kerülhetik el, ha árat emelnek. Mindez a hirdetőcégeket is áraik növelésére kényszerítheti, amelyet alighanem a fogyasztóikra hárítanak majd át. A folyamat végső eredménye pedig az infláció gerjesztése lesz, ami pedig éppen ellentétes a kormányzat saját gazdaságpolitikai céljával.
A szervezet tegnapii közleményében ebből kifolyólag már az is szerepel, hogy az MRSZ és társszövetségei ismételten kérik a kormányt a szakmai egyeztetésre, és magyarázatot várnak a 9 százalékos adókulcs mértékére vonatkozóan. Ám, hogy mi a véleményük azzal kapcsolatban nem is kertelnek, fenntartják álláspontjukat: „a szakmai szervezetek együttesen kérik a kormányt, hogy fontolja meg a reklámadó teljes megszüntetését.”
