Ötezer fővel nőtt a munkanélküliség

December-február átlagában 4,4 százalékos, vagyis több mint kétszázezer fős munkanélküliséget mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), ami 0,1 százalékponttal, mintegy ötezer fővel magasabb az előző negyedévi adatnál, viszont az előző év hasonló időszakánál 1,7 százalékponttal, több mint hetvenezerrel kevesebb. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint egyébként most közel háromszázezren keresnek munkát.

Ami a foglalkoztatottságot illeti, ugyanezen három hónapos időszakban 4,37 millió foglalkoztatottat számoltak össze. Ez a 15-74 éves korosztályban 43 ezer fővel kevesebb az azt megelőző három hónap csúcsértékénél, ami 67,5 százalékos rátát jelentett. Éves alapon ez ugyanakkor 130 ezer fős növekedés.

A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal 72,1 százalékra nőtt. Ez férfiak esetében 79,4, a nőknél 65 százalék.

A kedvezőtlen negyedéves változást a szakértők szezonális hatásokkal magyarázták. Egy év alatt az elsődleges munkaerőpiacon több mint 140 ezer új munkahely keletkezett, ami Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője számára a gazdaság igen erős munkahelyteremtő-képességét tükrözi. Eladdig, hogy a közfoglalkoztatottak száma 13,9 ezer fővel még csökkent is. A külföldön ötszázzal kevesebben dolgoznak, mint egy éve. A vállalatok munkaerő-felvételi szándéka továbbra is jelentős. A további gazdasági bővülést inkább a fokozódó szakemberhiány fékezheti, amit mérsékelhetik a közszférában tervezett leépítések. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a munkaerőpiac fokozódó feszesedésére számít, így a ráta szerinte célba veheti a négy százalékos szintet. Ennek hatására tovább nőhetnek a bérek és így az infláció.

Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketingfőosztály-vezetője szerint a bővüléshez leginkább az ipari és a középvállalkozások járulhatnak hozzá. Idézik a bank kkv-bizalmiindex-kutatását, mely szerint idén a bank tízből négy vállalkozás tervez fizetésemelést, ami az iparban már minden második cégre elmondható. Létszámbővítésre viszont csak a kis- és középvállalkozások ötöde készül.

Szerző
2017.03.30 07:23

Helybe mennek toborozni a munkáltatók

Publikálás dátuma
2018.09.19 10:00
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Van még tartalék a magyar munkaerőpiacon, de másként kell megszólítani.
Újabb rekordot döntött a hivatalosan is bejelentett üres álláshelyek száma: a KSH adatai szerint már 83 600 helyre nem találnak dolgozót a munkáltatók. Ez ugyan még mindig csupán 2-3 százalékát teszi ki a teljes munkaerőpiacnak, ám a betöltetlen álláshelyek száma egyre növekszik, a szolgáltató szektorokban pedig már a lakosság is egyre inkább érzékeli a problémát. Leginkább akkor, amikor valamilyen váratlan helyzet történik a családban: a Cofidis Hitelmonitor Kutatása szerint ilyenkor a magyarok 80 százaléka úgy érzi, hiába keres, nem talál megfelelő szaktudással rendelkező szakembert: orvost, villanyszerelőt, festő-mázolót vagy éppen háztartásigép-szerelőt. De nem csak a lakosság, a munkaadók is panaszkodnak. A betöltetlen álláshelyek aránya az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területeken a legmagasabb – 5,6 százalék -, de rendre 3 százalék felett van a mutató a információ, kommunikáció, a humán, egészségügyi és szociális, a bányászat, a feldolgozó ipar, az ipar és az építőipar területén. A statisztikák aggasztóak ugyan, de sok szegmensben van még tartalék a magyar munkaerőpiacon. Nem állítjuk, hogy gombnyomásra több informatikus vagy orvos lesz, azt viszont látjuk, hogy például az ipari és adminisztratív területeken van még egyfajta statikus tartalék a munkaerőpiacon – mutatott rá közleményében Juhász Csongor, a munkaerőkölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó Prohumán ügyvezetője. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy ennek a statikus tartaléknak a kiaknázása a HR szakemberektől és a cégektől is komoly fejlődést, új, kreatív megoldásokat, és bizonyos szempontból más gondolkodást is kíván. Vannak olyan területei az országnak, ahol a foglalkoztatás nagyságrendje már kimeríti a lehetőségeket: ilyen Győr és környéke, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc, vagy Kecskemét közvetlen környéke. Más területeken viszont jellemző még a kisebb nagyobb mértékű munkanélküliség. Ezekről a területekről eddig nehezebben mozdultak a munkavállalók - részben a nem megfelelő közlekedési lehetőségek miatt, részben megszokásból -, és a közmunka programokban, vagy a munkanélküliség határán egyensúlyozva helyben próbálnak boldogulni. Azonban azt látjuk, ha mi megyünk el a munkavállalókért, ha az ő nyelvükön szólítjuk meg őket, és ha minőségi közlekedési szolgáltatást biztosítunk számukra, sokan hajlandóak tartósan is munkát vállalni – összegezte a szükséges változtatásokat Juhász Csongor. A Prohuman az elmúlt években növelte a toborzási tevékenységét ezeken a településeken: a cég szakemberei igyekeznek az ott élők számára értelmezhetővé tenni az állásajánlatokat, aminek révén 3 ezer közmunkást sikerült átvezetniük az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez persze szükség volt a munkavállalók időbeosztásához igazodó buszjáratokra is: a cég a megbízóival közösen több mint 200 saját buszjáratot üzemeltet, amellyel 4 ezer dolgozó szállítását oldják meg. Ha pedig túl messze van a munkahely a lakóhelytől, szállást is szerveznek a dolgozók számára.   
Szerző
2018.09.19 10:00
Frissítve: 2018.09.19 10:00

323,71 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.19 08:11
Illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben szerdára virradóra a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 323,94 forintról 323,71 forintra csökkent szerda reggel háromnegyed nyolcra. A dollár jegyzése 277,80-ról 277,07 forintra, a svájci franké pedig 288,14 forintról 287,56-ra csökkent.
A forint kedden délután közel egy hónapos csúcsra erősödött az euróval szemben, miután a Magyar Nemzeti Bank a kamatdöntő ülést követően kiadott közleményében jelezte, hogy felkészült monetáris politikájának óvatos és fokozatos szigorítására. Az euró árfolyama 322,79 forintra esett a közlemény kiadása után, ami augusztus 23. óta a leggyengébb szint. A kamatdöntés önmagában nem befolyásolta a forint árfolyamát, mivel teljes mértékben megfelelt a piaci várakozásoknak.
A monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 0,90 százalékos szintjén a keddi ülésén.
Szerző
2018.09.19 08:11