Ami a foglalkoztatottságot illeti, ugyanezen három hónapos időszakban 4,37 millió foglalkoztatottat számoltak össze. Ez a 15-74 éves korosztályban 43 ezer fővel kevesebb az azt megelőző három hónap csúcsértékénél, ami 67,5 százalékos rátát jelentett. Éves alapon ez ugyanakkor 130 ezer fős növekedés.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európa 2020 stratégiában az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 2,5 százalékponttal 72,1 százalékra nőtt. Ez férfiak esetében 79,4, a nőknél 65 százalék.
A kedvezőtlen negyedéves változást a szakértők szezonális hatásokkal magyarázták. Egy év alatt az elsődleges munkaerőpiacon több mint 140 ezer új munkahely keletkezett, ami Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője számára a gazdaság igen erős munkahelyteremtő-képességét tükrözi. Eladdig, hogy a közfoglalkoztatottak száma 13,9 ezer fővel még csökkent is. A külföldön ötszázzal kevesebben dolgoznak, mint egy éve. A vállalatok munkaerő-felvételi szándéka továbbra is jelentős. A további gazdasági bővülést inkább a fokozódó szakemberhiány fékezheti, amit mérsékelhetik a közszférában tervezett leépítések. Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője a munkaerőpiac fokozódó feszesedésére számít, így a ráta szerinte célba veheti a négy százalékos szintet. Ennek hatására tovább nőhetnek a bérek és így az infláció.
Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketingfőosztály-vezetője szerint a bővüléshez leginkább az ipari és a középvállalkozások járulhatnak hozzá. Idézik a bank kkv-bizalmiindex-kutatását, mely szerint idén a bank tízből négy vállalkozás tervez fizetésemelést, ami az iparban már minden második cégre elmondható. Létszámbővítésre viszont csak a kis- és középvállalkozások ötöde készül.