Már fejvadász keresi a kőműveseket is

Publikálás dátuma
2017.03.31 07:20
Illusztráció/Thinkstock
Fotó: /
A lakásépítés iránti igények viszont drámai mértékben megnövekedtek, de a kereslet bővülésével és a munkaerőhiánnyal is magyarázhatóan az árak is megindultak felfelé. Az építési vállalkozók idén legföljebb 6-7 százalékkal emelik az áraikat, miközben az építőanyagok akár két számjegyű szárnyalást is produkálhatnak - tette hozzá az ÉVOSZ elnöke. Márpedig a jó szakembereket meg kell fizetni. A szakember szerint a jelenlegi átlagosan 150-200 ezer forintos fizetéseket legalább 100 ezer forinttal szükséges megtoldani ugyanis az már itthon tarthatja a szakiparosokat.

Becslések szerint mintegy 35-50 ezer munkavállaló hagyta el a 2008-2009-es gazdasági világválság óta az építőipart. A gondokat csak növelte, hogy a jó szakemberek jelentős része külföldön, Nyugat-Európában vállalt munkát - derült ki egy a Construma kiállításon tartott sajtótájékoztatón. Sajnálatos tény, hogy a válságot követően a lakásépítő szegmens piacának 80 százalékát elveszítette. Az uniós források újra indulásával a nagy infrastrukturális beruházások is elvonhatnak a lakásépítési üzletágból erőforrásokat. A 10 éves recesszió alatt az építési vállalkozók többsége nem fejlesztett sem technikát, sem technológiát - vázolta fel a kialakult helyzetet Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke, s így a hatékonyság is romlott. Elgondolkodtató, hogy a magyar építőipar teljesítménye negyede például a németének, pedig ott 2000 és 2015. között 40 százalékkal csökkent az iparágban dolgozók száma, de a teljesítmény nem mérséklődött, elsősorban a technikai és technológiai fejlesztéseknek köszönhetően.

Jelenleg olcsóbban lehet cementet, betonacélt, burkolóanyagokat Szlovákiából, Ukrajnából vagy Szerbiából behozni, mint itthon megvásárolni. Márpedig ha ez így van, a magyar cégek ott fognak bevásárolni, ahol olcsóbb.

Az égető munkaerőhiány részben megoldható lenne, ha például a magyar építési vállalkozók ukrán alvállalkozókkal kötnének szerződést a kivitelezésre, mint ahogy az uniós csatlakozás előtt a magyar cégek is ilyen módon dolgoztak Németországban, vagy Ausztriában - válaszolta lapunk kérdésére Koji László. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy míg néhány éve még válogatni lehetett a szakemberek között, ma már akár hónapokra is várni kell egy jó szakiparosokra. Ebben a helyzetben fölbukkanhatnak a kóklerek is, ezért ajánlatos írásbeli szerződést kötni a kivitelezővel. A korábbi években a lakások 70 százalékát írásos szerződés nélkül épültek meg. Azonban nemcsak a szakmunkás kevés, - ma már ők is a fejvadász cégek célkeresztjébe kerültek - de kevés a mérnök is. A felső- és a szakoktatásnak is követnie kellene az igényeket - összegezte a véleményét Koji László.

Szerző
Témák
kőműves
2017.03.31 07:20

Csak látszólag tiltották meg a felhőkarcoló-építést Budapesten

Publikálás dátuma
2018.08.16 09:30

Fotó: HB Reavis Agora/
A Richternél nem tudnak arról, hogy a kormánnyal informális egyeztetéseken toronyházépítésről tárgyaltak volna. A tilalom nem is valódi, a kabinet bármikor adhat engedélyt 90 méternél magasabb épületekre is.
Jogilag nem áll a valóság talaján a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely keddi kijelentése, miszerint a hazai épületek magasságát korlátozó, júliusban kihirdetett törvény nyomán többé nem építhető 90 méternél magasabb toronyház. A megjelent szöveg szerint ugyanis a kormány kivételes eljárásban ennél magasabb felhőkarcolóméretet is engedélyezhet. Ehhez képest a tárcavezető nem úgy fogalmazott, hogy a jövőben nem élnének az amúgy meglévő lehetőséggel. Valószínűleg nem véletlenül, hisz ilyen szándék híján különösebb gond nélkül kihúzhatták volna a kitételt a törvénytervezetből. De más furcsaságok is tapasztalhatóak a viszonylag egyszerű tartalomhoz képest a Fidesz-körön belüli komoly feszültségekre utaló jogszabállyal kapcsolatban. Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a módosítás elfogadása előtt a kormány három, általuk térségi szinten is jelentős „zászlóshajónak” ítélt magyar társaság, a Mol, az OTP és a Richter számára „informálisan” felajánlotta, hogy kiemelt szerepüket „toronyház formájában is megjeleníthessék”. Erre pedig csak a Mol mondott igent. A törvény hatályba lépésével viszont állítása szerint a lehetőség lezárult. A valóság ezzel szemben az, hogy a kabinet kiemelt nemzetgazdasági, nemzetbiztonsági, kulturális, sport vagy történelmi ügyek kapcsán akár magasabb épületre is rábólinthat. Az épületmagasság engedélyezése eddig önkormányzati hatáskörbe tartozott, tehát a kormány legfeljebb csak tervei kapcsán egyeztethetett piaci szereplőkkel. Ilyen informális találkozókról azonban eddig nem esett szó – pedig a Mol már tavaly októberben előrukkolt 120 méter magas székháztervével – és az érintettek megkeresésünkre ezt szerdán sem erősítették meg. A Richterben jelenleg nyári gyárleállás van, így nem tudnak többet a felajánlás körülményeiről, de jelenleg ezzel biztosan nem kívánnak élni – tájékoztatta lapunkat Beke Zsuzsa szóvivő. Az OTP-től annyit üzentek, hogy a kérdésben nem tudják munkánkat segíteni. A Mol pedig ismét szinte szó szerint megismételte az ügyben az elmúlt hónapok során kiadott közleményeit. Eszerint a beruházásra van a kerületi helyhatóságtól jogerős építési engedélyük, mindenben a jogszabályok szerint járnak el, a munkálatok az eredeti tervek szerint haladnak. Arról, hogy mindezt a kormány valamely képviselőjének bátorítására tennék, nem tettek említést. Arra a tárcavezető ugyanakkor pontosan utalt, hogy mivel a Mol már a törvény hatályba lépése előtt megkapta a jogerős engedélyeket, rá az nem is vonatkozik. Vagyis mondhatni a kormánytól nincs szükségük se hivatalos, se kávé melletti engedélyre. Bár Gulyás Gergely azt is sugalmazta, hogy a kabinet hétfőn alkotott volna rendeletet, a Magyar Közlönyben ugyanaznap megjelent csomag már csak a hatályos törvény értelmében módosított egyes rendeleteken, annak szellemétől el nem térve. Ebben elsősorban a tervtanácsok feladatait szabályozták. A törvény szerint ugyanis a 65 és 90 méter közötti elképzeléseket e fórumnak is véleményeznie kell, például városképvédelmi szempontból. A magasházkérdés belső feszültségeire jellemző, hogy miután tavaly a Mol előállt a budai Kopaszi-gátra tervezett, 120 méteres felhőkarcolótervével, a Csányi Sándor Mol-alelnökkel és OTP-vezérrel többször nyilvánosan összekülönböző Lázár János még miniszterelnökségi vezetőként a településrendezési törvényt egy kibúvók nélküli, 65 méteres határral egészítette volna ki. Bár aggályai forrásaként a Molt ritkán nevezte meg, érvelése szerint Magyarországon nem látna szívesen az – amúgy 96 méteres – Szent István Bazilikánál magasabb épületet. Bár később szavai szerint elképzelései „nem kaptak többséget”, tárcavezetőként benyújtott egyik utolsó törvényjavaslatában újfent 65 méteres felső határt indítványozott. A választások után, mikor Lázár János már csak egyszerű képviselő volt, a Miniszterelnökség javaslatára a parlament végül az eredeti szándékhoz képest jelentősen gyengített változatot fogadta el. Igaz, szavakban továbbra is a magassági korlátozás előnyeit ecsetelik. 

Égig érő házak

A Molon kívül még legalább két társaság érintett a magasházépítésben. A lengyel hátterű GTC a Twist-Budapest City Tower, a szlovák hátterű HB Reavis pedig az Agora-terven belül húzna fel egy-egy, pont 90 méter magas épületet, egyaránt Angyalföldön, az Árpád-híd közelében. Előbbi a Molhoz hasonlóan már a törvénymódosítás előtt megszerezte az engedélyeket. Utóbbinak viszont már végig kell járnia a jelentősen szigorított engedélyezési lépéseket. Ehhez képest, legalábbis Gulyás Gergely szavaiból következően, velük nem egyezkedtek a háttérben.

2018.08.16 09:30
Frissítve: 2018.08.16 09:30

Két és félmilliárdból startol a kisföldalatti felújítása

Publikálás dátuma
2018.08.16 08:31
Forrás: BKK/Facebook
Fotó: /
A megbízás a teljes szakaszt érinti, az ajánlatkérő a BKK.
Nettó 2,49 milliárd forintos közbeszerzést nyert el a Főmterv Zrt. az M1-es metró fejlesztésének kiviteli tervezése és a szükséges engedélyek megszerzése kapcsán – derül ki az uniós hirdetményből, a hírt a Világgazdaság szúrta ki. Az ajánlatkérő a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK), amely szolgáltatási keretmegállapodást kötött a Millenniumi Földalatti Vasút korszerűsítésére. A mostani megbízás a teljes, (tehát mintegy 5 kilométeres szakaszt) érinti.  Az infrastruktúra-fejlesztés tervei három ütemre osztották a beruházást:
  • az elsőben újítanák fel a meglévő vonalat, illetve hosszabbítanák meg a Vigadó térig,
  • a másodikban a Kassai térig (a 3-as villamos majdani új szakaszáig) bővítenék a pályát 800 méterrel,
  • utoljára pedig a Marcheggi hídi csomópontig (XV. kerület) vinnék ki a kisföldalatti végállomását.
A projekthez kapcsolódóan új járműveket is vásárolna a BKK. A Főmterv a közel 2,5 milliárd forintos összegért vállalta, hogy egyebek mellett tervet készít az állomások kapacitásnöveléséhez, a Deák téren a felszínt és az M1–M2–M3-as vonalakat is elérő lift kialakításához, az Oktogonon egy déli irányú, a Hősök terén pedig egy második kijárat megépítéséhez, valamint a legfontosabb állomások akadálymentesítéséhez.
2018.08.16 08:31
Frissítve: 2018.08.16 10:28