Majtényi: Elérkeztünk a pangás korszakába

Publikálás dátuma
2017.03.30. 21:51
Fotó: Molnár Ádám
A XIII. század óta az egyetemi autonómia az európai kultúrkör alapértéke - mondta Majtényi László az ALMA, A Liberális Magyarországért Alapítvány rendezvényén. Az Eötvös Károly Intézet elnöke - aki a civil-ellenzéki köztársasági elnökjelölt volt - történelmi áttekintést adott a tudomány szabadságának demokratikus alapelvét, s annak a társadalmi, egyéb fejlődését illetően, végül lényegében arra jutott: a CEU ügye is a visszafejlődést bizonyítja.

A fővárosi Spinoza színháztermében beszélgetőtársa, Lengyel László közgazdász, politikai elemző azzal kezdte, ha Majtényi Lászlót valamilyen csoda folytán megválasztanák vagy megválasztották volna köztársasági elnöknek, akkor nem lenne CEU-ügy. Ez az utopisztikus felvetés ugyanis azt is jelentené, hogy a kormány nem tehet meg mindent. Sajnos a valóságban nem ez a helyzet. “Ettől függetlenül engem nagyon meglepett ez az ügy, mert semmilyen ésszerű magyarázatot, vagy célt nem tudnék hozni emellett” - fogalmazott, majd Orbán Viktornak kivizsgáltatást javasolt, illetve saját tanácsadóinak felülvizsgálatát is, hiszen a CEU felszántásához semmiféle politikai érdek, semmiféle szavazat nem fűződik. “Nem látom a paranoia azon fokát, amire egy kormány el tud jutni. Ehhez kellene egy államfő, aki pszichiáterként jár el.”

Az esten Majtényi és Lengyel hipnotőri karrierlehetőségeiken túl arról beszélgetett Dési János újságíróval, hogy mi lehet egy valós köztársasági elnök szerepe. Majtényi szerint ő államfő-jelöltként is azt ismételgette, hogy ha őt megválasztanák, akkor nem lenne már Nemzeti Együttműködés Rendszere. De még a NER-ben is korlátlan beszédjoga van a mindenkori államfőnek, amivel ő jelöltként élt, s szerinte a mindenkori államfőnek is élnie kellene.

Nem őrültek meg, hogy hagyjanak sajtószabadságot - fogalmazott Lengyel, amikor a Népszabadság bezárásáról kérdezett Dési. Úgy vélte, ez akár a kabinet türelmét jelezhette, hiszen a lap 2016 őszéig működött, miközben 2010 óta világos, hogy ez a hatalom semmiféle teret nem enged a szabad gondolkodásnak, a leleplezésnek, a kritikának. Utalt a színházak megfélemlítésére és korlátozására, mint ennek jó példájára. Lengyel szerint semmilyen más értelme nincs a CEU-ügynek sem, mint a politikai elemzői fölfogás: “ennél jobb botrányt!”. Az, hogy Magyarországon elnyomják a tanszabadságot, a CEU ügye teheti világbotránnyá, ilyen értelemben az ellenzék sem tudott volna semmit sem mondani vagy tenni, ami ennyire a világpolitika középpontjába helyezi Magyarországot. Majtényi nem értett ezzel egyet, ő maga nettó őrültségnek nevezte a CEU-ügyet, s annak a tudta be a kormány egyre erősödő esztelen agresszivitását, hogy elérkeztünk, mint minden autokratikus rendszerben, a pangás korszakába.

A rendszer állapotáról Lengyel László azt mondta: szomorú és súlyos tapasztalat, hogy az amerikai, vagy más nyugati cégek, bankok, alapítványok a meghunyászkodás, a mutyizás, a lefizetés technikáját választották az Orbán-kormány agresszivitásával szemben. Ez már 2010 után bekövetkezett, szerinte ezért fordulhat elő az, hogy érdemben senki nem szólalt fel azért, hogy mi folyik jogkorlátozás és a demokratikus intézmények leépítése terén Magyarországon. “A CEU mindmostanáig, a rektorral az élen, meghúzta magát. Nagyon visszafogták magukat, ez volt a stratégia”. Szerinte azonban ez a stratégia, s az elmulasztott szolidaritásnak vannak következményei. “Én aláírást gyűjtök értük most itt. De azért az isten szerelmére, valakinek egyszer el kellene gondolkoznia végre. Azért ebben nagyon benne van, hogy éppen azért jutottak ide, mert így viselkedtek, mert hagyták magukat” - fogalmazott Lengyel, egyértelművé téve: az ünnepelt Nyugat, amelytől a szolidaritást várnánk, “csak akkor üt, amikor neki fáj”. Ugyanakkor Lengyel is egyetértett azzal, hogy az államfőnek bizonyos helyzetekben meg kell szólalnia, így ma Áder Jánosnak fel kellene hívnia a CEU rektorát, s meghívni a Sándor-palotába.

A CEU-ügy mindenesetre a hazai állapotok lenyomataként értelmezhető - ebben egyetértettek a beszélgetés résztvevői, amikor pedig Dési az amerikai-magyar diplomáciai kapcsolatok állapotát hozta szóba, Lengyel inkább az orosz közeledést emelte ki, mondván: a lehető legrosszabb időben, pillanatokban rendre odadörgölőzik Vlagyimir Putyinhoz a magyar miniszterelnök. Egyébként szerinte az Orbán-rendszer hullámzik, az utóbbi néhány évben, hónapban óriási pofonokat szedett be, amire példa lehet, lesz a mostani is, hiszen az amerikai kormány nem fogja Orbán pártját, akárhogy igyekezett befeküdni Donald Trumpnál. De ilyen volt már Donald Tusk megválasztásának ügye is, ahogy az a lengyel-magyar viszonyokra hat - még fel sem mérjük mennyire. “Eközben három dologban is sikert ért el az egymással soha össze nem fogó ellenzék: együtt jelölték Majtényi Lászlót, elbukott az olimpiarendezés, és van egy, igenis létező baloldali kihívója Orbán Viktornak, úgy hívják Botka László”. Ehhez tette hozzá Majtényi, hogy Orbán kudarcsorozata a kvótanépszavazással kezdődött, hiszen ott kereken egymillió választópolgár hiányzott ahhoz, hogy érvényes legyen. Mindezek mutatják, hogy tényleg nem szabad pesszimistának lenni - emlékeztetett Majtényi március 15-i beszédére, ahol reményt kért a tüntetőktől.

Majtényi ugyanakkor felidézte, amit államfőjelöltként sokszor elmondott: volt húsz jó éve a magyar társadalomnak, amikor a rendszerváltást követően szabadságban létezhetett. “A történelmünkben nem sok példa volt erre, de ennek ellenére valamiért mégsem védtük meg a szabadságunkat” - fogalmazott, s példákat is sorolt így a felsőoktatás, a média, a tudomány szabadságának 2010 óta tartó, sorozatos csapásait, s az abban való, felelős résztvevők viselkedését. “Most van olyan helyzet, hogy mindannyian meg kell dolgoznunk ennek az országnak a szabadságáért” - fogalmazott, s szerinte a személyes felelősségvállalás hozhatja el azt, hogy a remények szerint minél hamarabb eljövő negyedik köztársaságot jobban megbecsüljük majd. Majtényi szerint biztosan megbukik ez a rendszer, de “arra az apróságra” nem tud felelni, hogy ez mikor következik be. Emlékeztetett az 1848-as ifjakra, valamint a reformkori történelmi párhuzamra, s azt mondta, mindegyikük úgy érezte, teljesen értelmetlen a tevékenysége, ahogyan ma ő maga és társai is érezheti így, de ha a múltunkra tekintünk, biztosak lehetünk abban, hogy semmi sem reménytelen.

Lengyel is azzal érvelt, hogy az elmúlt hónap ellenzéki teljesítményei, csakúgy mint a forradalmak általában, igenis kis eredményekből, lépésekből jönnek létre. “Nem egy titkos agy irányít, hanem  az emberek jöttek rá, hogy meg lehet csinálni”. Arról beszélt, hogy igenis lesznek választások jövőre, s “igenis meg lehet őket verni 2018-ban”. Lengyel szerint azoknak, akik 2014-ben eljátszották annak a győzelemnek az esélyét, régen el kellett volna tűnnie a közéletből, de most igenis van egy új esély, s megvan mindenkinek a maga felelőssége. Arról is beszélt, hogy miután ez a kormány szinte minden szabadságunkat elvette, bebizonyosodott az is, hogy nem elég forradalmárnak lenni, intézményeket kell építeni. “Sosem leszünk fölkészültek, de nem ezen fogunk múlni” - érvelt, s azt mondta, ha az ellenzék elvégzi a munkáját, akkor 2018-ban nem lesz program nélkül.

 

Szerző

Mészáros rendőrrel fenyegette a 444 újságíróját (Videó)

Publikálás dátuma
2017.03.30. 21:29
Forrás: Youtube/444
A felcsúti önkormányzat képviselő testülete tartott rendkívüli ülést, amin - Felcsút polgármestere lévén - részt vett Mészáros Lőrinc is. A 444 elment a nyilvános eseményre, hogy felvételt készíthessenek az amúgy ritkán látott milliárdos üzletemberről, és megkérdezhessék tőle, miért tagadta le, hogy köze lenne az Opimushoz, mely cég felvásárolta a Népszabadságot bedöntő Mediaworks-öt. Válasz helyett azonban fenyegetést kapott a portál munkatársa.

A 444 újságírója a képviselőkkel együtt megjelent a felcsúti testületi ülésen, ám előtte Mészáros Lőrinc kijelentette, hogy addig nem kezdik el az ülést, amíg a portál munkatársa is bent van, majd azzal fenyegetőzött, hogy kihívja a rendőrséget, holott a testületi ülés nyilvános esemény. A képviselők mégis azzal érveltek, hogy be kellett volna jelenteniük a részvételi szándékukat. Végül nem hívtak rendőrt, az ülés után pedig az újságíró arról kérdezte Mészárost, miért tagadta le, hogy köze lenne az Opimushoz, amivel igen kellemetlen helyzetbe hozta fideszes politikusokat, akik mind azt mondták, hogy a milliárdosnak nincs köze a Mediaworks felvásárlásához, majd mégis megjelent a polgármester neve a tulajdoni lapokon. 

Mészáros természetesen nem válaszolt a kérdésre, szó nélkül beszállt az autóba, majd elhajtottak. 

Szerző
Frissítve: 2017.03.30. 21:49

Mészáros rendőrrel fenyegette a 444 újságíróját (Videó)

Publikálás dátuma
2017.03.30. 21:29
Forrás: Youtube/444
A felcsúti önkormányzat képviselő testülete tartott rendkívüli ülést, amin - Felcsút polgármestere lévén - részt vett Mészáros Lőrinc is. A 444 elment a nyilvános eseményre, hogy felvételt készíthessenek az amúgy ritkán látott milliárdos üzletemberről, és megkérdezhessék tőle, miért tagadta le, hogy köze lenne az Opimushoz, mely cég felvásárolta a Népszabadságot bedöntő Mediaworks-öt. Válasz helyett azonban fenyegetést kapott a portál munkatársa.

A 444 újságírója a képviselőkkel együtt megjelent a felcsúti testületi ülésen, ám előtte Mészáros Lőrinc kijelentette, hogy addig nem kezdik el az ülést, amíg a portál munkatársa is bent van, majd azzal fenyegetőzött, hogy kihívja a rendőrséget, holott a testületi ülés nyilvános esemény. A képviselők mégis azzal érveltek, hogy be kellett volna jelenteniük a részvételi szándékukat. Végül nem hívtak rendőrt, az ülés után pedig az újságíró arról kérdezte Mészárost, miért tagadta le, hogy köze lenne az Opimushoz, amivel igen kellemetlen helyzetbe hozta fideszes politikusokat, akik mind azt mondták, hogy a milliárdosnak nincs köze a Mediaworks felvásárlásához, majd mégis megjelent a polgármester neve a tulajdoni lapokon. 

Mészáros természetesen nem válaszolt a kérdésre, szó nélkül beszállt az autóba, majd elhajtottak. 

Szerző
Frissítve: 2017.03.30. 21:49