CEU kontra kormány - Állóháború

Óráról órára többen állnak ki a CEU mellett, s tiltakoznak a Közép-európai Egyetem ellen intézett kormányzati támadás miatt: a Bibó István Szakkollégium tagjaitól kezdve André Goodfrienden és az MTA elnökön át megannyi civil szervezetig ível az oktatási intézményért aggódok köre. A mind masszívabb tiltakozások, a nemzetközi sajtó bírálata és a figyelmeztető diplomáciai jelzések ellenére sem tervezi a Közép-európai Egyetemet ellehetetlenítő törvénymódosítás-tervezet visszavonását a kormány. Csakhogy a CEU sem hátrál, máris építi védvonalait: Michael Ingatieff elnök-rektor – miután eredménytelenül tárgyalt szerda esete Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkárral – vasárnap Washingtonba utazik, hogy ismertesse a CEU helyzetét az amerikai törvényhozókkal és a médiával.

Ingatieff amerikai útja kényelmetlen helyzetbe hozhatja az Orbán-kormányt. A rektor ugyanis – amellett, hogy professzora volt egyebek között a Cambridge Egyetemnek és a Harvardnak – a politikai terepen is otthonosan mozog, miután liberális színekben képviselő volt az ottawai parlamentben, s vezette az ellenzéket is. Most ráadásul különösebben lobbiznia sem kell: egy nappal azután, hogy az Egyesült Államok budapesti Nagykövetsége óvott a CEU veszélyeztetésétől, Ben Cardin amerikai demokrata szenátor támogatásáról biztosította az egyetemet írásos közleményében. A szenátus külügyi bizottságának tagja szerint az egyetem a két országot közti kötelék szimbóluma, a törvényjavaslat újabb lépés „egy izolacionista úton.”

Háború itt, mozdonyavatás ott

Miközben a Közép-európai Egyetem ellen háborút indított a kormány, csütörtökön látványos keretek között igyekeztek igazolni, hogy nem csak támadják a felsőoktatást. "A tanuláson, a kultúrán keresztül vezethet az út a boldogabb élet felé" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, Hoppál Péter a budapesti Nyugati pályaudvaron, a fennállásának 650. évfordulóját ünneplő Pécsi Tudományegyetem és a MÁV-Start Zrt. közös rendezvényén. Hoppál ezután részt vett az egyetem nevét viselő, az intézmény alapítóinak emléket állító mozdony elindítási ceremóniáján.

Az USA budapesti nagykövetségének szerdai, kemény hangvételű állásfoglalásában egyebek mellett az állt: az egyetem erős kétpárti támogatást élvez az amerikai kormányban, és az Egyesült Államok ellenez bármilyen törekvést, amely veszélyezteti az intézmény működését vagy függetlenségét. Brüsszelben ennél sokkal visszafogottabban kommentálták csütörtökön az ügyet. Az Európai Bizottság tartja magát ahhoz a szabályhoz, hogy nem véleményez törvénymódosítási terveket. Egyelőre várjuk, hogy a tervezetből mi marad - tájékoztatta a Népszavát a testület szóvivői szolgálata.

Meglehet, hamarosan már lesz mit véleményezniük: a kormány ugyanis csütörötökön is többször világossá tette, nem vonja vissza a a külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működésének jövőbeni feltételeit tartalmazó törvénymódosító javaslatot. Ez egyébként már a szerda esti egyeztetésen világossá, a tárgyalásról Michael Ingatieff azt közölte: "Továbbra is szándékunkban áll párbeszédet folytatni a kormányzattal, de a benyújtott törvénytervezetet nem tudjuk az egyeztetések alapjául elfogadni. Megismételtük és fenntartjuk azt a kérésünket, hogy a kormány vonja vissza a törvénytervezetet, és kezdjen egyeztetést a helyzet megoldására." Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár – a CEU rektorával folytatott szerda esti egyeztetésre utalva – közölte, megismerték az egyetem érveit, és ennek alapján nem látják szükségesnek visszavonni a javaslatot, szerintük a törvényben szereplő feltételek teljesíthetők. Az államtitkár úgy vélekedett, hogy a CEU számára nem jelent kockázatot a javaslat, a magyar törvényeket pedig mindenkinek, minden felsőoktatási intézménynek be kell tartania. Az államtitkár szerint diplomáciai bonyodalom nem várható a javaslat miatt. Jelezte azt is: péntek délután az MTA elnökével - a CEU mellett kiálló, és közvetítői szerepet ajánló - Lovász Lászlóval tárgyal majd, s a törvénymódosításról egyeztet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, továbbá a rektori konferenciával.

Nemzetközi össztűz Orbánra

Német, osztrák, brit és francia lapok, valamint a BBC brit közszolgálati média is kommentálta csütörtökön a történteket.

A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) az CEU eredményeit méltatva arról írt: az egyetem bűne, hogy Soros György finanszírozza, „Orbán megosztó politikája pedig csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép".

A liberális Süddeutsche Zeitung (SZ) Mindenki rohamra című kommentárja szerint régóta várható volt a CEU elleni csapás, amely valójában "a tudomány és a baloldali Amerika" ellen irányul. A lap szerint előfordulhat, hogy Orbán most túlvállalja magát, Magyarország nagy árat fizet az akadémiai világ ennyire tekintélyes tagja elleni támadásért.

Az osztrák jobboldali Die Presse azt írta: a módosítás "kimondatlanul" arra irányul, hogy a magyar milliárdos Soros György által támogatott liberális CEU-t bezárják.

A bécsi liberális Der Standardban az olvasható: a Soros Nyílt Társadalom Alapítványa által képviselt szellemiség, a tolerancia, a nyitottság, az ésszerű párbeszéd és a nyílt kritika épp "az orbáni politikai és hatalmi felfogás antitézise"

A londoni Financial Times (FT) – emlékeztetve, hogy a kormányfő valaha a Soros-ösztöndíj kedvezményezettje volt – úgy vont mérleget, hogy a CEU elleni lépés a kormányfő és az általa ideológiai ellenségnek tekintett Soros közötti harc kiterjesztését jelenti.

A BBC tudósítója arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez olyan időszakban történik, amikor folyamatosan romlik Donald Trump és Soros György kapcsolata.

A francia balliberális napilap, a Le Monde arra emlékeztetett, hogy a menedékkérőket és a szabadságjogokat védelmező, részben Soros alapítványa által támogatott civil szervezetek és a média után került célpontba a CEU.

Védte a törvényt Lázár János, Miniszterelnöksége vezető miniszter is, aki a Kormányinfón azt mondta: a külföldi egyetemek sem csaphatják be a diákokat, nem élhetnek vissza helyzetükkel, nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását. Jelezte ugyanakkor, hogy minden külföldi egyetem számíthat rá, a kormány méltányos módon vizsgálja meg a kérelmét, mind az együttműködést, mind a képzés tartalmát illetően. Szerinte minden, ami ezen felül van, "politikai hisztériakeltés".

Noha a kormányzat szerint „rendben van” a lex CEU, egyre többen állnak ki Soros György elleni hadjárat részeként célkeresztbe került intézmény mellett. Azok után, hogy már szerdán civilek, tudósok, politikusok sokasága, és az MTA elnöke is védelmébe vette az egyetemet, csütörtökön is folyamatosan jelenetek meg a kormány eljárása ellen tiltakozó és a CEU-val szolidaritást vállaló nyilatkozatok.

Nehezített pályák: diákok tiltakoztak

Lépcsőn ücsörgő diákok, szülők, aktivisták és egy iskolaigazgató fogadták az Emberi Erőforrások Minisztériumának dolgozóit csütörtök reggel, a tárca Szalay utcai épületének bejáratánál. A munkahelyükre bejutni igyekvők - más választásuk nem lévén - átléptek a demonstrálókon, és ez szimbolikusnak is tekinthető. Bár sem Balog Zoltán miniszter, sem Palkovics László oktatási államtitkár nem "futott bele" a Tanítanék! mozgalom demonstrációjába, a tárca dolgozói több tízezer végzős szakgimnazistán "léptek át", amikor egy szabálymódosítással megnehezítették számukra az érettségit, az utolsó pillanatokban. A polgári engedetlenségi akcióban résztvevők jelképesen több ezer gemkapocsból fűzött lánccal a nyakukban próbálták felhívni a döntéshozók figyelmét mintegy 30 ezer diák szorult helyzetére, egyúttal szolidaritásukat fejezték ki a CEU diákjaival is.

Sz. K.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) úgy fogalmazott: a felsőoktatási törvény tervezett módosításai alkotmányellenesek, mivel önkényesen korlátozzák a kutatás és a tanítás és a tanulás szabadságát. A jogvédő civil szervezet felidézte, a felsőoktatási törvény jelenleg is biztosítja, hogy csak akkreditált, vagyis szakmai követelmények alapján engedélyezett intézmények folytathassanak Magyarországon felsőoktatási tevékenységet. Ehhez képest a tervezet szerint ezután csak a kormány “elvi támogatását” élvező külföldi egyetemek működhetnének hazánkban. Mint írták, az egyetemek és általánosságban a felsőoktatási szektor szabad, autonóm működése a kutatás, a tanítás és a tanulás szabadságából eredő alkotmányos jog és követelmény. A külföldi egyetemek magyarországi tevékenysége elé gördített újabb feltételek alkotmányos jogokat korlátoznak - anélkül, hogy ezt racionális okok igazolnák. A törvényjavaslat ráadásul a külföldi egyetemek hazai működését a “támogató” nemzetközi szerződések, vagyis politikai akarat kérdésévé tenné.

A TASZ szerint nyilvánvaló: a kormány újabb törekvését látjuk arra, hogy felszámoljon minden olyan szellemi közösséget, amellyel nem ért egyet, ugyanebbe a sorba illeszkedik a közéleti kérdésekben kritikus civil szervezetek kormányzati vegzálása, és a kormánykritikus média bedarálása. “A szabad oktatást és kutatást a kormány pillanatnyi kommunikációs céljainak alárendelni ostoba jogsértés” - mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

Lázár és a sajtó

Annak, amit Joó Hajnalka megír, tíz százaléka jön be - mondta csütörtökön a kancelláriaminiszter, amikor az ATV munkatársa egy hvg.hu cikkre kérdezett rá a CEU-botrány kapcsán. (A ma a HVG-nél dolgozó újságíró nevéhez kötődik többek között, hogy az origo.hu munkatársaként kiperelt Századvég-iratokat a vs.hu-n nyilvánosságra hozta.) A Népszava munkatársa azt kérdezte Lázár Jánostól: mióta van benne egy miniszter munkakörében, hogy újságírókat minősítsen a Kormányinfón. Lázár szerint neki van hozzá joga, mivel tizenöt éve jár a parlamentbe. A miniszter szerint tudósítónk kikérheti magának, amit ő Joó Hajnalkáról mondott, hiszen ezért van a Kormányinfó. Megkérdeztük Joó Hajnalkát, mit gondol a kancelláriaminiszter hitelrontásáról, amire csak úgy reagált: értem, hogy Lázár Jánosnak fáj, amit a fideszesek névvel nem mernek nyilatkozni a CEU-ról, de ezek a nézetek, indulatok akkor is léteznek a Fideszben, ha a miniszter úrnak nem tetszenek. Amúgy szívesen összegyűjteném az írásaimat, melyik bizonyult igaznak és melyik nem, szerintem az arány éppen a fordítottja lenne annak, amit ő mond.

Tiltakoztak a Corvinus Egyetem Politikatudományi Doktori Iskolájának hallgatói, akik szerint az egyik legjobb magyarországi egyetem létét fenyegeti a kormány. Meggyőződésünk, hogy a CEU nélkül az egész magyar felsőoktatás gyengébb lenne - írták, arra kérve a döntéshozókat, vonják vissza a diszkriminatív törvényjavaslatot. Nyolc szakkollégium – többek között az ELTE Bibó István Szakkollégium és a Janus Pannonius Közgazdasági Szakkollégium - közös nyilatkozatban fejezte ki szolidaritását a CEU-val: „Ma Magyarországon a CEU által kínált képzések alternatívát képesek nyújtani a hasonló színvonalon csak külföldi egyetemeken elérhetőekkel szemben. Ezáltal kiemelkedő szerepet játszik a magyar hallgatók és szakkollégisták itthon tartásában.”

Nyílt levélben állt ki a CEU mellett az Oktatói Hálózat, amely felszólította Balog Zoltán minisztert, vonja vissza a javaslatot. „Ennek az egyetemnek az elüldözése Magyarországról pótolhatatlan tudományos, képzési és kulturális veszteséget okozna.” - írta tiltakozó közleményében a Magyar Tudományos Akadémiai tagjai és doktorai által alapított Stádium 28 Kör.

André Goodfriend, az Egyesült Államok volt magyarországi ügyvivője Facebook-bejegyzésben állt ki a CEU mellett. Pokorni Zoltán, volt oktatási miniszter viszont nem foglalt állást. "Köszönjük megtisztelő érdeklődését, nem szeretnénk élni a megszólalás lehetőségével" – üzente sajtóreferensével. „Én azt mondom, ne álljunk meg félúton. Tiltsuk be az angol nyelvet, úgy ahogy van. Sőt, mindent, ami a rothadó nyugatról jön.” - írta Facebook oldalán Dragomán György. Az író egyébként szövegéhez mellékelte a közösségi médiában a szolidaritás és tiltakozás szimbólumává vált fordulatot: „#IstandwithCEU”. Manherz Károly, aki másfél évtizeden át volt az ELTE Bölcsészettudományi Karának dékánja, 2006 és 2010 között pedig felsőoktatási szakállamtitkárként dolgozott, úgy vélekedett: eddig is szabályozták a külföldi alapítású egyetemek magyarországi működését, ez senkinek nem fájt, működött régebben is. A szakértő szerint bár Palkovics László bejelentette, nem vonják vissza a törvénymódosítás tervezetét, bízik abban, hogy végül győz a józan ész. A szakértő üdvözölte a nagy nemzetközi felháborodást, de „a kormány eddig sem adott más véleményére”.

New York-i hatok

A Central European University (CEU) 1996-ban kapta meg a végleges és teljes akkreditációját a New York-i oktatási hivataltól. Ekkor jegyezték be amerikai egyetemként, amelyet már eleve azért hoztak létre, hogy Kelet-Európában indítson felsőfokú képzést. A kissé megtévesztően a „New York Állam Egyeteme” nevet viselő kormányzótanács felügyeli szinte az összes new york-i oktatási és számos kulturális intézményt, köztük a világhírű New York-i közkönyvtárat és az állami levéltárat is. Hétezer általános- és középiskola, 250 főiskola és egyetem, 250 profitorientált iskola, hétezer könyvtár és 750 múzeum tartozik a fennhatósága alá.

Az 1784-ben alapított testület Amerika- és világszerte elismert munkát végez, ezért már a XIX. századtól kezdve ehhez a testülethez fordultak olyan külföldi felsőoktatási intézmények, amelyek rangos amerikai akkreditációra pályáztak. A testület internetes honlapján a témában fellelhető dokumentum hangsúlyozza: alapszabályának egyetlen passzusa sem követeli meg, hogy az általa akkreditált intézmény oktatási tevékenységet folytasson New York államban. Azaz a CEU teljesen megfelel az amerikai akkreditáló testület tevékenységének. (A 2004-ben Magyarország és New York Állam Kormánya között létrejött nyilatkozat támogatta a CEU azon célját, hogy az amerikai egyetemi státusz megőrzésével, magyarországi akkreditációt szerezzen. A nyilatkozat aláírását követően jött létre a Magyarországon a Közép-európai Egyetem. Azóta a CEU és a KEE egy egyetemként működik, egy egyetemi campus-szal Budapesten.)

Lapunk megkereste a New York-i oktatási kormányzótanács kommunikációs osztályát, ahol megerősítették azt az információt, hogy jelenleg csupán hat nem amerikai felsőoktatási intézmény rendelkezik a testülettől akkreditációval. (Az elmúlt több mint kétszáz évben összesen 16 ilyen iskolának adtak engedélyt.) A CEU mellett a hat iskola közé tartozik például az 1863-ban akkreditált American University of Beirut, amely Libanon legjobb, és a Közel-Kelet egyik legjobb felsőoktatási intézményének számít. Két izraeli és még egy libanoni egyetem, valamint a prágai közgazdaság-tudományi kutatóintézet, a CERGE-EI tagja még a New Yorkban akkreditált külföldi egyetemek csoportjának. A testület hangsúlyozza: a külföldi egyetemek akkreditációja és felügyelete megegyezik azzal, ahogyan az állam területén működő amerikai intézményeket kezelik. Az akkreditációs folyamatot nem maga a kormányzótanács végzi; erre a teljes Egyesült Államok területéről kér fel szakértőket. Ők látogatnak el a képzés helyszínére is szemlét tartani.

K. A. T.