Máris bukhat az új úszóelnök?

Publikálás dátuma
2017.03.31. 10:15
FOTÓ: Molnár Ádám

Három hónapja vezeti a Magyar Úszószövetséget Bienerth Gusztáv, de ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy a szervezet a működésképtelenség határára sodródjon – írja a Bors. Gyárfás Tamás idején még tizenöt fős volt az elnökség, azóta hatan távoztak, Szabó Tünde pedig államtitkársági teendői miatt szünetelteti a tisztségét, és ha még valaki lelép, elképzelhető, hogy Bienerthnek is mennie kell. Ez esetben az elnökség döntésképtelenné válik, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ahol új elnököt is választanának. Mindez a vb előtt meglehetősen aggályosnak tűnik.

A lap úgy tudja, a létszámcsökkenés oka az volt, hogy Bienerth csak olyan emberekkel szeretett volna dolgozni, akik kérdés nélkül teljesítik a kéréseit. Ennek ihatja meg most a levét a sportvezető. A rendkívüli közgyűlésen ugyan ismét jelöltethetné magát, ám információnk szerint sokan elégedetlenek az új elnök munkájával.

– Rettegés van a MÚSZ-ban. Bienerth kiskirályként uralkodik a szervezeten – fogalmazott forrásuk.

A MÚSZ április 30-án tartja közgyűlését, ahol napirenden van az új elnökségi tagok megválasztása, ha azonban addig bárki távozik, Bienerth rekordgyorsan bukhat.

Szerző

Egy falu fellázadt a vezetése ellen

Majd' százan gyűltek össze csütörtök délután a Heves megyei Átányban a polgármesteri hivatalnál. A tüntetők petíciót adtak át Gönczi Mihálynak – számolt be a megyei hírportál, a heol.hu.

„Nem vagyunk törvényen kívüli lények! Nem akarunk félelemben élni! Egyenlő bánásmódot! Elég a kirekesztésből! A ti eredményetek: pusztul Átány. Átány végveszélyben” – ilyen feliratú transzparensekkel vonult a polgármesteri hivatalhoz a faluban élők egy csoportja, akik békés tüntetésükkel változást követelnek. Összetartozásukat, a közös célt – hogy lemondassák a polgármestert és a grémiumot – egy-egy zöld szalag jelezte. Az időpontválasztás sem volt véletlen, ugyanis ugyanebben az időben tartották a képviselő-testületi ülést.

Nemes Kálmánné, aki 14 éven keresztül volt polgármester a faluban, elmondta: az utolsó csepp az volt, hogy a napokban bizalomvesztés címén felmondtak a település jegyzőjének, Dányiné Szórád Ibolyának, aki 28 éven keresztül foglalta el ezt a pozíciót, munkáját pedig számos alkalommal elismerték.

– Betelt a pohár. A vihar Átányban kitört, és kitárt szárnyú sasként szárnyalnánk, azt követelve: elég volt! – fogalmazott beszédében az asszony. Elmondta: a település mind morálisan, mind gazdaságilag, mind szociálisan, mind kulturálisan válságban van. Az önkormányzat és a lakosság közötti kommunikáció teljesen megszűnt, csak pletyka és suttogás van a faluban, a jegyző elküldése mögött is – mondta, majd folytatta: amíg ő állt a falu élén, senki nem éhezett, most legalább 80 család ellátatlan. E kijelentését hangos egyetértés követte.

A képviselő-testülettel szemben már nincs bizalom, nincsenek érdemek, csak a székük van. Jóérzésű ember nem várja meg a népharagot, hanem magától feláll. Követeljük, hogy mondjanak le, mérettessék meg magukat egy új választáson, kellenek-e még vagy sem! – fogalmazott Nemes Kálmánné, aki ezt követően felolvasta a petíciót, amit minden jelenlévő aláírásával látott el.

– Mi, a másként gondolkodók – az országban szinte egyedülálló módon – egy asztalhoz ültünk: a bal- és jobboldali, az átányi és a gyüttment, a cigány és a magyar, a szegény és a jobb módú. A közös érdek bennünk az, hogy megértettük: nem egyéni és pártpolitikai érdekek, hanem a szülőföldünk, Átány érdeke a legfontosabb. Észre kell venniük, hogy a XXI. század kihívásait nem tudják követni – fogalmazott az egykori faluvezető.

A petícióban továbbá az áll: a jelenlegi polgármester és a képviselő-testület regnálásának köszönhetően a falu koszos, pusztul, a lehető legrosszabb a híre a megyében. Soha nem látott gyűlölet uralkodott el a cigányság és a magyarság között, amit nem tudnak kezelni. Amennyiben a követeléseik nem teljesülnek, válságstábot állítanak fel.

A petíciót a tüntetés közben átnyújtották az átányi polgármesternek. Gönczi Mihály úgy nyilatkozott: tervei szerint, a legközelebbi testületi ülésen április 27-én tárgyalnak csak a petícióról.

Nemes Kálmánné közölte: nincs türelem, a válságstáb feláll, törvényi keretek között, a nyilvánosság bevonásával teljes és átfogó vizsgálatot kezdeményeznek Átány vezetőinek minden döntésével kapcsolatban.

Szerző

"Soros-egyetemnek" nevezte a CEU-t Orbán

Publikálás dátuma
2017.03.31. 09:53
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A "Soros-egyetem" jövője az amerikai-magyar kormányközi tárgyalásokon múlik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádióban. A CEU visszautasítja Orbán "hamis" állításait.

A kormányfő emlékeztetett: az Oktatási Hivatal vizsgálata megállapította, hogy több külföldi egyetem is szabálytalanul működik, köztük "Soros György egyeteme is".

Hiába milliárdos valaki, Magyarországon nem állhat a törvények fölött, ennek az intézménynek is be kell tartania a jogszabályokat - hangoztatta, hozzátéve: "a csalás az csalás, akárki is követi el". A külföldi diplomát is adó "Soros-egyetem" maga vallotta be, hogy külföldön nem folytat képzést, ami ellentétes a magyar szabályokkal - mondta.

Arra a kérdésre, hogy szerinte fél-egy év múlva is lesz-e Közép-európai Egyetem (CEU) Magyarországon, Orbán Viktor azt válaszolta: ez az amerikai és magyar kormány közötti tárgyaláson és megállapodáson múlik. Megjegyezte, előzetesen nem keresték meg az amerikai kormányt az ügyben.

A parlament előtt fekvő törvénymódosítási javaslatra utalva jelezte, egy külföldi egyetem magyarországi működéséhez kormányközi megállapodást kell kötni.

Arra a felvetésre, hogy a CEU-val is tárgyalnak-e majd, Orbán Viktor azt felelte: a CEU-nak csak be kell tartania a törvényeket, "velük nem kell tárgyalnunk, mert - lehet, hogy szeretnék, de - most még nem ők az amerikai kormány".

A miniszterelnök azt is kiemelte: a magyar egyetemeknek igazán van sérelmeznivalójuk, mert a tisztázatlan jogi állapot miatti helyzet nem fair. Egy magyar egyetem ugyanis egy diplomát, egy magyart ad ki, ehhez képest "van egy egyetem, amelyik Magyarországon működik, és kiad két diplomát, egy magyart meg egy amerikait" - fejtette ki, úgy értékelve, hogy ez a magyar egyetemekkel szemben nem méltányos, mivel az intézmények között verseny van, és "felfoghatatlan, hogy miért kellene nekünk a saját magyar egyetemeinket hátrányba hozni", és igazságtalan előnyt biztosítani külföldieknek.

A CEU visszautasítja Orbán "hamis"állításait
A CEU teljes mértékben visszautasítja Magyarország miniszterelnökének azon hamis állítását, hogy a CEU csalást követ el. Ellentétben a Miniszterelnök kijelentésével, jelenleg nincsen érvényben olyan törvény Magyarországon, amely megköveteli, hogy az egyetemek származási országukban is folytassanak képzést annak érdekében, hogy Magyarországon diplomát adhassanak ki.
A CEU jogosult (akkreditált) arra, hogy magyar és amerikai diplomát adjon ki. 25 éve a magyar törvényeket betartva veszünk részt a magyar felsőoktatásban – bármilyen ennek ellentmondó kijelentés hamis. Szeretnénk azt is megjegyezni, hogy a Miniszterelnök kijelentésével ellentétben egyetemünk hivatalosan bejegyzett és világszerte ismert neve Közép-európai Egyetem (CEU).   
A CEU irányába megnyilvánuló hazai és külföldi támogatás nagyon sokat jelent az egyetemnek, szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy akadémiai szabadságunk védelme nem pártpolitikai ügy. Az akadémiai szabadság minden magyar állampolgár ügye kell hogy legyen.
A CEU nem kezdeményez, támogat, vagy hagy jóvá semmilyen politikai szervezet által rendezett nyilvános tüntetést. Őszintén hiszünk abban, hogy a magyar állampolgárok politikai meggyőződésüket félretéve, közös erővel védik meg a magyarországi felsőktatási intézmények szabadságát.


Magyarország jó kérdéseket tett fel és jó válaszokat adott

"Eretnek az, akinek túl korán van igaza, Magyarország ebből a szempontból eretneknek minősül" - fogalmazott a kormányfő. A magyar migrációs politikáról szólva kifejtette: Magyarország egyszerre védi saját és Európa külső határát, ha nem ezt tenné, akkor "megnézhetnék magukat az osztrákok meg a németek". Ausztriában és Németországban azonban ma - bár a "politikai szemfényvesztés" miatt nem mondják - mindenki örül annak, hogy Magyarország megvédte a külső határokat - jegyezte meg.

A magyar politikát - folytatta - a józan ész irányítja, ellentétben több más országgal, így "Magyarország nem egy átjáróház", ahol ki-be lehet járkálni ellenőrzés nélkül.

A magyar migránspolitika nyugati követésére Orbán Viktor példaként említette, hogy körülbelül másfél éve javasolta a menekültek és a gazdasági migránsok EU-n kívüli különválasztását: "akkor mindenki eretnekséget kiáltott", most pedig egyre több kormány szerint ez a jó megoldás.

Jelezte ugyanakkor: több mint tíz éve tart az a Soros György nevéhez köthető nemzetközi kampány, amely megpróbálja bebizonyítani, hogy nincs értelmük a határoknak; a nemzeteknek nincs joguk, hogy maguk mondják meg, kikkel akarnak együtt élni; a nemzetek fölé pedig nemzetközi jogintézményeket kell létrehozni, amelyek majd eldöntik, ki hol kivel élhet együtt.

A miniszterelnök az interjúban erkölcsileg tarthatatlannak nevezte a nem kormányzati szervezetekkel (NGO), nemzetközi hálózatokkal kapcsolatos helyzetet, kijelentve, hogy ezeknek semmi közük a civil szervezetekhez. Megtámadják a határt védő magyar rendőröket, katonákat - például migránsok bántalmazásával vádolják őket, ami "szemenszedett hazugság" -, ráadásul "nem vetik meg a pénzt" sem, "egy jól kiépített migránsbiznisz is zajlik" - fogalmazott.

Példaként hozta, hogy a két bangladesi menedékkérő ügyében hozott strasbourgi bírósági ítélet miatt ki kell fizetni egy nemzetközi hálózatnak a perköltségét. Ezt úgy értékelte, hogy ez a szervezet "nyerészkedett rajtunk", ami "migránsbiznisz", és ennek véget kell vetni.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a strasbourgi bíróság ehhez "segédkezet nyújt", azt mondta, a testület döntései veszélyeztetik a magyarok biztonságát. Ezért javasolta a strasbourgi bíróság működésének megreformálását néhány fontos ponton.

Az emberi jogi egyezményből való esetleges kilépést firtató kérdésre úgy reagált: már több ország vetett fel kifogásokat, át kell tekinteni - ahogyan azt a magyar kormány soron következő ülésein meg is teszi -, hogy a tagállamok még mindig fennállónak látják-e azokat a célokat, amelyekért létrehozták ezt a bíróságot.

Az Európai Néppárt szerdai-csütörtöki máltai kongresszusát Orbán Viktor úgy értékelte: az egység mindig fontos egy közösségnél, minden ilyen nyilvános tanácskozás az egység demonstrálására is való, "a művészet az, hogy közben azért őszintén meg kell vitatni azokat az ügyeket, amelyekben véleménykülönbségek vannak", és ő igyekezett ennek is eleget tenni.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európa a világ legjobb helye, de a jövő kihívásai bizonytalanná teszik az embereket, ám erre az európai elit úgy reagál, hogy "leszúrja" őket. A radikális pártok megerősödése mögött is azt látja, hogy az európai emberek - okkal - bizonytalannak látják a jövőjüket. A magyar kormány legalább megnevezi a problémákat, és válaszokat ad rájuk, ezek legtöbbje pedig be is vált, így Magyarországon ma rendezettebbnek tűnik a jövő, mint gazdagabb európai államokban - mondta.

Szerinte ha egy politikus nem érti meg, hogy migránsügyben az emberek a határok megvédését, a közbiztonság helyreállítását akarják, azt elzavarják. Hivatkozott a március közepén tartott hollandiai parlamenti választásra, amely szerinte óriási áttörés volt: azért maradhatott talpon a holland kormányzópárt, mert átvette a Magyarország által is követett politikát, vagyis világosan kijelentette, hogy a migránsáradatot meg kell állítani. Akik nem ezt tették, mint például a holland szocialisták, azok eltűntek a süllyesztőben - jegyezte meg.

A rádióinterjúban szóba került a 2018-as költségvetés is, amellyel kapcsolatban a kormányfő kifejtette: nem a nagy ugrások, hanem a kiszámítható, tervezhető, hiteles, "lépésről lépésre lépjünk följebb" politika híve. Minden évben mindenki léphet is egyet előre Magyarországon - mondta, úgy összegezve: az ország fejlődik, és a költségvetésnek is ezt kell szolgálnia a következő évben.

Szerző