Bús Balázs (Fidesz-KDNP) azt kérte, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyértelmű jogi állásfoglalásáig a közterület-felügyelet vezetője azonnali hatállyal függessze fel az ügyeket.
Tarlós István főpolgármester múlt pénteki sajtótájékoztatóján foglalkozott azzal, hogy Budapest egyes helyein, ahol évtizedek óta megszokott forgalmi rend volt, új KRESZ-táblákat helyeztek el, és emiatt, a kamerák felvételei alapján ötvenezer forintos fix bírságot szabnak ki a szabálytalan autósokra. A főpolgármester arra biztatta azokat, akik így jártak, ne fizessék be a büntetést, mivel a kamerafelvételek alapján a közterület-felügyelő nem jogosult büntetni. Közölte, kezdeményezi, hogy a helyzeten mihamarabb változtassanak.
Az ORFK szerdán azt közölte: a közterület-felügyelet kameráival nem lehet az objektív felelősség alapján bírságolni.
Ezzel szemben hatályos miniszteri rendelet szól a „bírságolással összefüggő hatósági feladatokról”. Ez pedig a járművezető távollétében kiszabott közigazgatási bírságról csak annyit mond, hogy abban fel kell tüntetni „a bizonyítékot rögzítő technikai eszköz megnevezését”. A képfelvevőkről nem rendelkezik a jogszabály, csak annyit rögzít, hogy azokat hivatalos személyek hivatalos eljárásában lehet felhasználni.
Különös, hogy míg a térfigyelők felvételei a töretlen gyakorlat szerint alkalmasak arra, hogy ha bűncselekményt, balesetet, szabálysértést rögzítenek, azok a nyomozati és a bírósági eljárásban is bizonyítékul felhasználhatók - kizárólag közúti szabályszegésnél nem. Pontosabban igen, de csak akkor, ha azokat a rendőrségnek a közterület-felügyelet átadja.
Emlékezetes, hogy akár a körúti robbantó, akár a Lehel úti bankrobbantás ügyében több száz órányi térfigyelő felvételt elemzett a hatóság, s az anyagokat aggály nélkül kezelte bizonyítékként.
Érdemes felidézni, hogy 2014-ben a józsefvárosi önkormányzat a belügyminisztériumtól, egyedül a pályázók közül mintegy 220 millió forintos vissza nem térítendő támogatást nyert el, melynek segítségével valósulhatott meg az ország legnagyobb kamerarendszer-fejlesztése. Tehát maga a BM adott jelentős összeget a „törvénytelen” rendszer kiépítésére.
Ugyancsak korábbi beszámolók szerint csupán a VIII. kerület egyetlen kamerája a József körút - Baross utca sarkán évi csaknem 280 millió forint tiszta bevételt hozott Józsefvárosnak. Ez a fővárosban a legmagasabb összeg. Egy esztendő alatt több, mint 9000 esetben büntettek autósokat itt a kamera felvételei alapján, ami elviekben több mint 450 millió forint bevételt jelentett az önkormányzatnak, de a fizetési hajlandóság alig 60 százalékos volt.
Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) polgármester sajtósa is úgy nyilatkozott, hogy a hatályos szabályozás lehetővé teszi közigazgatási bírság kiszabását a közterület-felügyelet munkatársainak is behajtási tilalom, korlátozott közlekedési zónák és kötelező haladási irány megsértése esetén.
A mostani kamera-polémiában Kocsis eddig egyáltalán nem szólalt meg. Talán azért sem, mert 2015-ben az ő előterjesztésére fogadták el három kereszteződés bekamerázását, melyek alapján a becslések szerint 800 milliónyi bírságot szabtak ki, melyből félmilliárd folyhatott be a kerület számlájára.
Ha a kerületektől elveszik a szabálysértési után a közigazgatási bírságbevételeket is, és azok az államkincstárba kerülnek, az önkormányzatok nem tudják majd fenntartani a felügyeleteket, ami rövid távon közterületi káoszhoz vezethet.