Előfizetés

Csíki rezsi

Semmi kétség, hamarosan ismét mindenkit berántanak az Orbán-kormánnyal folytatandó, nemzeti konzultációnak hívott, kissé irányított csevejbe. Ezúttal ne tessék holmi polgári piknikre számítani. Háború van, kérem. Katonák, sőt, tábornokok kérik ki véleményünket. Nagyjából olyan kérdésekre számíthatunk, hogy "Menjünk?", "Tényleg tépjük őket széjjel?", "Állítsuk meg Brüsszelt?”. Ebben a helyzetben kifejezett illetlenségnek számítana, ha a „Veletek vagyunk!”, „Védjétek meg anyáinkat és lányainkat!”, „Tépjétek ki Brüsszel szivit!” helyett valamiféle szőröző, kukacoskodó hangot hallatnánk, például, hogy „Mégis, miről van itt szó?”, „Nem lehetne inkább megállapodni?”, „Hagyjanak békén, intézzék el maguk, azért vannak ott”, vagy – de ez már tényleg a hazaárulás csimborasszális Mariana-árka - „Nem értek egyet”.

Ezekkel a fantáziátlanul ismétlődő akciókkal Finkelstein és Habony évek óta szondázza sokat szenvedett népünket. Nem ők találták fel a spanyolviaszt, miszerint a választások a lelkeken keresztül nyerhetőek meg. De csavartak rajta egyet. Igenis mondj konkrétumokat. Számokat. Százalékokat. Vetíts grafikont. Húzz nyilakat. Két szigorú feltétellel. Egyrészt valamennyinek alá kell támasztania a sulykolt üzenetet. Másrészt vegyíts közéjük teljességgel légből kapott adatokat is. Nem csak azért, mert - a reklámpiacról tudjuk - a pénztárca kétségkívül könnyen nyílik az antibiotikumokkal harcoló probiotikumok történetére. Kétségtelenül trükkös, hogy amikor a komolynak látszó állítások az ünnepélyes hangulatot árasztó, nyakkendős-kosztümös előadótól elhangoznak, azok valóságtartalma helyben kevéssé ellenőrizhető. De ha idővel se terjed el széles körben, hogy ezek bizony össze-vissza hablatyolnak, akkor a közönség onnantól bármire rávehető.

A kormányzati módszer egyértelmű szándékossággal hajaz a kereskedelemére. Már a 2013-as „rezsifórumokon” volt szerencsétlenségem tapasztalni, hogy a bemondott adatok – például „Brüsszel betiltaná a rezsicsökkentést”, „Paks egyenlő olcsó áram", „nálunk volt a legdrágább a rezsi”, „több mint ezermilliárdot kivittek”, „a nem kormányzati ármegállapítású államokban csak nőttek a díjak” stb. - köszönőviszonyban sincsenek a valósággal. Brüsszel nem hogy nem tiltaná a rezsicsökkentést, de – a központi ármegállapítás megszüntetése mellett – jóval többet vágna a számlánkon. Paks csak akkor térül meg, ha az áramunk a többszörösére drágul - különben a többit az adónkból kell kipótolni. A rezsink korábban is legfeljebb az európai középmezőnyhöz tartozott. A szolgáltatók bizonyosan jóval kevesebb mint ezermilliárdot „vittek ki”, de a legtöbbet feltétlenül az Orbán-kabinetek alatt. Európában Magyarországon kívül szinte csak szabadáras államokban csökken a rezsi.

A cáfolatokat többen többször leírták, elmondták. Az ég világon semmi se változott. Ha csak annyi nem, hogy az – esetenként valóban szakember hírében álló komisszár – szája széle a blődség kimondásakor kissé megrándul. Hisz minden szó utasítás.

Pedig lehetne igaz állításokkal is alátámasztani a tételt. Rezsiügyben is történtek jó dolgok. Tényleg majdnem mi vagyunk a legolcsóbbak, és az energiarendszer is áll. Ez izgalmas és értelmes vitákért kiált. De nem akarok ötleteket adni. Nincs is rá igény. A kormány a saját téziseit alátámasztó értelmes gondolatokra se kíváncsi. Nem ez az irány.

Azért ez végtelenül megalázó. Tényleg nincs más olvasata, mint hogy szerintük mi mindent megeszünk. Hogy csak a cukormáz számít és a belbecs teljesen érdektelen.

A kormánynak talán nem csak a Nutella összetételét kéne naphosszat vizsgálgatnia.

Kapcsolódó
Lex Szedlacsekné7-en a 7-ről - Ön milyen „testre szabott" törvényt írna?

Robotügyvéddel harcolnának az emberi jogokért

Göbölyös N. László írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:50
FOTÓ: THINKSTOCK
Egy brit diák 2015 őszén egy olyan chatbotot, a DoNotPay-t készített, amely segíthet megúszni a parkolási bírságokat. Az idén egy újabb online szolgáltatást indított, ezúttal azoknak a menekülteknek ad segítséget a kérdőívek kitöltésében, akik Észak-Amerikába készülnek bevándorolni.

Az angol Joshua Browder, a stanfordi egyetem hallgatója által 2015 őszén feltalált robot-ügyvéd - DoNotPay chatbot - egy olyan online szolgáltatás, amely arra kereste a választ, hogy a hozzáfordulók miként kerüljék el a közlekedési bírságok kifizetését. Az elmúlt másfél év alatt New York-ban és más amerikai városokban több mint 250 ezerre emelkedett a megfellebbezett és semmisnek nyilvánított bírság-jegyzőkönyvek száma, általa csaknem 3 millió dollár büntetést úsztak meg az érintettek. A robot-ügyvéd hatékonysága meghaladja a 60 százalékot, és ez legalább olyan jó, ha nem jobb, mint egy hús-vér jogászé.

Mindezt néhány bírság indította el. „Amikor vezetni kezdtem 18 éves koromban, egy csomó büntetést kaptam rossz helyen való parkolásért. Sok azonban igazságtalan volt” – mondta a BBC-nek Browder.

Browder ezúttal a Facebook Messenger számára programozott be egy újabb DoNotPay-t. Ez azoknak a menekülteknek ad segítséget a kérdőívek kitöltésében, akik Észak-Amerikába készülnek bevándorolni. Az Egyesült Államokba az I-589-hez, Kanadába a Canadian Asylum Applicationhöz, míg Nagy-Britanniában az ASFL kitöltéséhez ad tanácsokat, amellyel segélyhez is juthat az a bevándorló, aki a kérdésekre felelve bizonyítja, hogy a nemzetközi törvények alapján joga van a védelemre.

„A robot esetenként olyan válaszokat javasolhat, amelyek maximalizálják a befogadás esélyeit, anélkül azonban, hogy ezzel meghamisítaná a tényeket, például az üldöztetés vagy a diszkrimináció kockázatának fokát illetően, ami hazájában érhetné. A részletek ismeretében a robot már automatikusan képes kitölteni a modult” – magyarázta Browder a BBC-nek. A robot-ügyvéd, amely ügyfeleinek beszédéből folyamatosan bővíti tudását és szókincsét, hamarosan arabul is rendelkezésre áll. Ez a program azért is rendkívül hasznos lehet, mert az ENSZ adatai szerint a menekülteknek csak 39 százaléka rendelkezik jelenleg internetes hozzáféréssel.

A DoNotPay tavaly augusztusban kezdte tanácsadói tevékenységét azoknak, akiket a kilakoltatás fenyegetett, vagy HIV-fertőzött lett, de olyanoknak is, akiket anyagi kár ért repülőgépük késése miatt. Ugyancsak hasznos volt a program a nagy-britanniai hajléktalanok szálláskérelmeihez.

Browder London Hampstead kerületében született, 12 évesen tanult meg programozni. Munkája azonban jócskán túllép az informatikán. A technológiát az emberi jogok védelmének szolgálatára használja fel. Tizenhat évesen programozott egy alkalmazást az iPhone-nak az egyik legjelentősebb amerikai civil szervezet, a Freedom House (FH) számára. Dolgozott David Kramerrel, a FH korábbi vezetőjével, aki előzőleg Hillary Clinton amerikai külügyminiszter emberi jogi asszisztense volt. Céljuk a Freedom of The World (A világ szabadsága) című dokumentum átjuttatása volt a kínai vasfüggönyön. Browder programokat készített ügyvédek képzésére Burundiban, Kamerunban, Ghánában, a Karen I. Tse alapította, genfi székhelyű International Bridges to Justice nevű emberi jogvédő szervezettel együttműködve. A fiatal feltaláló ezen a programon még Donald Trump elnökké választása előtt kezdett el dolgozni, és most úgy véli, hogy az új washingtoni adminisztráció törekvéseivel szemben még inkább segítségre szorulnak a menekültek.

Browder robot-ügyvédjének már működnek „kollégái” is. A torontói egyetem informatikusai készítették el Rosst, amely az IBM Watson „szuperagyára” támaszkodik. A Ross a világ egyik legpatinásabb ügyvédi irodájánál, a tavaly 100 éves BakerHostetlernél debütált, és olyan nem kevésbé tekintélyes jogi cégek is használják már, mint a Von Briesen & Ropen, vagy a Jackson Salazar. Ez a robot olvas és kidolgoz jogi szövegeket és dokumentumokat, továbbá hipotéziseket és véleményeket fogalmaz meg. Egyelőre tárgyalásokon nem használható, mivel csak szoftver alakban működik, de felhasználói szerint mintegy ötven ügyvéd munkáját végzi el. A Ross mellett létezik a kanadai Kyrie Systems (jogi szolgáltató) partnerségével létrehozott Dla Piper, amelyet egy 40 országban kirendeltséget fenntartó nemzetközi jogi iroda használ. A Dla a szerződések specialistája. Mélyrehatóan elemzi azokat, különös figyelmet fordít a legbonyolultabb és legellentmondásosabb záradékokra, amelyeket az ügyvédeknek esetenként klienseik érdekében célszerű megváltoztatni.

Watson nyert, majd vesztett
FOTÓ: Wikimédia

FOTÓ: Wikimédia

Watson az IBM számítástechnikai cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia, mely arról lett nevezetes, hogy 2011-ben a Jeopardy! nevű televíziós vetélkedőben (ami hasonló a magyarországi Mindent vagy semmit! játékhoz) két ember játékost legyőzött. Nevét az IBM első elnökéről, Thomas J. Watson-ról kapta. A mérkőzésre a vetélkedő két legsikeresebb játékosát hívták meg: Brad Ruttert, aki a legnagyobb nyereményt nyerte, és Ken Jenningst, aki a leghosszabb ideig, 75 napig maradt folyamatosan játékban. Watson 1 millió, Ken Jennings 300 000, Brad Rutter pedig 200 000 amerikai dollárt nyert. Mindhárom játékos a nyereményét jótékonysági célra ajánlotta fel. A szuperszámítógép a játék során nem csatlakozott az internethez, a kérdéseket a játékvezetőtől élőszóban kapta.Viszont Watson egy visszavágóban kikapott az amerikai Rush Holt republikánus szenátortól. A politikus 40 300 dollárt nyert, míg a gép csak 30 000-et. Ezt a mérkőzést nem közvetítette televízió, csupán egy kiállításon zajlott le.

Láttam, hallottam... - Egész pályás letámadás

Bóta Gábor
Publikálás dátuma
2017.04.01. 07:49

A Siegfried is egész pályás letámadás, mint minden Wagner, már a nyitányban is tobzódnak a tébolyult indulatok, ott van benne a    dermesztően pusztító hatalmi őrület, aminek erőteljes hangjai, ahogy Halász Péter vezényel, olykor egyenesen démonian, szinte szétvetik a Magyar Állami Operaház falait. De megjelennek a szerelem, a boldogság, a félelem hangjai is, ott az egész világmindenség, ezért nem fért bele az összművészetre törekvő, a hatalomról olyan rémisztően sokat tudó, és azzal ennek ellenére kokettáló szerző semmilyen megszokott színházi időkeretbe. Ha rosszul játsszák, akár kínszenvedés, szinte végigülhetetlenek az operái, volt bizony részünk jócskán ilyen produkciókban az Andrássy úton. De most már A Nibelung gyűrűje harmadik darabját vezényli Halász, aki nagyon összekapja a zenekart, és rendezi M. Tóth Géza, ő pedig animációs filmes látványvilágával képes megmutatni a Pokol legmélyét, és az Istenek magaslatát, ami nem feltétlenül különbözik nagyon a sátánok birodalmától.

Siegfried és az aljas törpe, Mime párharca (Kovácsházi István, Jürgen Zacher) Fotó: Nagy Attila

Siegfried és az aljas törpe, Mime párharca (Kovácsházi István, Jürgen Zacher) Fotó: Nagy Attila

A Rajna kincsében még túláradt ez a látványvilág, már-már a zenét is túl hömpölyögve olykor, A walkürben helyére került minden, döbbenetes, megrázó, felemelő élményt nyújtva, letaglózva, és mégis éteri magasságokba juttatva a publikumot. A Sigegfried is magas hőfokú előadás, nem utolsó sorban az énekesek, Kovácsházi István, Jürgen Zacher, Egils Silins, Marcus Jupither, Rácz István, Gál Erika, Sümegi Eszter, Szemere Zita jóvoltában. Wagner akár emberfeletti teljesítményt igényel az előadóktól, de a közönségtől is. És, hogy vannak, akik ezt notóriusan vállalják, az ámulatba ejt.