Előfizetés

Merkel nekiment az SPD-nek

R.T.
Publikálás dátuma
2017.04.03. 07:33
Látszólag egyre borongósabb Angela Merkel és Martin Schulz viszonya FOTÓ: EUROPRESS/GETTY IMAGES/SEAN GALLUP
Bár hivatalosan még nem kezdődött meg a német választási hadjárat, a pártok már kampányfokozatba kapcsoltak. Angela Merkel kancellár ugyanis tőle szokatlanul keményen ment neki a koalíciós partner szociáldemokratáknak szombati beszédében. Bár mondatai az észak-rajna-vesztfáliai tartományi választási kampány kezdetén hangzottak el, nyilvánvaló, hogy a szeptemberi parlamenti választásig egyre sűrűsödnek az odamondogatások a koalíciós partnerek között.

Keményen nekiment Angela Merkel az Észak-Rajna-Vesztfáliában uralkodó szociáldemokrata-környezetvédő koalíciónak. Utalt arra, hogy a tartománynak 2017-ben nagyobb volt az adóssága, mint 15 más tartománynak összesen. Szerinte a gyermekszegénység is emelkedett az eltelt öt évben, a baloldali kormányzás idején. A német kancellár a belbiztonság tekintetében is komoly bírálatokkal illette Hannelore Kraft kabinetjét. Mint mondta, a kölni rendőrség fellépése a 2015-ös szilveszteri események kapcsán, illetve a hatóságok tétlensége a berlini merénylő, Anis Amri ügyében is komoly hiányosságokat mutat. Megfogalmazása szerint az SPD „saját múltjának vált a rabjává”, s a szociális igazságosságról alkotott elképzelései (ez a párt elnöke, Martin Schulz kedvenc kampánytémája), idejétmúltak. „Igazságosságról beszélnek, miközben ez nem működhet újítások nélkül” – fejtette ki. Merkel felszólította az Armin Laschet által irányított helyi CDU-t, hogy mindent tegyen meg a tartományban a kormányváltásért. A voksolást május 14-én rendezik majd meg.

A tartományban érződik ugyan a Schulz-effektus, az SPD azonban várhatóan így sem szerez annyi mandátumot, mint 2012-ben. A volt EP-elnök pártvezetővé választásával ugyanis annyit értek el, hogy a helyi szociáldemokraták megközelítsék akkori népszerűségi mutatójukat. Az Infratest Dimap legutóbbi, március 19-én közzétett felmérése szerint az SPD 37 százalékon áll, a CDU 30 százalékot szerezhet. 9 százalékra lehet jó az FDP, ugyanennyit szerezhet a jobboldali radikális Alternatíva, hat százalékot kaphatnak a Zöldek.

Mindeközben már nem elképzelhetetlen, hogy se nagykoalíció, se baloldali összefogás nem lesz majd a szeptemberi szövetségi parlamenti választás után, ehelyett a szociáldemokraták a Zöldekkel és a szabaddemokrata FDP-vel kormányozhatnak majd. Christian Lindner, az FDP elnöke ugyanis nyitottnak mutatkozott egy ilyen megoldásra. Ezzel komoly szívességet tesz a szociáldemokrata elnöknek, Martin Schulznak, aki előtt így eggyel több alternatíva nyílik. Lindner a berlini Tagesspiegel vasárnapi kiadásában megerősítette, hogy pártja nem kötelezi el magát egyetlen politikai erő mellett sem a parlamenti választást megelőzően. Megjegyezte azonban azt is, hogy jelenleg tartalmilag a CDU áll legközelebb hozzájuk. Lindner nemcsak az FDP elnöke, hanem a szabaddemokraták észak-rajna-vesztfáliai listavezetője is. Kizárta a lehetőségét annak, hogy a tartományban az SPD-vel és a Zöldekkel szövetkezzen. Az interjúban elhatárolódott mind Angela Merkeltől, mint Martin Schulztól. Úgy foglalt állást, veszélyes a kancellár azon stratégiája, amely szerint minden úgy jó, ahogy van. Az Európai Parlament volt elnökének politikája azonban szerinte kísértetiesen hasonlít Francois Hollande francia köztársasági elnökére. „Az állam adja ki a parancsokat a gazdaságnak. Egyre többet és többet osztogatnak. Az állam egyre drágábbá válik” – fejtette ki.

Ralf Stegner, az SPD alelnöke elutasította az SPD-Zöldek-FDP koalícióval kapcsolatos találgatásokat. Kifejtette, nem akarják folytatni a nagykoalíciót, azt kívánják, hogy a kereszténydemokraták ne maradjanak a kormányban, ez azonban csak akkor lehetséges, ha megnyerik a választást. „Ezt követően már több lehetőség is áll előttünk” – fejtette ki. Mint mondta, a választás után a pártok programjai alapján hoznának döntést.

Az Együtt nyomására kisebb lett a gigatender

Kevesebb mint felére, 500 milliárdról 200 milliárd forintra vágta vissza a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezete a közszféra intézményeinek energiakorszerűsítési munkáinak elvégzésére kiírt közbeszerzésének keretösszegét. 

A február elején megjelent gigatender miatt - amelyen a legfeljebb három ajánlattevővel négy évre kötöttek volna keretmegállapodást az állami, önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítési munkáinak elvégzésére - tiltakozott Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult március elején. Túl nagy keretösszegről szól a közbeszerzés, ráadásul a pénzügyi fedezete sincs meg a gigatendernek, ezért minden előzmény szerint valószínűsíthető volt, hogy fideszes haverokra van szabva a kiírás - írja közleményében Berkecz Balázs. A kiíró, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) április 1-jén módosította a kiírást, a keretösszeget 500-ról 200 milliárd forintra csökkentette, valamint az ajánlattételi határidőt kitolta március 31-ről április 13-ára - hívta fel a figyelmet Berkecz, aki követeli, hogy azonnal vonják vissza a csökkentés után is még mindig képtelenül magas összegű gigatendert. 

Az Együtt nyomására kisebb lett a gigatender

Kevesebb mint felére, 500 milliárdról 200 milliárd forintra vágta vissza a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szervezete a közszféra intézményeinek energiakorszerűsítési munkáinak elvégzésére kiírt közbeszerzésének keretösszegét. 

A február elején megjelent gigatender miatt - amelyen a legfeljebb három ajánlattevővel négy évre kötöttek volna keretmegállapodást az állami, önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítési munkáinak elvégzésére - tiltakozott Berkecz Balázs, az Együtt alelnöke és az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF) fordult március elején. Túl nagy keretösszegről szól a közbeszerzés, ráadásul a pénzügyi fedezete sincs meg a gigatendernek, ezért minden előzmény szerint valószínűsíthető volt, hogy fideszes haverokra van szabva a kiírás - írja közleményében Berkecz Balázs. A kiíró, a Nemzeti Fejlesztési és Stratégiai Intézet Nonprofit Kft. (NFSI) április 1-jén módosította a kiírást, a keretösszeget 500-ról 200 milliárd forintra csökkentette, valamint az ajánlattételi határidőt kitolta március 31-ről április 13-ára - hívta fel a figyelmet Berkecz, aki követeli, hogy azonnal vonják vissza a csökkentés után is még mindig képtelenül magas összegű gigatendert.